Koronavírus: ilyen volt a pandémia első éve

HáziPatika

Alig egy év leforgása alatt alapjaiban megváltoztatta mindennapi életünket az új típusú koronavírus megjelenése és elterjedése. Az alábbiakban sorra vesszük azokat a főbb mérföldköveket, amelyek mentén egy korábban ismeretlen fenyegetés mára az egész világot behálózó pandémiává erősödött.

Napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2019. december 31-én értesült a helyi egészségügyi hatóságok egy közleményéből az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kínai irodája egy vírus okozta tüdőgyulladásos megbetegedés felbukkanásáról Vuhanban. Szintén ezen a napon tett közzé beszámolót a Fertőző Betegségek Nemzetközi Társasága (ISID) ProMED programján keresztül ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos esetekről a kínai nagyvárosban. Ettől kezdve egyre inkább a nemzetközi figyelem középpontjába kerültek a vuhani események. Nemsokára aztán Ázsia mellett a többi kontinensen is megjelent a fertőzés, amelyet napjainkra több tízmillióan kaptak már el, és amely egyetlen év alatt közel kétmillió ember életét követelte a Földön. Év végi visszatekintésünkben - a WHO tematikus gyűjteménye és az általunk megjelentetett hírek alapján - azokat a legfontosabb eseményeket szedtük kronológiai sorrendben csokorba, amelyek megvilágítják a SARS-CoV-2-vírus okozta járványhelyzet gyors eszkalálódása, illetve az arra adott válaszlépések útját a mai napig bezárólag.

Január 4. - A WHO új veszélyre figyelmeztet

Még el sem telt az első csonka hét a 2020-as évből, amikor egy szombati napon a WHO nyilvánosságra hozta a közösségi médiában a korábban a kínai hatóságoktól kapott információkat. "Kína tüdőgyulladásos esetek halmozódását jelentette a Hupej tartománybeli Vuhanból - haláleset nem történt. Folyamatban vannak a vizsgálatok a betegség pontos okának beazonosítására" - posztolta aznap a világszervezet. Mint arról január 7-én beszámoltunk, a rejtélyesfertőzésegy halpiacról indulhatott ki, és bár a vírust akkor még nem azonosították, az már kiderült, hogy nem a SARS vagy a MERS kórokozójáról van szó.

Január 9. - Egy új koronavírus

"Újfajta koronavírus okozta a tüdőgyulladással járó járványt a közép-kínai Vuhanban" - írtuk meg, miután a kínai egészségügyi hatóságok genetikai szekvenálással sikeresen azonosították a megbetegedésekért felelős, mindaddig ismeretlen vírust. Alig két nappal később, január 11-én a kínai médiában megjelentek hírek az első halálesetről, amely az új koronavírus okozta fertőzéshez volt köthető.

Január 13. - Kínán kívül is megjelenik a fertőzés

A Thaiföldi Egészségügyi Minisztérium által kiadott közlemény az első hivatalos beszámolóként adott hírt az új koronavírus Kínán kívüli felbukkanásáról. A helyi hatóságok egy Vuhanból érkező személynél azonosították a fertőzést január 8-án, akit még aznap el is különítették kórházban. A WHO az esettel kapcsolatban megjegyezte, a globális utazási szokásokat tekintve egyáltalán nem volt váratlan, hogy újabb helyszíneken is megjelenjen a vírus, mindez ugyanakkor "csak megerősíti a folyamatos ellenőrzés és készültség fontosságát más országokban". Január 15-én aztán Japánból is jelentettek egy behurcolt esetet: szintén egy vuhani utazó volt az érintett.

Január 19. - Képes emberről emberre terjedni

Még három hét sem telt el az évből, amikor a WHO arról posztolt a közösségi médiában, hogy a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy az nCOV-vírust korlátozott mértékben ugyan, de átadhatják másoknak a fertőzöttek. Egyszersmind ez a felfedezés egybevág a más fertőző légzőszervi betegségekkel, különösen a más koronavírusok okozta járványokkal kapcsolatos tapasztalatokkal. Aznap a kínai hatóság 17 újabb esetet jelentettek be, ezek közül pedig nem mindegyik volt közvetlenül köthető a vuhani halpiachoz. A hivatalosan regisztrált fertőzések száma összességében 62-re emelkedett Kínában.

Új páciens érkezik egy vuhani kórházba január 17-én
Új páciens érkezik egy vuhani kórházba január 17-én. Fotó: Getty Images

Január 21. - Az USA-ban is jelentenek egy esetet

Az Egyesült Államok volt az első Ázsián kívüli ország, ahol új koronavírus okozta fertőzést azonosítottak. Egy nappal később a WHO Vuhanba küldött szakértői vizsgálataik alapján megerősítették, hogy a meglévő bizonyítékok arra utalnak, hogy a fertőzés valóban emberről emberre terjed. Január 24-én aztán Európát is elérte a kórokozó: Franciaországban három fertőzöttet azonosítottak, akik mindannyian jártak előzőleg Vuhanban. Mi több, a vírus gyors terjedését jól mutatja, hogy január 29-én már a Közel-Keleten, közelebbről az Egyesült Arab Emirátusokban bejelentették az első hivatalos eseteket. Szintén ezen a napon adott ki ajánlást a WHO a maszkviselésre vonatkozóan nyilvános helyeken, az otthonápolásban és az egészségügyi intézményekben.

Február 11. - Legyen a neve COVID-19

A WHO ajánlást tett közzé, hogy az új koronavírus okozta megbetegedés neve legyen COVID-19. Ez egy mozaikszó a coronavirus induced disease, azaz koronavírus indukálta megbetegedés és a 2019-es év összevonásából. A földrajzi helyet, állatfajt, egyes személyeket vagy embercsoportokat magába nem foglaló elnevezéssel az volt a világszervezet célja, hogy elkerülhető legyen általa a bárminemű stigmatizáció. Szintén a WHO javaslatára lett maga a vírus neve az addig használt 2019-nCoV helyett SARS-CoV-2, utalva a rokonságára a 2002-2003-ban világjárványt kiváltó SARS-CoV-vírussal. Maga a SARS kifejezés a Severe Acute Respiratory Syndrome, azaz súlyos heveny légúti tünetegyüttesből alkotott betűszó.

Március 4. - Magyarországon is felbukkan a vírus

Orbán Viktor miniszterelnök egy február végi rádióinterjúban már úgy fogalmazott, fel kell készülnie az országnak az új koronavírus elleni védekezésre, mert nagy valószínűséggel előbb-utóbb itthon is megjelenik. Néhány napra rá, március 4-én pedig már arról adott hírt a közösségi médiában, hogy két iráni, de Magyarországon tanuló diáknál új típusú koronavírus-fertőzést mutattak ki az elvégzett tesztek. A miniszterelnök elmondta, behurcolt esetekről lehet szó, a diákok vélhetően Iránban kapták el a fertőzést.

Március elején már Magyarországon is felbukkant az új koronavírus
Március elején már Magyarországon is felbukkant az új koronavírus. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Március 11. - Világjárvány

Az új típusú koronavírus-fertőzések tesztekkel igazolt száma március 7-én lépte át globálisan a százezret. A WHO erre válaszul kiadott egy közleményt, arra kérve a világ országait, hogy tegyenek meg minden lehetséges lépést a vírus hatásainak mérséklésére, késleltetésére, kontroll alá vonására. Négy nappal később, március 11-én aztán a világszervezet pandémiának nyilvánította a fertőzés terjedését. Addigra a Föld 114 országában 118 ezer esetet regisztráltak, valamint 4291 halálesetet COVID-19 következtében. Tedrosz Adamon Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a bejelentés kapcsán hangsúlyozta, még nem késő átvenni az irányítást a járvány felett. Az addigi fertőzések zöme négy országra koncentrálódott, így Kína mellett Olaszországra, Dél-Koreára és Iránra. A főigazgató március 13-án már Európát nevezte meg a pandémia epicentrumaként, lévén, hogy ekkorra a fertőzések és halálesetek száma a kontinensen meghaladta a világ többi részén feljegyzett számokat, beleértve Kínát is.

Március 13. - Megvan a zéró páciens?

A pandémia kezdetének vizsgálatában hasznos információkkal szolgálhat, ha sikerül visszakövetni a zéró páciens, azaz az első fertőzött ember személyét. Biztos, hivatalosan megerősített válasz nem született még erre a kérdésre a SARS-CoV-2 kapcsán, mindenesetre a South China Morning Post című hongkongi újság birtokába jutott kínai hatósági dokumentumok tartalma szerint a járvány kezdete 2019. november közepéig nyúlik vissza. A március 13-án megjelent cikk szerint az első ismert beteg egy 55 éves páciens lehetett, aki november 17-én kapta el az új típusú vírust Hupej tartományban.

Március 15. - Az első hazai halálos áldozat

A március 15-i nemzeti ünnep reggelén két újabb fertőzésről számolt be a koronavirus.gov.hu kormányzati tájékoztató oldal, amivel 32-re emelkedett a hazai esetek száma. Később a nap folyamán érkezett a hír, hogy a Szent László kórházban elhunyt egy 75 éves, a XVIII. budapesti kerületben élő férfi, akit koronavírus-fertőzés gyanújával és tüdőgyulladással szállítottak az intézménybe. Ő volt a COVID-19 első magyarországi áldozata. Másnap, március 16-án Orbán Viktor az iskolák korábbi bezárását követően újabb szigorításokat jelentett be: lezárták az országhatárokat a személyforgalom elől, így csak magyar állampolgárok léphettek be az ország területére. Betiltottak minden rendezvényt, bezárt minden szórakozóhely, illetve látogatási tilalmat rendeltek el a kórházakban.

Március 24. - Elhalasztják az olimpiát

Hosszas tárgyalásokat követően a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) március 24-én bejelentette, hogy a járványhelyzet alakulására tekintettel elhalasztják az eredetileg 2020 nyarára kiírt nyári olimpiai játékokat. Bár ekkor még nem közölték az új dátumot, azóta már eldőlt, hogy amennyiben lehetséges, a tornát 2021. július 23. és augusztus 8. között rendezi meg Tokió. Korábban sosem fordult elő az újkori olimpiák történetében, hogy el kellett volna halasztani a játékokat. Három alkalommal, 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben az első és második világháború miatt elmaradt a világ egyik legnépszerűbb és legpatinásabb sportrendezvénye. Előzőleg, március 17-én az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) is bejelentette, hogy egy évvel elhalasztja a labdarúgó-Európa-bajnokságot, amely így várhatóan 2021. június 11. és július 11. zajlik majd - mint később kiderült, a végső pótselejtezőn Izland legjobbjait legyőző magyar válogatott részvételével.

Védőmaszkos férfi egy, a nyári olimpiát hirdető reklámtábla előtt március 25-én Tokióban

Védőmaszkos férfi egy, a nyári olimpiát hirdető reklámtábla előtt március 25-én Tokióban.

Fotó: Getty Images

Április 2. - Tünetmentes fertőzöttek is terjesztik

Tudományos bizonyítékokra alapozva a WHO április elején bejelentette, hogy nemcsak panaszokkal küzdő fertőzöttek terjeszthetik az új koronavírust, hanem azok is, akiknél a fertőzés tünetmentesen zajlik le. Szintén fennáll a fertőzés veszélye a tünetek fellépését megelőző időszakban.

Május 1. - Enyhítik az itthoni korlátozásokat

Orbán Viktor Facebook-oldalán tette közzé április 30-án, hogy új szakaszba lép Magyarországon a koronavírus-járvány elleni védekezés, és elindulhat a korábban elrendelt korlátozások enyhítése. Május 1-én aztán megjelent az erről szóló kormányrendelet is a Magyar Közlönyben, amelynek értelmében megszűnt a kijárási korlátozás, kinyithattak a vidéki vendéglátóhelyek, strandok, fürdők, szabadtéri múzeumok és állatkertek. Kivételt a lazítások alól csak Budapest és Pest megye jelentett, ahol két héttel később, május 18-án léptek életbe az említett változások. Az enyhítéseket sokan ki is használták a kellemes tavaszi időben: egy látványos képriport például bemutatta, milyen gyorsan benépesült a budapesti Római-part. Április utolsó napjáig egyébként 2775 koronavírus-fertőzést regisztráltak itthon, a járvány halálos áldozatainak száma pedig 312-re emelkedett.

Június 3. - Katonákon kezdik tesztelni az orosz vakcinát

Összesen 50 katonán kezdik tesztelni a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) által kifejlesztett koronavírus elleni vakcinát - jelentette be az orosz védelmi miniszter június elején. Egy héttel később közzétették, hogy civil önkénteseken is tesztelik az oltóanyagjelöltet, a tesztek pedig július végére várhatóan lezárulnak. Július 16-án aztán az orosz védelmi minisztérium veszélytelennek és a szervezet által könnyen elviselhetőnek minősítette az új típusú koronavírus elleni első orosz vakcinát. Az önkéntes résztvevők 100 ezer rubelt kaptak a kísérlet fejében.

Június 29. - 10 millió felett a fertőzöttek száma

A WHO adatai szerint június 29-én lépte át a kumulatív esetek száma világszerte a 10 millió főt. Addigra közel félmillióan vesztették életüket COVID-19 következtében.

Július 21. - Biztonságos az oxfordi vakcina

Nem sokkal az orosz vakcinajelölttel kapcsolatos bejelentést követően az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös fejlesztésű oltóanyaga kapcsán is pozitív hírek láttak napvilágot. Több mint ezer emberen tesztelték a készítményt, az így kapott eredmények szerint pedig az oltóanyag biztonságosnak és hatékonynak bizonyult. Egy héttel később harmincezer önkéntes bevonásával nagy szabású klinikai kísérlet indult az Egyesült Államokban a Moderna által fejlesztett védőoltást tesztelve.

Beoltanak egy önkéntest az Oxfordi Egyetem által fejlesztett vakcinával június 26-án Dél-Afrikában

Beoltanak egy önkéntest az Oxfordi Egyetem által fejlesztett vakcinával június 26-án Dél-Afrikában.

Fotó: Getty Images

Augusztus 11. - Bejegyzik az orosz vakcinát

Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 11-én bejelentette, hogy hivatalosan is bejegyezték az új típusú koronavírus elleni első orosz vakcinát, amely a Szputnyik V nevet kapta. Korábban ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet kétségének adott hangot az orosz oltóanyag hatékonysága és biztonságossága kapcsán, mivel a klinikai tesztek eredményeit nem publikálták tudományos folyóiratban. Mindenesetre augusztus 15-én az Interfax orosz hírügynökség megírta, hogy elkezdődött a vakcina gyártása Oroszországban. Alekszandr Gincburg, a NICEM igazgatója pedig augusztus 18-án közölte, hogy rövidesen elkezdik a vakcina klinikai kísérleteinek harmadik fázisát, amikor már több tízezer embert oltanak be. Az egészségügyi minisztérium ezen felül bejelentette, hogy a teszteléssel párhuzamosan elkezdik oltani az egészségügyi dolgozókat és a veszélyeztetett csoportokat.

Augusztus 24. - Kísérleti szerekkel oltanak Kínában

Mint azt a The Guardian augusztus végén megírta, Kínában - sürgősségi program keretében - még tesztelés alatt álló készítményekkel kezdték el oltani a járvány által leginkább veszélyeztetett csoportokat. Mindez szinte csak véletlenül vált nyilvánossá, miután a kínai állami kutatóintézet (CNBG) egyik vezetője beszélt róla egy interjúban. Később kiderült, a négy kínai fejlesztésű oltóanyag közül hármat hagytak jóvá civil alkalmazásra, így a CNBG két szerét, valamint a Sinovac CoronaVac nevű oltóanyagjelöltjét. A negyedik, a kínai Katonai Orvostudományi Akadémia által kifejlesztett, CanSino nevű vakcina használatára a katonaság kapott engedélyt. A CNBG szeptember 8-án több százezer ember beoltása nyomán szerzett tapasztalatokra hivatkozva nevezte hatásosnak és biztonságosnak vakcináit. Ugyanezen a napon az orosz egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy polgári forgalomba került a Szputnyik V első tétele.

November 9. - Kijárási tilalom este 8-tól

Látványos felvételek mutatják be, hogyan ürültek ki a főváros utcái egyik napról a másikra. A fotókat ide kattintva nézheti meg.

November 3-án még csak enyhébb intézkedéseket, majd november 9-én minden korábbinál szigorúbb korlátozásokat jelentett be Orbán Viktor. A kormányzat az egyre inkább elhatalmasodó második járványhullám miatt kijárási tilalmat léptetett érvénybe az este 8 és hajnali 5 óra között idősávban, valamint általános rendezvénytilalmat és a szabadidős létesítmények bezárását. A középiskola és felsőoktatást ismét az online térbe költöztették át. A döntés első lépésben 30 napra szólt, december 11-én azonban Orbán közzétette, hogy a szigorú intézkedések hatályát 2021. január 11-ig meghosszabbítják. Ekkor a hivatalosan igazolt fertőzöttek száma meghaladta itthon a 250 ezret, míg a halálos áldozatoké megközelítette a hatezret.


November 10. - Hatásos a Pfizer és a Biontech vakcinája

A klinikai kísérletek utolsó, harmadik fázisa alapján 90 százalék feletti hatékonyságról számolt be közös fejlesztésű oltóanyaga (BNT162b2) kapcsán az amerikai Pfizer és a német Biontech gyógyszergyártó cég. Az eredmények szerint az oltás a beadás utáni 28. naptól biztosít védettséget a COVID-19 ellen. Egy héttel később a Moderna amerikai gyógyszergyár 94,5 százalékos hatékonyságról számolt be saját fejlesztésű védőoltása (mRNA-1273) kapcsán.

November 23. - Kiderül, mit várhatunk az oxfordi vakcinától

A Pfizer/Biontech és a Moderna vakcinajelöltjének klinikai kísérlete is biztató eredményeket hozott tehát, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszeripari vállalat közös fejlesztésű oltóanyaga viszont elmaradt a vetélytársaktól. A 24 ezer önkéntes bevonásával Nagy-Britanniában, Brazíliában és Dél-Afrikában elvégzett próbák azt mutatták, hogy adagolástól függően a vakcina hatékonysága 62 és 90 százalék közötti, átlagosan 70,4 százalék. Nagy előnye ugyanakkor, hogy mind a gyártása, mind a szállítása és tárolása lényegesen egyszerűbb, nem mellesleg olcsóbb is az említett egyéb készítményeknél. Eközben, november 26-án a NICEM bejelentette, hogy a Szputnyik V hatékonysága 19 ezer önkéntes tesztelése alapján a vakcina második adagjának beadását követően 95 százalékos.

December 2. - Engedélyeznek egy vakcinát a britek

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság ezen a napon engedélyezte a Pfizer és a BioNTech által közösen kifejlesztett oltóanyag forgalmazását. Az Egyesült Királyság ezzel a világ első olyan országává vált, amely hatósági jóváhagyást adott egy koronavírus-vakcina alkalmazására. December 8-án a 90 éves Margaret Keenan kapta meg elsőként az oltást Coventry város egyetemi kórházában.

Elsőként az Egyesült Királyságban a 90 éves Margaret Keenant oltották be koronavírus ellen

Elsőként az Egyesült Királyságban a 90 éves Margaret Keenant oltották be koronavírus ellen.

Fotó: Getty Images

December 10. - Észak-Amerikában is engedélyeznek vakcinákat

Néhány nappal a britek után Kanada gyógyszerfelügyeleti hatósága is engedélyezte a Pfizer és a BioNTech által közösen kifejlesztett koronavírus-vakcina forgalmazását, majd december 12-én hasonló lépésre szánta el magát az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA) is. Mi több, újabb egy hét elteltével, december 19-én a Moderna oltóanyagának szükséghelyzeti alkalmazását is jóváhagyta az FDA.

December 14. - Új, gyorsabban terjedő mutáció jelenik meg

Matt Hancock brit egészségügyi miniszter december közepén bejelentette, hogy egy új, a korábbiaknál akár 70 százalékkal gyorsabban terjedő vírustörzs jelent meg Anglia délkeleti részén. Az új törzs sem vált ki ugyanakkor súlyosabb megbetegedést, illetve semmi nem utal arra sem, hogy az eddig kifejlesztett védőoltások kevésbé lennének hatékonyak az új törzzsel szemben. Ezzel együtt december 20-án Boris Johnson miniszterelnök az addigi legmagasabb járványkészültségi fokozatnál is szigorúbb korlátozásokat jelentett be a mutálódott vírus által leginkább érintett területekre. A B.1.1.7 kóddal jegyzett vírustörzs azóta több országban, illetve több kontinensen is felbukkant és terjed.

December 21. - Zöld utat kap a vakcina az Európai Unióban

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) forgalmazásra ajánlotta az Európai Unióban a Pfizer és a BioNTech vállalatok által az új típusú koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyagot. Az ajánlást az Európai Bizottság is elfogadta, így minden akadály elhárult az oltás előtt. A döntést Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke jelentette be, kifejtve, hogy a tömeges beoltások minden tagállamban elkezdődhetnek december 27. és 29. között.

December 26. - Beadják az első oltást Magyarországon

Elsőként egészségügyi dolgozókat oltottak be itthon a Dél-pesti Centrumkórházban december 26-án, szombaton. Dr. Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója elmondta, a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű vakcinája biztonságos, hiszen már nagy számban oltottak azzal a világon, mégis alig jegyeztek fel szövődményeket.

December 30. - A britek engedélyezik az oxfordi vakcinát

Az év végéhez közeledve újabb koronavírus-fertőzés elleni védőoltás forgalmazását hagyta jóvá a  brit gyógyszerfelügyeleti hatóság. Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által közösen fejlesztett oltóanyag - ellentétben a Pfizer és a BioNTech készítményével - szállítás közben sem igényel mélyfagyasztást, így a gyártástól a felhasználásig normál hűtőszekrény-hőmérsékleten tarolható. 

December 31. - Közel 83 millió fertőzött

Szilveszter napjának reggelén már meghaladta a 82,7 milliót az igazolt koronavírus-fertőzöttek száma világszerte, míg a COVID-19-betegség halálos áldozatainak száma az 1,8 milliót. Első évében a pandémia az Egyesült Államokban, Indiában és Brazíliában terjedt el leginkább. Magyarországon a vírus március eleji felbukkanását követően immár több mint 322 ezer fertőzést mutattak ki az elvégzett tesztek, és COVID-19 következtében elhunyt 9537 beteg. Ugyanezen a napon Kínában feltételes forgalmazási engedélyt kapott a Sinopharm kínai állami gyógyszergyártó egyik koronavírus elleni vakcinája, amely a klinikai kísérletek tanúsága szerint  79,34 százalékos védelmet nyújt a koronavírus-fertőzéssel szemben.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
-5, 0 °C
Minimum:
-9, -3 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt eleinte erősen felhős lesz az ég, majd északnyugat felől elkezd csökkenni a felhőzet.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag