Az emberi szervezet legnagyobb szerve a bőr, amely a test felszínét a külvilág felé fedi. Egy felnőtt embernél 1,6-1,8 négyzetméter, a testsúly 15 százalékát teszi ki. Sokrétű feladatot ellátó, bonyolult szerv, működése az élet sok szempontjából pótolhatatlan. Betegségei amellett, hogy kellemetlenek, de jól láthatók, feltűnőek is, nemcsak egészségi, hanem esztétikai, lelki problémát is jelentenek. A bőr és a szervezet egyéb részeinek szoros kapcsolata miatt a bőrbetegségeknek csupán egy része önálló bőrelváltozás , jelentős részük a szervezet egyéb betegségével függ össze.
A rühesség (scabies) egy atkafertőzés, amely apró, vörös kiütéssel és igen erős viszketéssel jár. Okozója a Sarcoptes scabiei nevű atka. A fertőzés közvetlen érintkezéssel emberről emberre terjed, gyakran az egész családban. Az alig látható atkák gyakran együttalvás során szóródnak szét. A ruházat, az ágynemű és más közös tárgy ritkán terjeszti, mivel az atkák élettartama rövid, és a szokásos mosás elpusztítja őket. A nőstény atka alagutat fúr a bőr legfelső rétegében, és petéket rak a járatba. A fiatal atkák (lárvák) azután néhány napon belül kikelnek. A fertőzés heves viszketést okoz, feltehetően az atka kiváltotta allergiás reakció miatt.
A leggyakoribb parazitás bőrfertőzések egyike. Különösen a hajléktalanság magyarországi megjelenése óta alakul ki egyre gyakrabban, gócokban, helyi járványszerűen. Erősen fertőző, ezért idősotthonokban, gyermekintézményekben hamar elterjed az egész közösségben.
A rühesség tünetei
A rühesség legjellemzőbb tünete az erős viszketés, amely éjszaka a legkínzóbb.
Ha a fertőzés megtörtént és az atkák kezdenek elszaporodni, az első tünet, amelyet okoznak, a viszketés, amely különösen este élénkül meg, mivel az atkák ilyenkor a legaktívabbak. Ha egy nőstény atka az emberi bőrre jut, csakhamar befúrja magát a felhámba és ferdén lefelé haladva annak mélyebb, nedvdúsabb rétegéig, onnan aztán a bőr felületével párhuzamos irányban halad előre. Így jönnek létre az úgynevezett atkajáratok, amelyek keskenyek, 1-2 centiméternyi hosszúak – néha még hosszabbak – és a legtöbbször kacskaringósan futnak.
Szabad szemmel általában nem láthatók, külső nyílásuk a belé jutott piszoktól sötétebb, belső, vakon végződő végükben pedig egy fénylő fehér pontocska ül – ez az atka. Különösen kedvelt tartózkodási helyei az atkáknak azon bőrrészek, amelyek bizonyos egyenletes nyomásnak vannak kitéve, így például ülő foglalkozásúaknál az ülőgumók, ezen kívül különösen a hónalj és kezek. A járatok a leggyakoribbak a kéztőízület felett, az ujjak között, a csukló, a könyök, a hónalj táján, az emlőbimbókon, a férfi nemi szerveken, az övvonalban, és a farpofák alsó részén; a viszketés is itt a legerősebb.
Az arc ritkán fertőzött, kivéve a kisgyermekeket, akiken vizes hólyagocskák formájában jelenhet meg a betegség. A járatok később már nem láthatók jól, mivel ekcémás tünetek, gyulladás vagy vakarásnyomok fedhetik el. Kiterjedt vagy régóta fennálló esetben az egész testfelszínt borítják tünetek, felmaródott, 1-2 milliméter átmérőjű papulák (kidomborodó, apró, piros bőrelváltozások), amelyek elszórtak, nem tömörülnek szorosan egymás mellé. Az atkák a zsírosabb arcbőrt kerülik, de ritkán, főleg nedves klímájú területről érkező beteg esetén a fejbőr is fertőzött lehet.
A rühesség legjellemzőbb tünete az erős viszketés, amely éjszaka a legkínzóbb. Fotó: Getty Images
A rühesség diagnózisa
A jellegzetes tünetek láttán, a viszketés és járatok együttese alapján állítja fel a rühesség diagnózisát az orvos. Kaparékot is vehet a járatokból, és mikroszkóp alatt ellenőrizheti az atkák jelenlétét. Kétes esetben fontosak az anamnesztikus adatok, mint például az esti órákban a viszketés fokozódása, és a beteg környezetében hasonló panaszok előfordulása.
A rühesség kórlefolyása
Az esetek legnagyobb részében a rühesség jól kezelhető. Az atkára illetve ürülékére csökkent érzékenységet mutató beteg bőrén hosszan fennálló, kezeléssel dacoló gennyes beszűrődés alakulhat ki (scabies nodosa), amelynek elemi jelenségei tulajdonképpen 5-10 milliméteres papulák, alkalmanként járattal a tetejükön.
Speciális, súlyos forma a csökkent reakcióképességű illetve toleráns betegen a scabies norvegica sive crustosa: több ezer atka jelenléte mellett fokozott szaruképződés és a váladékozás miatt testszerte vaskos pörkösödés jellemzi. Immunszuppresszáltaknál – akiknél az immunrendszer csökkent működőképességével kell számolni –, alultápláltaknál vagy AIDS-betegeknél alakulhat ki. Nagyon fertőző folyamat, a környezetét erősen veszélyezteti.
Ezzel ellentétben áll a másik véglet, amikor fokozott testápolás mellett alig látható egy-egy bőrhorzsolás, felmaródás (scabies larvata). A sikeres kezelés ellenére (amikor élő atka már nincs), olykor a viszketés tovább tart (postscabies pruritus), sőt a kezelés túlzásba vitele révén irritatív dermatitis alakulhat ki, kipirosodott, gyulladt foltokkal, heves viszketéssel.
A rühesség kezelése
A rüh gyógykezelésében a legelső feladat természetesen az atkák és petéik megsemmisítése. A rühesség gyógyszertárban kapható chlor-ciclohexan tartalmú emulzió vagy zselé, ill. benzil-benzoát oldattal (Linimentum scabicidum) megszüntethető. Zuhanyozás után, majd fél órával később megismételve az egész testet le kell kenni a nyaktól a lábujjakig. A fertőzött bőrnek 24 órán keresztül bekenve kell maradnia, lemosás nélkül.
Makacs fertőzés esetén a kezelést még kétszer meg kell ismételni. A viszkető bőrfelület vakarása olyan sebeket ejthet a bőrön, amelyek elfertőződhetnek, ezért a vakarást meg kell próbálni elkerülni. Ha nagyon erős a viszketés, kortikoszteroidos krémet alkalmaznak csillapítására. Ha valamennyi atka elpusztult, úgy a bőrön jelenlevő elváltozások általában maguktól rövid idő alatt eltűnnek. Ha kiterjedt, elhanyagolt a fertőzés, vagy ha nagyon érzékeny bőrű a beteg, akkor a tulajdonképpeni rühkezelés befejezése után hátra van még a következményes elváltozások, például az elvakart, felülfertőzött, gyulladt bőr kezelése, amely sokszor hosszú időt vesz igénybe.
A rühesség megelőzése
A rühatka azon fertőzések közé tartozik, amelyet gyakorlatilag bárki elkaphat, a legteljesebb testi higiénia mellett is előfordulhat például tömegközlekedési eszközökön, gyermekintézményekben, felnőtt közösségekben, sokak által használt tárgyak közvetítésével. A gyakori kézmosás, a felismert esetek mielőbbi kezelése, a ruhák és az ágynemű gyakori mosása, a beteg környezetében az alapos fertőtlenítés megakadályozhatja a továbbterjedést.
Hasznos tudnivalók a rühességről
A családtagokat és a közvetlen bőrkontaktusban élőket (beleértve a szexuális kapcsolatot is) egyidejűleg kell kezelni. Az ágynemű és a ruházat alapos – forró vizes mosással, vasalással történő – tisztítása vagy fertőtlenítése igen fontos. A három napig nem használt ruhanemű már nem fertőz, mert az atka a gazdaszervezeten kívül nem marad életben három napnál tovább. Ilyenkor az alaposan kiszellőztetett, kirázott ruházat (pl. télikabát) egy hét után már biztosan újra használható. Ha gyermek is elkapta a fertőzést, a gyógyulásig ne menjen közösségbe.
A cikket dr. Vass Ilona bőrgyógyász-kozmetológus lektorálta. 1981-ben szerezte orvosi diplomáját, 1985-ben pedig bőrgyógyászati-kozmetológiai- venerológiai szakvizsgáját is letette. A portál indulása óta a HáziPatika.com egyik szaktanácsadója. 2001. óta a PrePharma Bőrgyógyászati Kozmetológiai Anyajegyszűrő és Lézerterápiás Centrum alapítója és orvosigazgatója.
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, időszakos vékonyodás, szakadás egyre inkább csak északkeleten fordulhat elő. Reggel, délelőtt átmenetileg kevesebb helyen eshet, majd a déli óráktól a keleti részeket leszámítva ismét egyre többfelé várható időszakos eső. A keleties irányú szelet helyenként élénk, a hegyekben erős lökések kísérhetik, majd északi, északkeleti irányba fordul az áramlás.A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 12 fok között alakul, de a keleti naposabb részeken ennél néhány fokkal magasabb értéket is mérhetünk. Késő este 3, 9 fok valószínű. Úgynevezett sekély ciklon alakítja a mai időjárásunkat, ami a melegfrontra érzékenyek számára többféle kellemetlen tünetet is okozhat.
