Az allergia sokszor mellékes állapotként él a köztudatban: elvégre az érintettnek „csak” annyi a feladata, hogy elkerülje az adott allergént, és nincs is semmilyen problémája. A helyzet viszont korántsem ennyire egyszerű, különösen gyermekek esetében, akik nem feltétlenül vannak tisztában saját vagy társuk állapotának súlyosságával. De még a legnagyobb odafigyelés mellett is történhetnek hibák.
Túl a mogyorón
Allergia alatt azt értjük, amikor a szervezet megvédéséért felelős immunrendszer feleslegesen és túlzottan reagál valamilyen „betolakodóra”, amely igazából nem jelent veszélyt. Ez a reakció enyhébb esetben járhat például csalánkiütéssel vagy más, viszketéssel járó bőrkiütéssel, megduzzadhatnak az ajkak, az arc és a szemek, hányinger, hasi fájdalom vagy rossz közérzet jelentkezhet. Súlyosabb esetben anafilaxiás reakcióhoz vezethet az allergénnel való érintkezés. Ez egy akut, potenciálisan életet veszélyeztető tünetegyüttest jelent.
Az anafilaxiát általában az ételallergének váltanak ki, mint például a diófélék, a földimogyoró, a tenger gyümölcsei, illetve gyermekeknél a szója, a tojás, valamint a tejtermékek is veszélyt jelenthetnek. Egyes gyógyszerek (például antibiotikumok, nem szteroid gyulladásgátlók), kontrasztanyagok vagy rovarcsípések (például a darázsé), illetve latextartalmú tárgyak is előidézhetik.
Az anafilaxiának többféle tünete is lehet. Például valaki evés közben vagy egy gyógyszer bevétele után nehezen vesz levegőt, fulladozik, izzad, kiütések jelennek meg a testén, vagy szédülni kezd. Ödémás duzzanat keletkezhet például a légutakban, ami miatt nem tud lélegezni, illetve hasi görcsökkel, hányással is járó rosszullét is előfordulhat. Az érintett vérnyomása annyira leeshet, hogy akár a vérkeringés összeomlása is bekövetkezhet.
A gyors reagálás életet menthet
Mivel mindez hirtelen történik, és nagyon gyorsan, néhány perc alatt végbe mehet, az idő ebben az esetben kulcsfontosságú tényező. Ilyenkor le kell fektetni a beteget, és beadni neki az adrenalininjekciót, az eszköz használati útmutatásának megfelelően. Az adrenalinnal ugyanakkor nincs „elintézve” a probléma, akkor sem, ha az érintett utána jobban érzi magát. Mentőt is hívni kell a 104-es vagy a 112-es segélyhívó telefonszámon, mert anafilaxiás sokk esetén mindig kórházi megfigyelés szükséges, ugyanis az is előfordulhat, hogy az első roham kezelése után pár órával újra megjelennek a tünetek. Az injekciót mindig a combizomba, annak külső részébe kell adni: ha öt perc után nem javul az allergiás állapota, akkor még egyet be kell adni neki. A beteg stabilizálása után azt is érdemes kideríteni, hogy mi váltotta ki a reakciót: mit evett, megcsípte-e valami… Sajnos az sincs biztonságban, aki korábban enyhe tünetekkel, például némi hasfájással „megúszta” az allergénnel való találkozást: a reakció bármikor felléphet súlyosabb formában.
Az allergia és az anafilaxia súlyosságának megértéséért indította Papp Gábor az AKI, azaz az Allergia Képzett Iskola Egyesületet. Programjuk célja az, hogy a pedagógusokat felkészítsék arra az esetre, ha valaki anafilaxiás sokkot kap. A gyerekek ugyanis általában két-három éves korukban kerülnek be valamilyen közösségbe, és ezzel különösen stresszes időszak kezdődik azoknak a családoknak, ahol allergiával él a gyerek.
„Egyre több olyan, ételallergiával küzdő családdal találkoztunk, akik tele voltak szorongással. Elmondták, milyen nehéz ezzel a problémával közösségben élni, mert sokan nem veszik komolyan az ételallergiát, nem foglalkoznak vele, egy úri huncutságnak tartják a vele járó diétát, nem is mindig tartják be. De legfőképpen attól féltek a szülők, hogy a pedagógusok nem ismerik fel az akut anafilaxia tüneteit, és nem tudják, mit kell ilyenkor tenni. Ez inspirált arra, hogy érdemes lenne képezni a bölcsődék, óvodák, iskolák dolgozóit” – magyarázza Papp Gábor.
A pedagógus kulcsszereplő
Elsőként 2021 őszén, Szigetváron tartottak egy előadássorozatot pedagógusoknak és más, gyermeknevelési intézményekben dolgozóknak. Ennek keretében a különböző allergiák súlyosságát, tüneteit és kezelését mutatták be, valamint azt, hogy mi a teendő anafilaxiás roham esetén. Ezáltal a szülők nagyobb biztonságban tudhatják gyermekeiket a bölcsődei, óvodai és iskolai közösségekben. Az előadássorozat pozitív visszajelzéseket kapott, nagy érdeklődést váltott ki, így azóta a Dunántúlon több iskolát és óvodát is kiképeztek erre, például Barcson, Pécsen, Szombathelyen vagy Kecskeméten is.
Az általuk létrehozott online képzés ugyan elsősorban pedagógusokat és gyermekekkel dolgozókat céloz meg, de bárki elvégezheti: az érintett szülők mellett laikusok is érdeklődnek iránta. Az elvégzéséről már körülbelül 2300 pedagógus vagy iskolai dolgozó kapott oklevelet.
Papp Gábor tapasztalatai szerint egyre komolyabban veszik az emberek a különböző allergiákat.
„Nagyon sok munka van még a szemléletváltoztatás tekintetében, de ahol eddig jártunk, mindenki nagyon pozitívan fogadta a programot. Igény van arra, hogy képezzük az iskolai dolgozókat az ételallergiáról és az anafilaxiáról” – mondta az AKI Egyesület alapítója.<br>
Jövőbeli terveikről azt mondta, hogy szeretnék bővíteni a programban résztvevők körét, elsősorban helyi gyerekorvosokkal és védőnőkkel, hogy az ország több pontján is tudjanak jelenléti oktatást tartani. „Szeretnénk minél fenntarthatóbbá tenni a programot. Ennek része az új kollégák bevonása: azt szoktuk javasolni, hogy először online végezzék el a tanfolyamot, utána jöhet egy személyes oktatás, ahol megtanulják és begyakorolják a sürgősségi injekció beadását, hogy biztos tudást szerezzenek. A legfontosabb, hogy minél több iskolát, óvodát érjünk el, hogy minél szélesebb kör legyen tisztában a teendőkkel.”
