Szent-Györgyi Albert kutatásaival határokat nem ismerve olyan magasra tette a mércét, amiről egészen addig senki sem álmodhatott Magyarországon. Nevét és munkásságát a Nobel-díj mellett ma már egy másik díj, egy róla elnevezett elismerés is életben tartja.
Sokan szeretnénk jobban élni, egészségesebben táplálkozni, többet mozogni, és tudatosabban odafigyelni magunkra – mégsem tesszük. A változás ugyanis nehéz: kellő tudást, időt és motivációt igényel, miközben vannak, akik anyagilag nem is engedhetik meg maguknak az egészségesebb alternatívákat.
Képzeld el: régóta vártál a nyaralásra, megérkezel egy egzotikus helyre, a nap süt, a tengerpart hívogat – és másnap már a hotelszobában fekszel, hasgörccsel és hasmenéssel. Az utazók hasmenése nem válogat, és nemcsak messzi kontinenseken, hanem a közelebbi, mediterrán országokban is gyakori probléma.
A keleti tájakon egyre intenzívebbé válik a felhőképződés, de ezzel együtt is ott számíthatunk a legtöbb napsütésre - ezzel szemben elsősorban a nyugati határ közelében tartósabban felhős vidékek is lehetnek. Több kiterjedt csapadékrendszer is halad fölöttünk délnyugatról északkeleti irányba, sokfelé számíthatunk esőre, záporra, zivatarra, több helyen jelentős mennyiség valószínű. Kiemelten az ország déli és keleti részén nagy méretű jéggel, károkozó szélrohamokkal kísért heves zivatarokra is számítani kell! Zivataroktól függetlenül is egyre nagyobb területen megerősödik az északnyugatira, nyugatira forduló szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 22 és 30 fok között alakul, de a keleti határ mentén 30 fok fölé is melegedhet a levegő, míg a nyugati országrészben több fokkal hűvösebb maradhat az idő. Késő estére 14 és 21 fok közé hűl le a levegő. Egy érkező hidegfront okozhat tüneteket - főként levertséget és fejfájást - az arra érzékenyeknél.
