Számos oka lehet a női eredetű meddőségnek (mely az esetek nagyjából 50 százalékát teszi ki), erről az áldatlan állapotról akkor beszélünk, ha rendszeres, fogamzásgátlás-mentes szexuális együttlét dacára sem jön létre terhesség egy éven belül. Mindazonáltal, a pajzsmirigyproblémák általában a nőket érintik: nagyjából 8-szor kevesebb férfi betegszik meg emiatt.
Szinte nincs is olyan szerv, melynek funkcióját ne befolyásolná a pajzsmirigy-hormon: szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, az agyi működésben és a női hormonháztartás fenntartásában. Többek között szabályozza az ösztrogén és a progeszteron megfelelő mennyiségű termelődését, egészséges működése elengedhetetlen ahhoz, hogy egy új élet megfoganjon. A szerv akkor működik jól, ha a TSH-vizsgálat normális értéket mutat.
Enyhe esetben a fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül nincs konkrét tünet. Súlyosabb esetben lelassul az anyagcsere, a mozgás, a beszéd, a gondolkodás, a depresszióval könnyen összetéveszthető érdektelenség alakulhat ki. Jellemző lehet az aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság, a felpuffad arc, a haj kiszáradása, megritkulása, folyamatos hullása, valamint a csökkent libidó is, végtagzsibbadás, magas vérnyomás léphet fel, a test különböző részein ödéma léphet fel.
Az alulműködés következményei
A pajzsmirigy alulműködése rendszertelen menstruációs ciklusokat, elhúzódó vagy erős vérzéseket, rendszertelen tüszőrepedést is eredményezhet. Gondot jelenthet az emelkedett prolaktin hormonszint, ami a sárgatesthormon (progeszteron) hatást gyengítheti. Komolyabb esetben a látszólag teljesen megfelelőnek tűnő, szabályos menstruációs ciklusok ellenére a petefészekből nem szabadul ki a megtermékenyítésre alkalmas petesejt, az úgynevezett anovulációs ciklusok során pedig a tüszőrepedés egyáltalán nem következik be, így terhesség sem alakulhat ki.
A pajzsmirigy alulműködése alacsony progeszteronszintet is eredményezhet, melynek eredményeként a ciklus második, 13-17 napos fázisa túlságosan lerövidül, emiatt a megtermékenyített petesejt nem tud beágyazódni a méhnyálkahártyába. Emellett zavart szenvedhet a szénhidrát-anyagcsere is, az ennek eredményeként kialakuló inzulinrezisztencia szintén akadályozza a teherbe esést.
A túlműködés következményei
Amennyiben a pajzsmirigy túlműködése áll fenn, az igen jellegzetes tünetek nem feltétlenül jelentkeznek mindenkinél. Mindazonáltal hatására felborulhat az ösztrogén anyagcsere, ezáltal a rendszertelen menstruációs ciklus mellett szintén előfordulhat meddőség is, annak ellenére, hogy a peteérés ilyenkor többnyire megtartott. A túl sok pajzsmirigyhormon a férfiaknál is csökkenti a spermaképződést, így szintén meddőséghez vezethet.
Amennyiben a terhesség mégis létrejön a pajzsmirigy nem megfelelő működése ellenére, úgy az első három hónap kritikus lehet, ilyenkor ugyanis nincs még a magzatnak saját pajzsmirigye, mindazonáltal mind a túl-, mind az alulműködésre alkalmazott pajzsmirigygyógyszerek többnyire terhesség alatt is szedhetőek, így mindenképpen kivizsgálásra van szükség a hormonháztartás normalizálása érdekében!
