Magyarországon a házaspárok mintegy 15 százaléka, azaz mintegy 150 ezer pár küzd meddőségi problémával – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében a PTE. Az egyetem 2022-ben több mint 2,2 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert egy projektre, amely a meddőség hátterének komplex vizsgálatára, valamint a mesterséges megtermékenyítési eljárások hatékonyságának növelésére fókuszál. E projekt keretében, a Humán Reprodukciós Nemzeti Labor (HRNL) meghívására érkezett Pécsre Mats Brännström svéd professzor, a Göteborgi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezetője. Ő végezte 2012-ben a világ első sikeres méhátültetését.
A méhtranszplantáció az abszolút méh eredetű meddőségben szenvedő nők számára jelenleg az egyetlen kezelési módszer saját gyermek vállalásának elérésére. Az érintett nőknek veleszületett vagy szerzett okok miatt, vagy anatómiailag hiányzik, illetve diszfunkcionális a méhük. Az elmúlt évtizedben a világon közel 100 sikeres méhátültetést végeztek, amelyből 55 gyermek született. A beavatkozások több mint egy harmada a Brännström professzor vezette munkacsoporthoz köthető. A svéd szakember a téma szakavatott ismerője, mind tudományos, mind klinikai tudása a világon mindenütt elismert. Közel 200 tudományos publikációt és számos tankönyvet írt a méhátültetésről, ezáltal a módszer úttörőjének tekinthető.
Pécsen tartott előadásában bemutatatta a méhátültetés koncepcióját, szakmai hátterét és a klinikai megvalósítási ütemtervét. Emellett június 1-én a HRNL Bódis József professzor szakmai vezetésével működő Női és Férfi Meddőségi Kutatások munkacsoportjának lehetősége nyílt Brännström professzorral együtt egy élőállat-műtét elvégzésére is. Egy juhon végzett méhátültetés során gyakorlati tudásra is szert tehetett tehát a HRNL 10 fős szakmai csapata, valamint a Preklinikai Kutatási Központ közreműködő munkatársai.
A közlemény szerint a svéd professzor pécsi látogatásával szélesedtek a PTE nemzetközi kapcsolatai, a PTE Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika bekerülhet a nemzetközi tudományos életbe. Mindez új lökést adhat azon törekvéseknek, amelyeknek távlati célja, hogy Magyarországon is megvalósuljon a humán méhátültetés klinikai gyakorlata, és ezáltal alternatívát nyújthassanak a szakemberek a magyar családok számára.
Borítókép: Csortos Szabolcs/PTE
