Magyarországon jelenleg 12 állami intézményben vehető igénybe az úgynevezett asszisztált reprodukciós kezelés, vagyis meddőségi kezelés. Ezekre a klinikákra szükség is van, ugyanis egyre több a meddőséggel küzdő magyar pár – népességarányosan viszont a 12 intézmény nagyon kevés.
A nemrég nyilvánosságra hozott adatokból azonban kiderült, hogy a hazai klinikák hatékonysága igencsak elmarad az európai átlagtól, hiszen itthon tíz, lombikprogramban részt vevő nőre kevesebb mint két siker, vagyis valóban megszülető lombikbaba jut – írta meg a hvg.hu. „Szakemberek szerint ennek a magas életkori korlát az oka, de szerepet játszanak a nem engedélyezett eljárások és a csok is” – áll a cikkben.
2019-ben indult az államosítás és a csökkenés is
2017 és 2019 között az évente elvégzett meddőségi kezelések nagyjából 19 százalékából gyermek is született. Ez az arány 2020-ban 17,9 százalék volt, 2021-ben pedig már csak 16,6 százalék volt. A csökkenő tendencia furcsa módon éppen a klinikák államosítását és a kezelések ingyenessé tételét követően indult.
2019-ben ugyanis nagy változások indultak a lombikpiacon. Az állam először hat, addig magánkézben lévő centrumot vásárolt fel, aztán a 45 év alattiak számára ingyenessé tették a kezeléseket és a szükséges gyógyszereket. 2022 nyarán aztán az utolsó két, még magánkézben lévő klinika is bezárásra kényszerült. A lombikprogramba tehát azóta gyakorlatilag öntötték a milliárdokat – ez viszont nem tette hatékonyabbá a kezeléseket.
A cél felét sikerült csak elérni
Az adatok szerint az elmúlt években évente nagyjából 1500-2000 lombikbaba született, a cél azonban az évi 3000 lenne. 2021-ben több mint 10 ezer sikertelen kezelésre jutott 2035 baba.
A valós statisztika viszont valószínűleg még rosszabb arányokat mutatna, a most közölt adatokban ugyanis vélhetően csupán a beültetések sikerességét vizsgálták – sok meddő pár viszont el sem jut addig. Torzítja továbbá az adatokat, hogy nem jelölik, hogy a megszületett gyermekek közül hányan jöttek világra ikerterhesség következtében. A hvg.hu cikke szerint Magyarországon a lombikbabák mintegy 16 százaléka iker, tehát a fentebb említett, évi nagyjából 1500-2000 baba nem ennél jelentősen kevesebb sikeres kezelés eredménye.
40-nél kellene meghúzni a határt?
A lap által megkérdezett szakértők szerint a hazai meddőségi klinikák alacsony hatékonyságának egyik oka az lehet, hogy az ingyenes kezelés felső korhatára 45 év, miközben „40 év felett bizonyítottan romlik a nők és férfiak termékenysége is”. De közrejátszhat az is, hogy sok pár akár teljesen esélytelenül is részt vesz a kezelése, hogy aztán a meddőségre hivatkozva ne kelljen visszafizetniük az előre bevállalt gyerekek után felvett családi otthonteremtési kedvezményt (csok).
