Petefészekciszták tünetei és kezelése

A ciszta önmagában nem jelent többet, mint egy tokkal körülvett, folyadéktartalmú üreg. A petefészkekben normálisan is keletkeznek ilyenek, például a tüszőérés folyamata során. Egyezményesen egy folyadékkal telt üreget akkor nevezünk cisztának, ha annak legnagyobb átmérője eléri a 4 cm-t.

Csak a valódi petefészekciszták tekinthetők a petefészek kóros, s egyben betegségre utaló elváltozásainak, de címszó alatt a fogalmi tisztázás végett érdemes tárgyalni a többi cisztának mondott elváltozást is.

Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de gyakori jelenségről van szó. A leggyakoribb a tüszőciszta, mely vérzési rendellenességeket okoz. Ha vérzése nem pontos, élénk színű, alvadékos, elhúzódó és fájdalmas, feltétlenül szakorvoshoz kell fordulni. Ez több jó- és rosszindulatú daganattól védheti meg.

A petefészek cisztái lehetnek funkcionálisak és organikusak:

• Funkcionális petefészek-cisztának nevezzük azt a folyadékkal telt képletet, mely a petefészkek normális működéséből eredően következnek be, és megfelelő gyógyszeres kezeléssel el is sorvaszthatók.
  Funkcionális ciszta alakulhat ki a meg nem repedt tüszőből (follikuláris vagy tüszőciszta). Ekkor a tüsző nem reped meg időben, így helyén sárgatest sem keletkezik. A ciklus folyamán tehát csak tüszőhormonok (ösztrogének) termelődnek, de sárgatesthormon (progeszteron) nem. A tüszőrepedés elmaradása legtöbbször stressz vagy szorongás következménye.
  
  A szervezet ezen egyoldalú ösztrogén terhelésének vannak tünetei, és később lehetnek szövődményei is. Tünetei közül jellemző a ritka, de nagyon erős, fájdalmas, elhúzódó és alvadékos vérzések, melyek olykor bőrszerű szövetfoszlányokkal tarkítottak, melyet nem mások, mint az ösztrogén hatására túlduzzadt, azaz hiperpláziás méhnyálkahártya darabjai. A méhnyálkahártya egy darabban is kiürülhet (dizmenorrhoea membranacea). A fokozódó ösztrogénterhelés a középidőtől fokozódó emlőfeszülésben, fájdalomban is megmutatkozik. Mivel a nyakcsatorna állandóan ovuláció előtti állapotban van, a hüvelyből bőségesen ürül kristálytiszta, tojásfehérjeszerű nyák.


• A sárgatest cisztái lehetnek kétfélék lehetnek:
  
  
  1. A granulóza ("szemcsés") sejtes ciszták általában féloldaliak, nem nagy méretűek és együregű képletek, melyekkel leggyakrabban koraterhességben találkozunk ultrahang vizsgálat során. Nincs vele tennivaló, a sárgatest a 6. és a 10. hét között elsorvad, miközben a progeszteron termelését a méhlepény veszi át. Ez idő alatt a ciszta is felszívódik.
  
  
  2. A tékasejtes ciszta humán koriális gonadotropin (HCG = a progeszteron termeléséért és a sárgatest kellő ideig történő életben tartásáért felelős lepényhormon) túltermelése illetve túladagolása során alakul ki. Belső túltermelődésére nagy mennyiségű HCG-t termelő lepényelfajulások (mola hidatidóza, koriokarcinoma), továbbá ikerterhesség esetén számolhatunk. Túladagolása főként meddőség gyógyítása, clomifén-citrát és/vagy HCG adása kapcsán fordul elő. Ezt az állapotot nevezzük hiperstimulációs szindrómának. A petefészkek átmeneti nyugalomba helyezésével (pl. fogamzásgátló tabletták segítségével) a tékasejtes ciszták visszafejlődnek.
  
  
  A hiperstimuláció tüszőérést serkentő gyógyszeres kezelés kapcsán is bekövetkezhet. Ha a beteget alul kezelik, tüszőciszta, ha túlkezelik, kétoldali tékasejtes ciszta lehet a következmény. A két állapot az ébredési hőmérséklet mérésével és a nyakcsatorna-nyák mikroszkópos vizsgálatával és természetesen a szérum progeszteron szintjének mérésével különíthető el. Tüszőciszta esetén nincsenek ovulációra utaló jelek, a petefészkekben sárgatest-hormon nem termelődik. A nyakcsatorna nyákja bőséges, tojásfehérjeszerű, beszárítva, mikroszkóp alatt jellegzetes páfránylevél rajzolatot mutat. Hiperstimuláció esetén az ébredési hőmérséklet jól mutatja az ovuláció bekövetkeztét, de a hőmérséklet tartósan magas marad. A 21. napon mért progeszteron szint magas, a nyakcsatorna száraz, zárt és kékesen elszíneződött ("livid").

A tüszőciszta vérzési rendellenességeket okoz. Ha vérzése nem pontos, élénk színű, alvadékos, elhúzódó és fájdalmas, feltétlenül szakorvoshoz kell fordulni.
A hiperstimuláció legfontosabb tünetei az alhasi fájdalom és méhvérzés.

A többi ciszta meglehetősen tünetszegény, felfedezésük leggyakrabban egyéb okból történő vizsgálat során történik.

A nagyra nőt ciszták a hasfal elődomborodását és különböző kompressziós tüneteket (pl. gátolt bélműködés, vizeletelfolyási akadály, másodlagos vesemedence gyulladás) okozhatnak.

A kikocsányosodott (vékony nyél végén függő) ciszta veszélyes, mert a kocsánya megcsavarodhat. Ez rendkívül heves hasi fájdalmat okoz, és azonnali műtétet tesz indokolttá.

A ciszta önmagában nem jelent többet, mint egy tokkal körülvett, folyadéktartalmú üreg.

Ultrahang vizsgálat: A petefészkek különösen hüvelyi ultrahang vizsgálattal láthatók, mert ilyenkor a szeméremcsont nem árnyékolja le a kritikus területeket. A színkódolt hüvely ultrahang vizsgálat segítségével a ciszta rosszindulatúsága is kizárható vagy megerősíthető. Nagy valószínűséggel elkülöníthetők a funkcionális és organikus ciszták, segítségével jól felismerhető a dermoid ciszta is.

Célzott punkció: A vizsgálat alkalmával, ultrahang ellenőrzése mellett, egy hosszú tűvel megszúrják a cisztát, és tartalmát leszívják. A jellegzetes bennék alapján a ciszta eredete sokszor egyértelműen azonosítható. A leszívott folyadék lehetőséget nyújt sejttani (citológiai) vizsgálat elvégzésére, mely segíthet a valódi rák kizárásában.

Hasi tükrözés (laparoszkópia) során a ciszták szemügyre vehetők, azokból szövettani mintát vehetnek, tartalmát leszívhatják, sőt a kisebb cisztákat akár el is lehet távolítani.

Diagnosztikus (exploratív) laparotómia: A hasüreg műtéti megnyitására valódi malignóma gyanúja esetén szoktunk sort keríteni.

Tüszőciszta és hiperstimuláció esetén a petefészkeket, néhány hónapra, - mondjuk - fogamzásgátló tabletta segítségével nyugalomba helyezhető. Mola hidatidóza (üszökterhesség) és koriokarcinoma esetén jelentkező hiperstimuláció esetén az alapbetegség kezelése a cél. Terhességhez kapcsolódó sárgatest-cisztákat nem szabad bántani, mert sérülésük vetélést okoz.

Az organikus petefészek ciszták gyógyítása műtéti úton, a has megnyitásával (laparotómia), kisebb ciszták esetén esetleg laparoszkópiával is történik. Szerencsés a helyzet, ha a petefészek mirigyállományát minél nagyobb mértékben sikerül megmenteni.

A betegség prognózisa az alapbetegség függvénye. Funkcionális ciszták esetén, amennyiben azokat nem rosszindulatú folyamat (pl. koriokarcinóma) okozza, a prognózis egyértelműen jó.

Rosszindulatú daganatos ciszták esetén időben nehezen felismerhető, legtöbbször sikertelenül gyógyítható rákkal állunk szemben.

A tüszőciszta és az organikus ciszták (csakúgy, mint a cisztás rákok) annál gyakoribbak, minél többször következett be egy nőnél az ovuláció. Ezért a terhesség, szoptatás, sőt, a fogamzásgátló tabletták szedése is erős (nem 100%-os) védelmet nyújt.