Petefészekciszták tünetei és kezelése
2018. 01. 04.
Dr. Elek Csaba
Dr. Gimes Gábor
Mik a petefészekciszták?
A ciszta önmagában nem jelent többet, mint egy tokkal körülvett, folyadéktartalmú üreg. A petefészkekben normálisan is keletkeznek ilyenek, például a tüszőérés folyamata során. Egyezményesen egy folyadékkal telt üreget akkor nevezünk cisztának, ha annak legnagyobb átmérője eléri a 4 cm-t.
Csak a valódi petefészekciszták tekinthetők a petefészek kóros, s egyben betegségre utaló elváltozásainak, de címszó alatt a fogalmi tisztázás végett érdemes tárgyalni a többi cisztának mondott elváltozást is.
alhasi fájdalom, fájdalmas menstruáció, alvadékos vérzés, elhúzódó menstruáció, vizeletelfolyási akadályok, vesemedence-gyulladás, vérzési rendellenesség, méhvérzés, has előredomborodása, gátolt bélműködés, heves hasi fájdalom
A petefészekciszták előfordulása
Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de gyakori jelenségről van szó. A leggyakoribb a tüszőciszta, mely vérzési rendellenességeket okoz. Ha vérzése nem pontos, élénk színű, alvadékos, elhúzódó és fájdalmas, feltétlenül szakorvoshoz kell fordulni. Ez több jó- és rosszindulatú daganattól védheti meg.
A petefészekciszták okai
- Természetes megoldás a menopauza tünetei ellen
- 20 évvel késleltethetik a menopauzát
- Nők mumusa: ilyen a petefészek-gyulladás
- A petefészek-gyulladás tünetei
- Korai nemi érés, késői változókor
- Csomó a mellünkben: a leggyakoribb tévhitek
- A fülcimpán is kialakulhat ciszta
- Bő menstruációs vérzés: milyen betegségre utal?
- Mióma, polip, ciszta, endometriózis: titokzatos női betegségek
- Az egyik legnehezebben felismerhető rák
A petefészek cisztái lehetnek funkcionálisak és organikusak:
- Funkcionális petefészek-cisztának nevezzük azt a folyadékkal telt képletet, mely a petefészkek normális működéséből eredően következnek be, és megfelelő gyógyszeres kezeléssel el is sorvaszthatók.
Funkcionális ciszta alakulhat ki a meg nem repedt tüszőből (follikuláris vagy tüszőciszta). Ekkor a tüsző nem reped meg időben, így helyén sárgatest sem keletkezik. A ciklus folyamán tehát csak tüszőhormonok (ösztrogének) termelődnek, de sárgatesthormon (progeszteron) nem. A tüszőrepedés elmaradása legtöbbször stressz vagy szorongás következménye.
A szervezet ezen egyoldalú ösztrogén terhelésének vannak tünetei, és később lehetnek szövődményei is. Tünetei közül jellemző a ritka, de nagyon erős, fájdalmas, elhúzódó és alvadékos vérzések, melyek olykor bőrszerű szövetfoszlányokkal tarkítottak, melyet nem mások, mint az ösztrogén hatására túlduzzadt, azaz hiperpláziás méhnyálkahártya darabjai. A méhnyálkahártya egy darabban is kiürülhet (dizmenorrhoea membranacea). A fokozódó ösztrogénterhelés a középidőtől fokozódó emlőfeszülésben, fájdalomban is megmutatkozik. Mivel a nyakcsatorna állandóan ovuláció előtti állapotban van, a hüvelyből bőségesen ürül kristálytiszta, tojásfehérjeszerű nyák. - A sárgatest cisztái lehetnek kétfélék lehetnek:
- A granulóza ("szemcsés") sejtes ciszták általában féloldaliak, nem nagy méretűek és együregű képletek, melyekkel leggyakrabban koraterhességben találkozunk ultrahang vizsgálat során. Nincs vele tennivaló, a sárgatest a 6. és a 10. hét között elsorvad, miközben a progeszteron termelését a méhlepény veszi át. Ez idő alatt a ciszta is felszívódik.
- A tékasejtes ciszta humán koriális gonadotropin (HCG = a progeszteron termeléséért és a sárgatest kellő ideig történő életben tartásáért felelős lepényhormon) túltermelése illetve túladagolása során alakul ki. Belső túltermelődésére nagy mennyiségű HCG-t termelő lepényelfajulások (mola hidatidóza, koriokarcinoma), továbbá ikerterhesség esetén számolhatunk. Túladagolása főként meddőség gyógyítása, clomifén-citrát és/vagy HCG adása kapcsán fordul elő. Ezt az állapotot nevezzük hiperstimulációs szindrómának. A petefészkek átmeneti nyugalomba helyezésével (pl. fogamzásgátló tabletták segítségével) a tékasejtes ciszták visszafejlődnek.
A daganatos ciszták egyaránt lehetnek jó- és rosszindulatúak. A jóindulatú daganatos ciszták mirigydaganatok (adenomák), melyek, bennékük alapján lehetnek nyákos ("mucinózus") vagy savós ("szerózus") cisztadenomák. A nyákos mindig jóindulatú, bár hatalmasra, akár 10-15 kg tömegűre is megnőhet.
A savós cisztadenómák olykor rosszindulatú daganattá fajulnak. Különösen akkor, ha például ultrahang segítségével, a belső felszínén sejtburjánzást lehet tapasztalni (papilláris szerózus cisztadenóma). A sejtburjánzásban olykor már rákos elfajulásra utaló jeleket is tapasztalunk. Az ilyen kívülről még jóindulatú, de belülről már rosszindulatú daganatokat határeset ("borderline") tumoroknak nevezzük, és természetesen rosszindulatú daganatként kell kezelni. A beteg gyógyulási esélyei ilyenkor még kiválóak.
A dermoid ciszta a szervezet egyik legfurcsább, többnyire jóindulatú daganata. Jellegzetessége, hogy a többi daganattól eltérően nem egyetlen csíralemezből, hanem mindháromból fejlődik. Belső felszínét elszarusodó laphám (bőr = derma) borítja, melyen szőrszálak fejlődnek ki, és faggyút termel. Ez a faggyú képezi a dermoid ciszta bennékét is. A sejtek differenciálódásának legbizarrabb zavarai következtében például fogak, hörgődarabok, működő pajzsmirigy-szövet találhatók benne, ez utóbbira az érthetetlen eredetű pajzsmirigy túlműködés jelei hívják fel a figyelmünket.
A petefészekciszták tünetei
A tüszőciszta vérzési rendellenességeket okoz. Ha vérzése nem pontos, élénk színű, alvadékos, elhúzódó és fájdalmas, feltétlenül szakorvoshoz kell fordulni.
A hiperstimuláció legfontosabb tünetei az alhasi fájdalom és méhvérzés.
A többi ciszta meglehetősen tünetszegény, felfedezésük leggyakrabban egyéb okból történő vizsgálat során történik.
A nagyra nőt ciszták a hasfal elődomborodását és különböző kompressziós tüneteket (pl. gátolt bélműködés, vizeletelfolyási akadály, másodlagos vesemedence gyulladás) okozhatnak.
A kikocsányosodott (vékony nyél végén függő) ciszta veszélyes, mert a kocsánya megcsavarodhat. Ez rendkívül heves hasi fájdalmat okoz, és azonnali műtétet tesz indokolttá.

A ciszta önmagában nem jelent többet, mint egy tokkal körülvett, folyadéktartalmú üreg.
A petefészekciszták diagnózisa
Ultrahang vizsgálat: A petefészkek különösen hüvelyi ultrahang vizsgálattal láthatók, mert ilyenkor a szeméremcsont nem árnyékolja le a kritikus területeket. A színkódolt hüvely ultrahang vizsgálat segítségével a ciszta rosszindulatúsága is kizárható vagy megerősíthető. Nagy valószínűséggel elkülöníthetők a funkcionális és organikus ciszták, segítségével jól felismerhető a dermoid ciszta is.
Célzott punkció: A vizsgálat alkalmával, ultrahang ellenőrzése mellett, egy hosszú tűvel megszúrják a cisztát, és tartalmát leszívják. A jellegzetes bennék alapján a ciszta eredete sokszor egyértelműen azonosítható. A leszívott folyadék lehetőséget nyújt sejttani (citológiai) vizsgálat elvégzésére, mely segíthet a valódi rák kizárásában.
Hasi tükrözés (laparoszkópia) során a ciszták szemügyre vehetők, azokból szövettani mintát vehetnek, tartalmát leszívhatják, sőt a kisebb cisztákat akár el is lehet távolítani.
Diagnosztikus (exploratív) laparotómia: A hasüreg műtéti megnyitására valódi malignóma gyanúja esetén szoktunk sort keríteni.
A petefészekciszták kezelése
Tüszőciszta és hiperstimuláció esetén a petefészkeket, néhány hónapra, - mondjuk -
fogamzásgátló tabletta segítségével nyugalomba helyezhető. Mola hidatidóza (üszökterhesség) és koriokarcinoma esetén jelentkező hiperstimuláció esetén az alapbetegség kezelése a cél. Terhességhez kapcsolódó sárgatest-cisztákat nem szabad bántani, mert sérülésük vetélést okoz.
Az organikus petefészek ciszták gyógyítása műtéti úton, a has megnyitásával (laparotómia), kisebb ciszták esetén esetleg laparoszkópiával is történik. Szerencsés a helyzet, ha a petefészek mirigyállományát minél nagyobb mértékben sikerül megmenteni.
A petefészekciszták gyógyulási esélyei
A betegség prognózisa az alapbetegség függvénye. Funkcionális ciszták esetén, amennyiben azokat nem rosszindulatú folyamat (pl. koriokarcinóma) okozza, a prognózis egyértelműen jó.
Rosszindulatú daganatos ciszták esetén időben nehezen felismerhető, legtöbbször sikertelenül gyógyítható rákkal állunk szemben.
Kategória: Nőgyógyászat