COVID-19: ezzel számoljon, aki túlsúlyos

Az életkor után a túlsúly a második legjelentősebb kockázati tényező a COVID-19 megbetegedésben. Mutatjuk, miért betegszenek meg súlyosabban az elhízottak, mi megy végbe a szervezetükben, mennyi az esélyük a felépülésre, és hogyan mérsékelhetik a kockázatát annak, hogy a koronavírus okozta betegség súlyos vagy végzetes kimenetelű legyen.

A 15 év feletti magyar lakosság 58,2 százaléka túlsúlyos (34,3 százalék) vagy elhízott (23,9 százalék) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2019-es adatai alapján. Ez azt jelenti, hogy közel 5,7 millió emberre nézve potenciálisan nagyobb veszélyt jelent az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta COVID-19 megbetegedés. Hangsúlyozzuk, potenciálisan, hiszen az elhízáson túl olyan egyéb tényezők is befolyásolják a betegség kimenetelét, mint a kor, a nem, vagy a meglévő krónikus betegségek, mint amagas vérnyomásvagy a cukorbetegség.

Az idősek és a férfiak közt több az elhízott

Ahogyan azt sorozatunk korábbi részeiben már megírtuk, a kor szempontjából a 60 év felettiek számítanak kitettebbnek. Ennek egyik oka, hogy a korral gyengül azimmunrendszervédekezőképessége, a másik, hogy körükben az idő előrehaladtával nő a krónikus betegségek száma, ezek pedig együtt, de külön-külön is fokozzák a súlyos vagy végzetes kimenetelű COVID-19 rizikóját. Nem elhanyagolható tény azonban, hogy mind az immunrendszer gyengülése, mind a krónikus betegségek kialakulásának hátterében jelentős szerepet játszanak a súlyproblémák. A KSH adatai alapján tudható, a 65 év felettiek 42,5 százaléka túlsúlyos (testtömeg indexük 25 és 30 közötti), míg 29,9 százalék, azaz majdnem minden harmadik ember a korcsoportból elhízott (BMI-értékük 30 feletti).

BMI: mit mutat, hogyan lehet kiszámolni?

A BMI segítségével, a magasságunk és a testsúlyunk aránya alapján állapítható meg, hogy elhíztunk-e, ez az érték azonban sok esetben megtévesztő lehet. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy a testtömeg hány százalékát teszi ki a zsír az izmok rovására. Részletek itt.

Érdemes azonban a kor mellett a nemi arányok tekintetében is megvizsgálni a lakosság elhízási statisztikáit, mivel a férfiak veszélyeztetettebbek a járványban, így tehát nem mindegy, hogy mennyit rontanak még esélyeiken a súlyproblémák. Az adatokat áttekintve láthatjuk, a 15 év feletti magyar férfiak 40,1 százaléka túlsúlyos, és további 25 százaléka elhízott, ami összehasonlítva a nők 29,2 és 22,7 százalékával, láthatóan rosszabb arányt mutat.

A lélegeztetőgépre kerülők 90 százaléka túlsúlyos

Bár Magyarországra vonatkozóan eddig nem látott napvilágot olyan átfogó kutatás, mely a túlsúlyosok arányát vizsgálta volna a kórházba került COVID-19-betegek között, Bedros J. Róbert országos kórházfőparancsnok-helyettes, az Országos Obezitológiai Centrum vezetője korábban az Inforádiónak nyilatkozva arról beszélt, "az eddig lélegeztetőgépre került betegek 90 százaléka erősen túlsúlyos volt".  Hasonlóképp híján vagyunk a hazai koronavírus-áldozatok esetében is az ilyen információknak, mivel az elhunytakat és alapbetegségeiket listázó adatbázisban túlsúly vagy azelhízáscsak viszonylag ritkán szerepel. Ennek ellenére a fent kifejtettek okán feltételezhető, hogy az elhunytak jelentős része is érintett lehetett.

A nemünkre és a korunkra nincs hatásunk, viszont a túlsúly ellen tehetünk, hogy csökkentsük a súlyos COVID-19 kialakulásának kockázatát. Fotó: Getty Images
A nemünkre és a korunkra nincs hatásunk, viszont a túlsúly ellen tehetünk, hogy csökkentsük a súlyos COVID-19 kialakulásának kockázatát. Fotó: Getty Images

E feltételezést az is alátámasztja, hogy statisztikai adatok alapján Európában a magasvérnyomás-betegség kialakulásának hátterében 55 százalékban, míg a 2-es típusú diabétesznél 80 százalékban áll az egészségesnél magasabb testtömeg. A magyar áldozatok többsége pedig az említett betegségek egyikével, de gyakran mindkettővel együtt élt megfertőződése előtt is, mely már önmagában is megnövekedett egészségügyi kockázatot jelentett. Az elhízás ugyanis számos betegségre hajlamosít az említett hipertónián és cukorbetegségen túl is, ráadásul azok, akik jelentős súlytöbblettel élnek rövidebb várható élettartammal kell szembenézzenek. Minderről bővebben dr. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke beszélt a HáziPatikának egy korábbi interjúban

Valóban ennyire rossz a helyzet?

A pandémia tavaly márciusi kezdete óta számos tanulmány jelent meg, mely az elhízás és a SARS-CoV-2 okozta COVID-19 kapcsolatát vizsgálta. Elég csak végiggörgetni az Elhízás Világszövetség (World Obesity Federation) híreit, hogy lássuk, hány különböző országban bizonyították, a túlsúlyos emberek körében jóval magasabb a súlyos COVID-19-cel kórházba kerülők aránya, ahogy többen kerülnek közülük intenzív osztályra és lélegeztetőgépre is. Tucatnyi amerikai, valamint a többi közt angol, ír, olasz, dél-afrikai és kínai vizsgálatok is rendre ugyanarra a következtetésre jutottak: minél magasabb egy ember testtömeg-indexe (BMI), annál nagyobb az esélye, hogy ha elkapja a koronavírust, akkor súlyos vagy végzetes kimenetelű legyen nála a COVID-19. 

Ennyivel nagyobb az esélye, hogy belehalnak

A University College of London kutatói szerint például 40 százalékkal nagyobb a koronavírus-fertőzéssel összefüggő kórházi kezelés kockázata a 25 fölötti BMI-érték esetén. A 30-as vagy annál magasabb testtömeg indexű embereknél ez az arány már 70 százalékkal nagyobb, míg a súlyosan elhízottnak számítóak (35 fölötti BMI-től) körében több mint duplájára emelkedik a kórházi kezelés szükségességének rizikója a normál súlyú betegekkel összevetve. 

Az angol közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) egy korábbi a koronavírus-fertőzés és a túlsúly kapcsolatát vizsgáló átfogó tanulmányban az addigi kutatási eredményeket összegezve úgy becsülte, azok, akiknek a testtömeg-indexe 35 és 40 közötti 40 százalékkal nagyobb eséllyel halnak bele a COVID-19-be, mint normál súlyú társaik, míg a 40 feletti BMI-értékű embereknél ez a rizikó már 90 százalékkal nő. 

De miért?

Kezdetben a kutatók még csak találgattak: vajon azért végzetesebb az elhízottak körében a COVID-19, mert a túlsúly negatívan hat az immunrendszerre? Vagy a súlytöbblet akkora plusz terhet ró a tüdőre, amely csökkenti a kapacitását? Esetleg az elhízottak körében gyakoribb krónikus betegségek, a hipertónia és a diabétesz tehetők felelőssé? Végül a tanulmányok rávilágítottak, mindezen tényezők nem választhatóak el egymástól, sőt tovább árnyalják a képet a már említett rizikófaktorok is, mint a kor, a nem vagy az etnikum

A tüdőkapacitást is befolyásolja

Az elhízás alapvetően képes befolyásolni a tüdő kapacitását, mivel a zsírszövetek mennyiségének növekedésével egyenesen arányosan nő a mellkasra, a tüdőre, a rekeszizomra nehezedő nyomás is, mely megnehezíti a légzést. Gondoljunk csak arra, ha túlsúllyal élünk mennyire megterhelő csak felmenni a lépcsőn, vagy szuszogások közepette tudjuk csak bekötni a cipőnket, mert a hasunk előrehajolva nyomja a tüdőnket, így alig kapunk levegőt. Ha azonban valaki már alapból nehezebben lélegzik, egy olyan felső-légutakat és tüdőt érintőfertőzésesetében, mint a COVID-19 eleve csökkent esélyekkel veszi fel a harcot. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a súlyos koronavírus-fertőzötteknél a gépi lélegeztetés során a bevett gyakorlat, hogy hasra fordítva kezelik a betegeket, és ez sem olyan egyszerű az elhízottaknál, akkor is még mindig csak e problémakör felszínét kapargatjuk, hiszen a látható nehézségeknél jóval több gondot okoznak a szervezetben sejtszinten történő folyamatok. 

A legsúlyosabb COVID-19-betegeknek gépi lélegeztetésre van szükségük, mely akkor hatékonyabb, ha közben hasra fordítják őket. Az elhízottaknál azonban ezt nem olyan könnyű megtenni. Fotó: Getty Images
A legsúlyosabb COVID-19-betegeknek gépi lélegeztetésre van szükségük, mely akkor hatékonyabb, ha közben hasra fordítják őket. Az elhízottaknál azonban ezt nem olyan könnyű megtenni. Fotó: Getty Images

Egy kulcsfontosságú hormon: az adiponektin

A brit Sir Stephen O'Rahilly a világ egyik legismertebb elhízáskutatója, a Cambridge-i Egyetem MRC Metabolikus Betegségek Intézetnek 62 éves vezetője maga is súlyproblémákkal küzd (BMI-je 30 feletti) és 2020-ban át is esett a koronavírus-fertőzésen, így mondhatni szinte minden szempontból ő a legkompetensebb e témában. A szaktekintély szerint azonban nem olyan egyszerű a képlet, mint ahogy a "laikusok" többsége látja az elhízottakat, a problémát ugyanis alapvetően nem a tüdőt elnyomó nagy hasak okozzák, hanem például az, hogy a jelentős túlsúllyal élők testében kevesebb adiponektin nevű hormon termelődik. Ez ráadásul két okból is problémás. Egyrészt az adiponektin felel a tüdők védelméért, így eleve nagyobb az esélye annak, hogy egy túlsúlyos embernéltüdőgyulladásalakuljon ki. Másrészt az adiponektin kulcsfontosságú az erek tisztaságának és átjárhatóságának megőrzésében. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy az elhízott emberek szervezete eleve jóval több vérrögképződést fokozó fehérjét termel a testszerte a túlsúly következtében megjelent krónikus gyulladások miatt, máris megnő a COVID-19-re amúgy is jellemző vérrögök kialakulásának az esélye, ami érelzáródást, stroke-ot, szívrohamot és tüdőembóliát is okozhat. 

Az immunrendszerre így hat a túlsúly

Ha egy egészséges ember fertőződik meg, az immunrendszere normál esetben gyulladással reagál, azaz több fehérvérsejtet termel, hogy legyőzze a kórokozókat. Majd amikor sikerrel járt, akkor a gyulladás megszűnik, illetve a fehérvérsejt-szám és más gyulladásos markerek szintje is normalizálódik. Ezzel szemben az elhízottak testében a kutatások szerint úgynevezett krónikus, azaz hosszan tartó gyulladásos állapot alakul ki függetlenül bármilyen kórokozótól. Ezt azonban nem olyan intenzív gyulladásként kell elképzelni, mint amikor a testünk egy vírussal küzd, s mi lázat, levertséget tapasztalunk. Ez egy olyan enyhe, ám állandóan jelen lévő gyulladás, melyet a zsírszövet által kibocsátott kemikáliák váltanak ki, s ami folyamatosan "megzavarja" az immunrendszert, "lefoglalja" kapacitásainak egy részét, így előfordulhat, hogy az lassabban ismeri fel a szervezetbe kerülő kórokozókat, vagy kisebb intenzitással kezdi meg ellenük a küzdelmet. 

Egy tavaly decemberben megjelent amerikai kutatásban a bostoni Massachusetts Általános Kórház tüdő intenzív osztályán kezelt 781 koronavírus-fertőzöttnél vizsgálták a gyulladásos markereket, közülük 349-en voltak túlsúlyosak. Az eredmények alapján a kutatók megállapították, mind a CRP, azaz C-reaktív protein; az ESR (erythrocyte sedimentation rate), azaz vérsüllyedés és D-dimer, ami a fokozott véralvadást jelzi értékei magasabbak voltak az elhízottak körében, mint a normál súlyú pácienseknél. Az Obesity Research & Clinical Practice című szaklapban megjelent ellenőrzött tanulmányból az is kiderült, a vizsgált túlsúlyosok nagyobb eséllyel szorultak vazopresszor-terápiára, magasabb volt a rizikója annak, hogy hipoxémiás légzési elégtelenség alakuljon ki náluk, de az elhalálozás kockázata is emelkedett volt a normál súlyú betegekhez viszonyítva.

A zsírszövet "felfalja" a D-vitamint

Nemcsak ez ront azonban az immunrendszer védekezőképességén. Mint arról a HáziPatika.com-on többször is írtunk már, a járvány kezdetétől a betegség kockázati tényezői között tartották számon a D-vitamin-hiányt. Ennek oka, hogy ha a szervezetben alacsony a D-vitamin szintje, akkor megnő a megfertőződés kockázata, de annak is nagyobb az esélye, hogy a vitaminhiánytól szenvedő embernél súlyosabb tünetekkel alakuljon ki a COVID-19, sőt a mortalitást is negatívan befolyásolja ez az állapot. Jó hír, hogy a kutatók azt is bizonyították, ha megfelelő mennyiséget juttatunk szervezetünkbe D-vitaminból, az viszont csökkentheti ezeket a kockázatokat. 

Arról azonban már jóval kevesebb szó esett, hogy az elhízottak között akár 25-35 százalékkal több lehet a D-vitamin-hiánytól szenvedő. Ennek oka a kutatók szerint egyrészt hogy a túlsúlyos emberek rosszabb hatékonysággal képesek szintetizálni a napfényből a D-vitamint. Másrészt, ahogy azt Halmy Eszter a Képmás.hu-nak megfogalmazta, "a D-vitamint raktározni hivatott zsírsejtek úgymond hatástalanítják, felfalják ezt a fontos anyagot".  Ráadásul - mint megjegyezte - a zsírszövetben raktározódó és bőrben képződő vitamin emiatt nehezebben jut a keringésbe. "Az elhízottak szinte nem tudnak elegendő D-vitamint fogyasztani" - húzta alá az obeziológus.

Ez egyébként nem egy, a koronavírus-járvány kapcsán felfedezett új információ. 2013-ban a PLOS Medicine című szaklapban megjelent tanulmányban a kutatók leírták, a testtömeg-index minden 10 százalékos növekedésével az érintettek 4,2 százalékos D-vitamin-szint csökkenéssel számolhatnak a szervezetükben

Azok a fránya ACE2 receptorok

Van azonban még egy tényező, ami hozzájárul ahhoz, hogy az elhízottak eleve nagyobb eséllyel kapják el a fertőzést. Mint az köztudott, a koronavírus az ACE2 receptorokhoz kapcsolódik tüskefehérjéivel, s így jut be a sejtjeinkbe, hogy ott elkezdhessen szaporodni. Arra azonban csak nemrég jöttek rá a kutatók, hogy a zsírszövetek sejtjein még a tüdősejteknél is több ilyen receptor található, így a túlsúlyos emberek testében potenciálisan sokkal több sejtet képes megfertőzni a SARS-CoV-2, így növelve a szervezetben lévő vírusok mennyiségét, a nagyobb víruskoncentráció pedig bizonyítottan fokozhatja a szövődményesebb COVID-19 kialakulásának rizikóját.

Az IR-eseknek több van belőle

A zsírszövetek azonban még egy másik anyagcsere-rendellenességben is fontos szerepet játszanak, mely szintén hozzájárulhat az ACE2 receptorok számának növekedéséhez. Jelesül a zsírszövetek inzulinérzékenysége sokkal rosszabb, mint az izomszöveteké, ami azt jelenti, hogy sokkal több inzulin hormon szükséges ahhoz, hogy a vérben lévő cukrot a sejtek felvegyék és energiaként használják. Ezt az inzulinrezisztenciát (IR) a szervezet egy darabig képes fokozott inzulintermeléssel kompenzálni, ám a hasnyálmirigy egy idő után kimerül, nem képes már elegendő hormont kibocsátani, s így kialakul a 2-es típusú cukorbetegség (a diabétesz és a COVID-19 kapcsolatával bővebben sorozatunk következő részében foglalkozunk). Igen ám, de az inzulin nemcsak a vércukorszintre hat, hanem - mint arra Dr. Francis Finucane, a Galway Egyetemi Kórház endokrinológusa felhívta a figyelmet - az ACE2 receptorokra is. "Ha IR-esek vagyunk, az azt jelenti, hogy több ilyen receptorunk van, melyekhez a vírus tüskefehérjéi hozzákapcsolódhatnak sejtjeink felületén, például a tüdő sejtjeiben" - magyarázta a szakember, megjegyezve, minél több vírus jut be a szervezetbe, annál súlyosabb lesz a fertőzés, ami pedig még kritikusabb COVID-19-szövődményekhez vezethet. 

Az oltás is hatástalanabb lehet náluk?

A koronavírus-járvány legyőzésének esélye napról napra nő, mióta egyre több országban kezdődött meg a vakcináció. Korábbi kutatások alapján azonban többen attól tartanak, hogy a túlsúlyos embereknél kevésbé lesz hatékony a vakcina. Bár a most kifejlesztett oltóanyagokra vonatkozóan még nincsenek ilyen irányú konkrét kutatások, a tudósok abból indulnak ki, hogy többek között az influenza és tetanusz oltásoknál is azt tapasztalták, azok kevésbé hatékonyak voltak az elhízottaknál. Sőt, a Hepatitisz B elleni vakcinánál már 1985-ben megfigyelték, hogy a túlsúlyos embereknél nem nyújtott kellő védettséget, még akkor sem, ha kifejezetten izomba adták be az oltást, véletlenül sem a zsírszövetbe. "Az elhízottak immunsejtjei nem funkcionálnak olyan jól" - mondja Melinda Beck az Észak-Karolinai Egyetem egészségügyi kutatója, aki szerint a túlsúly meggátolja az immunsejteket a megfelelő üzemanyag-felvételben, így azok nem tudnak jól működni, emiatt megfelelő immunválaszra sem képesek, melyek szükségesek lennének ahhoz, hogy az oltásokelérjék a céljukat. A témáról bővebben itt és itt olvashat. 

Mit tehetünk, ha túlsúlyosak vagyunk?

Először is a legfontosabb, hogy megőrizzük hidegvérünket és ne essünk kétségbe. Amennyiben ugyanis betartunk minden óvintézkedést (maszkviselés, távolságtartás, rendszeres kézmosás és -fertőtlenítés stb.), eleve minimálisra mérsékelhetjük a megfertőződés kockázatát. A legjobb azonban, a megelőzés, azaz, ha megpróbálunk leadni felesleges kilóinkból. Így, ha el is kapjuk a kórokozót, kisebb lesz a kockázata a súlyos COVID-19 kialakulásának. Semmiképp se kezdjünk azonban kampányszerű fogyókúrába, vagy spártai edzésekbe, azokkal ugyanis egyrészt a kerülendő jojó-effektust indíthatjuk el, másrészt komoly sérüléseket is kockázatathatunk. De akkor mit tegyünk? - merül fel jogosan a kérdés.

A legfontosabb a fogyás

Az első és legfontosabb, hogy háziorvosunkkal beszéljük át a helyzetet. Mérjük fel a jelenlegi állapotot, testsúlyt, testmagasságot, milyen ismert betegségeink vannak, mennyi lenne az ideális fogyás valamint annak üteme és módja stb. Ez alapján akár vele, akár diabetológus, dietetikus és/vagy edző bevonásával tervezzük meg, hogyan lenne célszerű változtatni az életmódunkon. Afogyókúraugyanis csak egy kampányszerű lépés, ám nem feltétlenül jelent hosszútávú megoldást.


Az életmódváltásnál fontos, hogy érvényesüljön a fokozatosság elve, nem kell egyik napról a másikra lemondani mindenről - ha így teszünk, garantáltan nagyobb az elbukás kockázata. Kis lépésenként cserélgessük egészségesebb és tápanyagokban gazdagabb ételekre az étrendünkben lévő alapanyagokat, valamint lehetőleg lépésről lépésre csökkentsük az elfogyasztott ételek mennyiségét. De egyébként az sem ördögtől való, hogy valaki csak az utóbbi lépést tegye meg. Dr. Tabák Ádám, a Semmelweis Egyetem diabetológusa a HáziPatika.com-nak korábban arról beszélt, vannak olyan helyzetek, amikor a kalóriamegszorítással elért fogyás fontosabb, mint az, hogy mindezt megfelelő étrenddel érjük el. "Ha a páciens fehér kenyérrel is meg tudja tartani az előírt kalóriabevitelt, akkor ez is működhet. Itt alapvetően a fogyást elősegítő kalóriadeficit a lényeg, az másodlagos, hogy miből nyerjük ezeket a kalóriákat" - mondta a szakember.

Szedjük gyógyszereinket

Amennyiben magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy IR-rel élünk, fontos, hogy az előírtaknak megfelelően szedjük gyógyszereinket, hiszen a kezeletlen hipertónia - mint arról itt írtunk - például jóval nagyobb kockázatot jelent. Ha úgy sejtjük, hogy valamelyik krónikus betegség érinthet bennünket, de eddig még nem derült ki, ne dugjuk homokba a fejünket. Kérjünk kivizsgálást háziorvosunktól, hiszen egy felfedetlen és kezeletlen IR-ből hamarabb alakulhat ki diabétesz, ráadásul a fogyást is megnehezítheti.

Mozogjunk többet

Minél több a plusz kiló valakin, annál jobban oda kell arra figyelnie, hogy milyen mozgásformát választ, hogyan kezdi el testét hozzászoktatni a nagyobb aktivitáshoz. A járvány miatt jelenleg minden edzőterem zárva van, ezért felértékelődik a séta és az otthoni testmozgás szerepe.

Ha nem alszunk eleget, az is baj

Az alváshiány testünk szinte minden folyamatára hatással van, befolyásolhatja a többi között a testsúlyunkat is. Kutatások szerint többet esznek és kevesebb zsírt is égetnek el azok az emberek, akik éjszaka nem tudják megfelelően kipihenni magunkat. Erről bővebben ide kattintva olvashat. 

"Soha ne válasszon egy kezdő intenzív mozgásformát, mert nem fogja úgy bírni, ahogy elképzelte, ezáltal csökken a motivációja, nem éri el a célját, ráadásul a sérülés veszélye is megnő. Én egy túlsúlyos embernek például mindenképp azt javasolnám, hogy először power walkinggal (lendületes séta) kezdjen. Ennek lényege, hogy akár az utcán, a természetben vagy otthon helyben járás formájában gyalogoljon tempósan. Kerülje a szökellő, ugrálós feladatokat, s a saját testsúlyos edzéseket is csak fokozatosan építse be a tervbe" - tanácsolja Simon László személyi edző. Arról, hogy hogyan érdemes elkezdeni az otthoni testmozgást, a szakemberrel készült anyagunkban olvashat bővebben.

Figyeljünk a stresszkezelésre

A korlátozások miatt több időt töltünk otthon, ami nemcsak azért rossz, mert emiatt csökken a fizikai aktivitásunk, de azért is, mert megnő az esélye annak, hogy a járvány és egyéb okokból keletkező stresszt evéssel próbáljuk enyhíteni. A stresszevés további elhízást eredményez. Ennek oka, hogy a stressz miatt megnőtt kortizolszint arra ösztönöz, válasszunk energiában gazdag, cukrosabb, zsírosabb ételeket, ezek ráadásul a hasi zsír növekedéséhez járulnak hozzá, ami egészségügyi szempontból a legveszélyesebb. Jó hír, hogy a mozgás a legjobb formája a stressz kezelésének, csökkentésének, emellett pedig érdemes még további stresszkezelő technikákat is elsajátítani, vagy kipróbálni a relaxációt és a meditációt. 

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+16, +23 °C
Minimum:
+2, +7 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt alig lesz felhő az égen, sok napsütés melegíti a levegőt.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag