Fül-orr-gégészeti betegségek

A fül nemcsak a hallás, hanem az egyensúlyérzés szerve is. Leggyakoribb betegségei a középfülgyulladás, a hallójárat-gyulladás, a fülzúgás és a nagyothallás. Az orr a légzés és a szaglás egyik szerve. Feladata a belégzett levegő felmelegítése, szűrése és párásítása. Elhelyezkedéséből adódóan az orr különösen ki van téve a sérülések veszélyének, ezek mellett fertőzésekkel, orrvérzéssel és polipok kialakulásával is számolni kell. A garat a légző- és az emésztőrendszer közös része. A gége a garat és a légcső között helyezkedik el, és a hangszalagokat tartalmazza, tehát a beszéd szerve. A garat és a gége gyakran fertőződik, illetve alakulnak ki bennük gyulladások és nem daganatos jellegű szövetburjánzások.

Középfülgyulladás tünetei és kezelése

Mi a középfülgyulladás?

Középfülgyulladás esetén a középfülben, valamint annak üregrendszerében alakul ki valamilyen gyulladás. Ez lehet baktériumok vagy vírusok által okozott akut gyulladás, de lehet olyan savós fülgyulladás is, amelyet az általában ismert jellemző tünetek nem kísérnek, nincs például fokozódó fájdalom és láz. A középfülgyulladásnak alapvetően két formáját különítik el: az akut (a savós is ilyen) mellett létezik krónikus középfülgyulladás is, de a köznyelv inkább az akut formára használja ezt a megnevezést.

Tünetek

A középfülgyulladás előfordulása

A középfülgyulladás gyerekeknél fordul elő a legtöbbször, legyen szó akár a gennyes, akár a savós típusról. Felnőtteknél általában kevesebbszer jelentkezik középfülgyulladással, rájuk inkább a hallójárat-gyulladás a jellemzőbb. Ma már gyermekkorban is ritkább ez a probléma, kevesebb a megbetegedés, mint 20-30 évvel ezelőtt, amikor a fül-orr-gégészeti és gyerekgyógyászati várók tele voltak fájó fülű gyerekekkel. Az ilyen jellegű megbetegedések száma a védőoltásoknak és a helyes antibiotikum-használatnak köszönhetően csökkent. Jelentősen visszaesett a középfülgyulladásból eredő komplikációk száma is.

A középfülgyulladás okai

Sokféle oka lehet a középfülgyulladásnak, rengeteg tényező hajlamosíthat rá. Szerepet játszik benne az életkor is, mert a gyerekek és a felnőttek ezen anatómiai területén több eltérés is van. Ezek főként a fülkürtöt érintik, amely gyerekeknél rövidebb, más a lefutása, így a kórokozók is könnyebben bejuthatnak a dobüregbe. Mindez komoly szerepet játszik abban, hogy a gennyes középfülgyulladás elsősorban a gyerekeket érinti (a gyerekek fülkürtje nagyjából 8 éves korra éri el a felnőttkori állapotot). A kicsiknek éretlenebb az immunrendszere is, emiatt sokkal fogékonyabbak a bakteriális és vírusos infekciókra. Számítanak az örökletes tényezők is (volt-e családban gyakran középfülgyulladás), a hajlamot azok is növelhetik. A rizikót növeli az anyatejes táplálás hiánya is. Szerepet játszanak a középfülgyulladás kialakulásában a környezeti tényezők is, például a dohányfüstös környezet.

A középfülgyulladás tünetei és diagnózisa

A középfülgyulladás savós típusánál a középfülben nem alakul ki fájdalmat okozó gennyes gyülem, de mivel az ott lévő hallócsontokat ez esetben nem levegő veszi körül, hanem folyadék, a bejövő hang nagyjából 30 decibeles veszteséggel adódik tovább. A szülők ilyenkor azt veszik észre, hogy gyerekük gyakran visszakérdez, de nem panaszkodik arra, hogy fáj a füle, nem jelentkeznek nála az akut gennyes gyulladás egyéb tünetei sem. Klasszikusan ilyenkor mondják a gyerekekre azt, hogy "szelektív a hallásuk". Ennek hátterében az áll, hogy a kicsik remekül alkalmazkodnak az ilyen helyzetekhez, jól tudnak szájról is olvasni, viszont azt nem értik, amit háttal állva mondanak nekik. Emiatt fordulhat elő, hogy a középfülgyulladás savós típusánál a szülők csak később veszik észre, hogy baj van.
Anatómiai okokból a középfülgyulladás elsősorban gyermekek körében gyakori
Anatómiai okokból a középfülgyulladás elsősorban gyermekek körében gyakori
Gennyes középfülgyulladásnál általában a gyulladás összes tünete fellép: jellemző a pulzáló, éjszaka erősödő fájdalom, amelyet láz is kísér. Gyakori a tüneteket megelőző felsőlégúti hurut is, orrfolyás, orrdugulás is kialakulhat. Éjszaka horkol a gyerek, alig kap levegőt, az orrmandulája is meg van dagadva. Ez esetben is fellép halláscsökkenés, ami általában feltűnőbb, mert gyorsabban alakul ki. A gyulladás többi tünetét már a fül-orr-gégész észleli, ő láthatja a dobhártya erezettségét, elváltozásait. A középfülgyulladás diagnózisát a klinikai tünetek és a dobhártyakép alapján állítják fel.
Akut gyulladásnál a középfülből váladékmintát nem kell, de nem is lehet venni. Ennek oka, hogy a genny/folyadékgyülem a dobhártyán belül, a dobüregben van. Mintát emiatt csak akkor tudnak venni, ha kiszakad a dobhártya, vagy felszúrják a fület. Viszont manapság a felszúrás kezd háttérbe szorulni, főként a helyesen megválasztott, megfelelő időben és dózisban adott antibiotikumoknak köszönhetően.

A középfülgyulladás kezelése

A vizsgáló orvos a klinikai tünetek és a dobhártyakép alapján el tudja különíteni, hogy bakteriális vagy vírusos eredetű fertőzésről van-e szó, a kezelés pedig ennek alapján történik. Az antibiotikumok adása nem elsőrendű ilyen esetekben, sőt abban, hogy az ilyen jellegű fertőzések visszaszorultak, az átgondoltabb antibiotikumhasználatnak is szerepe van. Ilyen gyógyszerekre csak indokolt esetben van szükség, amikor a dobhártyakép és az általános tünetek egyértelműen jelzik ennek szükségességét. Ha a gyerekek két évnél kisebbek, gyakrabban lehet szükség antibiotikumra, de az idősebbeket inkább visszarendelik két-három nappal később, és utána döntik el, indokolt-e az antibiotikum. Ma már igyekeznek kerülni az ilyen készítmények használatát, mert az későbbi életkorban hátrányt jelentene.
A gyerekek alapesetben csak gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító gyógyszereket kapnak. Emellett a jó orrszellőzés érdekében fontos az orrcseppek használata, szükség esetén pedig az orrszívás. Kezdeti stádiumban, amikor a középfül nincs tele gennyel, hasznos lehet az infralámpázás, helyi melegítés is.
A fület ma már extrém ritkán szúrják fel, csak olyan esetekben, amikor az elkerülhetetlen. Tévhit azonban, hogy akinek középfülgyulladás miatt egyszer már fölszúrták a fülét, annak onnantól mindig fel kell szúrni.

A középfülgyulladás gyógyulási esélyei

A középfülgyulladás jól gyógyítható, olyan esetben is teljes lehet a felépülés, amikor a dobhártya kilyukad. Ennek oka, hogy a dobhártyának nagyon jó a gyógyulási hajlama, gyakorlatilag heg nélkül regenerálódik.

A középfülgyulladás megelőzése

A középfülgyulladás megelőzését segíti, ha a felső légúti fertőzéseket időben ellátják, a náthás, orrfolyós gyerek orrát pedig megfelelően tisztítják. Ebben segíthet az orrszívás, a sóoldatos orrmosás, illetve az orrcseppek megfelelő használata. Fontos a helyes táplálkozás, megfelelő folyadékbevitel is.

A középfülgyulladás szövődményei

Ha a középfülgyulladás gennyes, és kifejezetten agresszív kórokozó okozza, a beteg pedig nem fordul orvoshoz, akkor az esetek 30 százalékában kilukadhat a dobhártya. A gyulladás ezt követően kezd el gyógyulni, de a felépülés ilyenkor is teljes lehet. A súlyos koponyaűri szövődmény ritka. A középfülgyulladás átterjedhet a csecsnyúlványra is (ilyenkor úgynevezett akut mastoiditis alakul ki). Ilyenkor akár kórházi kezelésre, műtéti beavatkozásra is szükség lehet.

A középfül a dobhártya mögötti, nyálkahártyával bélelt üreg, benne találhatók a hallócsontocskák is. A középfület normál esetben levegő tölti ki, ez egyenlíti ki a hallójáratban lévő levegő nyomását, és biztosítja, hogy a dobhártya két oldalán egyenlő nyomású legyen a levegő - ez teszi lehetővé a tökéletes hangvezetést. A középfül üregrendszerét a fülkürt köti össze a garattal, ezen keresztül szellőzik is a dobüreg.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész szakorvosnak.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.