Nagyjából egy hónap alatt több mint 11 ezren töltötték ki a tudatos kutyatartásról szóló tesztünket. A többség büszkén elmondhatja magáról, hogy felelősségteljes gazdi, ugyanis a legtöbb kérdésre helyesen válaszolt.
Van, amit szinte minden kutyatartó tud
A kitöltők több mint 96 százaléka tisztában van azzal, hogy
- a mikrochip kötelező;
- a potenciálisan veszélyes betegségeket – például Lyme-kórt, babéziózist, nyúlpestist, agyvelő- és agyhártyagyulladást, vagy vérzéses kullancslázat – terjesztő kullancsok ellen egész évben védeni kell kedvenceinket ;
- csokoládét – legyen szó akár ét-, akár tej-, akár fehér csokiról – tilos adni négylábú barátainknak;
- egy-két kivételtől eltekintve a kutyát csak pórázon szabad vezetni, még akkor is, ha jól nevelt, szófogadó állatról van szó.
A válaszadók 94 százaléka azt is tudja, hogy a veszettség ellen évente egyszer mindenképpen be kell oltatni az ebeket, csaknem 98 százalék pedig a nyakörv- vagy hámválasztás legfontosabb szempontjait is sikeresen fel tudta sorolni. Voltak azonban becsapósabb kérdések is, amelyek már jobban megizzasztották a kevésbé tapasztalt gazdikat.
A szájkosár és az oltási könyv kérdése többeken kifogott
A legnehezebbnek a 8. kérdésünk bizonyult, amelyben azt firtattuk, hogy mikor kötelező szájkosarat adni a kutyára. Bár még ennél a kérdésnél is többen voltak a jól válaszolók, mint a rosszul voksolók, de csupán néhány százalékkal. A teszt kitöltőinek csupán 55,1 százaléka volt tisztában a szabállyal, ami azt jelenti, hogy csaknem 45 százalék gondolja azt – rosszul –, hogy akkor is kötelező szájkosarat adni kedvenceinkre, ha már állatok közé vagy gyerekek közelébe engedjük, vagy ha bevisszük magunkkal egy üzletbe. A valóság ezzel szemben az, hogy a szabályozás szerint a közlekedési eszközökön kívül kizárólag akkor kell feltenni a szájkosarat, ha négylábú barátunk jellemzően agresszív magatartást tanúsít – illetve természetesen azokon a helyeken is, ahol törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet előírja azt.
Az talán nem is kérdés, hogy az oltási könyv egy nagyon fontos dokumentum. Ezzel tudjuk ugyanis igazolni, hogy kutyánk megkapott minden szükséges és kötelező oltást és kezelést. Az válaszadók 37,2 százaléka azonban – tévesen – úgy gondolja, hogy a könyvet csupán az oltások és egyéb állatorvosi vizsgálatok alkalmával kell magunkkal vinnünk. A szabály viszont valójában úgy szól, hogy a tömegközlekedési eszközökre, de még sétálni is csak úgy vihetnénk a kutyánkat, hogy magunknál tartjuk ezt a kis füzetecskét.
Mi a helyzet a bolhanyakörvvel és a láncon tartással?
A kvíz során megkérdeztük a tudásukat tesztelő kutyatartóktól azt is, hogy vajon kell-e szünetet tartani a régi bolhanyakörv levétele és az új felrakása között. Több mint 2415 válaszadó, vagyis a kitöltők negyede úgy gondolja, hogy szükséges egy kis szünet, nehogy túladagoljuk kedvencünknek a vérszívók elleni hatóanyagokat. A szakmai ajánlás alapján azonban azonnal fel kell helyezni az új nyakörvet a régi levétele után, hogy szüntelenül fenntartsuk a kellő mértékű védelmet. Érdemes olyan kombinált megelőző módszert – például nyakörvet – választani, amely a bolhák és a kullancsok ellen egyaránt hosszú távon véd.
Válaszadóink több
mint tizede azzal is egyetértett, hogy az elkóborolásra
hajlamos ebeket akár tartósan kikötve is tarthatjuk.
Ez azonban 2016. január 1-jétől tilos. A többi szabályt és
a részleteket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)
2018-ban kiadott kutyatartási kézikönyvében is megtalálod.
Tudtad, hogy a
kutyakölykök még
semmit sem hallanak, amikor megszületnek, de idővel annyit fejlődnek, hogy az
emberénél négyszer érzékenyebbé válik
a hallásuk? Vagy azt, hogy a szaglásuk negyvenszer kifinomultabb, mint a miénk;
orruk külső mintázata pedig olyan egyedi, akár nálunk az ujjlenyomat? További
hasonló érdekességeket korábbi cikkünkben olvashatsz, amelyben összefoglaltuk, miért
is olyan csodálatosak az emberek legjobb barátai, a kutyák.
