Kutyabetegségek A-Z

A köhögés a szervezet védekező mechanizmusa a váladék és az idegen anyagok eltávolítására, emellett a légúti betegségek korai jele. Kutyáknál a köhögés általában valamilyen szisztémás elváltozás, például légzőszervi vagy szív- és érrendszeri betegség tünete.

Anafilaxia során a szervezet kedvezőtlenül reagál egy allergénre. Szélsőséges helyzetekben ez a reakció akár végzetes is lehet.

A petechia, az ecchymosis és a véraláfutás egyaránt a bőr vagy a nyálkahártya elszíneződésével járó, az érintett területek alatti vérzéshez kötődő tünet. Lássuk, mi állhat ezek hátterében.

A botulizmus egy ritka, de súlyos bénulásos betegség kutyáknál, amely nyers hús és elhullott állatok elfogyasztásával függ össze.

Szürke hályog kialakulása során a szemlencse degenerálódik, emiatt károsodik a kutyák éles látása. Ha ugyanis a szivárványhártya mögött elhelyezkedő szemlencse elhomályosodik, megakadályozza, hogy a fény eljusson a retinára, ezáltal látásromláshoz vezet.

A kullancsok számos betegséget idézhetnek elő kutyáknál. A kullancscsípés okozta bénulásért egy olyan erős toxin felelős, amely bizonyos nőstény kullancsok nyálán keresztül szabadul fel, ahonnan aztán bekerül a kutya vérébe.

Gasztroözofageális reflux esetén a gyomor- vagy béltartalom visszajut a nyelőcsőbe, ami gyulladást idézhet elő. A probléma meglehetősen gyakori kutyák esetében is, és ugyan bármely életkorban előfordulhat, elsősorban mégis a fiatalabb állatok vannak veszélyben.

A methemoglobinemia egy zavar, amely esetén megnövekszik a methemoglobin szintje a vérben. Az állapotot egyaránt előidézheti kutyáknál genetikai rendellenesség és különböző gyógyszerek.

Intersticiális tüdőgyulladásról beszélünk, ha a gyulladás a tüdő léghólyagocskái (alveolusok) falában vagy a szöveti sejtek közötti terekben (interstíciumok) alakul ki. A probléma macskáknál és kutyáknál egyaránt előfordulhat.

Több létfontosságú funkciót is ellát a máj a szervezetben, beleértve a többi között a testen áthaladó különféle vegyi anyagok és gyógyszerek méregtelenítését is. Egyes méreganyagok, a hepatotoxinok azonban súlyos károsodást okozhatnak a máj struktúrájában.

A magnézium - a kálium után - a sejtek egyik legfőbb ásványi anyaga, hiánya komoly pedig egészségügyi kockázattal jár. A magnéziumhiány súlyos szövődményekhez, legrosszabb esetben a kutya halálához vezethet.

A meléna a fekete, kátrányos széklet orvosi megnevezése, amelynek kóros elváltozása az emésztett vér jelenlétéhez köthető. Általában a gyomor-bélrendszer felső része, illetve a légzőrendszer vérzése miatt fordul elő.

Halitózis esetén a kutyák szájürege kellemetlen bűzt áraszt. A probléma hátterében számos elváltozás megbújhat kiváltó okként.

A száraz szem szindrómát (keratokonjunktivitisz sicca) a megfelelő mennyiségű könny hiánya jellemzi a szem felületén, illetve a szemhéjak szélén. Ennek eredményeként alakul ki a szaruhártya és a kötőhártya gyulladása, illetve súlyos kiszáradása.

A ritka, részleges vagy nehéz bélsárürítést, amelyet megelőzően kemény, száraz széklet képződik az állat emésztőrendszerében, székrekedésnek, avagy konstipációnak nevezik.

Egészséges kutyáknál általában két hónapos kor előtt leereszkednek a herék a herezacskókba, de féléves kornál egyik fajta esetében sem húzódik el ez tovább. Ha viszont az egyik vagy mindkét here visszamarad, úgy több területen is fellelhető lehet a testben.

Szinte minden háztartásban megtalálhatók különféle gyógyszerek, táplálékkiegészítők, amelyek az emberre nézve nem jelentenek veszélyt, kutyákban viszont súlyos állapotot idézhet elő alkalmazásuk. Ezek közé tartoznak az ibuprofén-hatóanyagú készítmények is.

A pajzsmirigy-alulműködés, azaz a hipotireózis a kutyák leggyakoribb endokrineredetű betegségei közé tartozik.

Embernél és kutyáknál egyaránt kiválthat megbetegedést a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktériumtörzsek okozta fertőzés. Éppen ezért különösen nagy figyelmet kell fordítani a megelőzésre.

Az úgynevezett koaguláció folyamata során a folyékony halmazállapotú vérből sűrű, zselészerű anyag keletkezik. Ezt az anyagot véralvadéknak, a sebgyógyulás során lejátszódó folyamatot pedig véralvadásnak nevezzük.

Dilatációs cardiomyopathia (DCM) során a szív felső és alsó kamrája megnagyobbodik, ennek következtében pedig elvékonyodik a szívizomzat. A szív teljesítménye nagyon lecsökken, és bár képes vért pumpálni a tüdőbe és máshová a testbe, jóval csekélyebb hatékonysággal teszi, mint egészségesen.

Veleszületett pulmonális sztenózis esetén a tüdőartériát a szív jobb kamrájával összekapcsoló billentyű szűkülete és elzáródása okoz problémát. Az elzáródás súlyosságától függően többféle tünet felléphet, súlyos esetekben akár pangásos szívelégtelenség is kialakulhat.