Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta COVID-19 megbetegedés kapcsán már számtalanszor elhangzott, hogy a krónikus betegséggel élők fokozott kockázatnak vannak kitéve - de pontosan kik is azok, akiknek jobban oda kell figyelniük, és miért? Sorozatunkban sorra vesszük a Magyarországon leggyakoribb krónikus betegségeket, hogy mik a jelenlegi, ezekre, valamint a koronavírus-fertőzés kapcsolatára vonatkozó legfrissebb kutatási adatok és klinikai vizsgálati eredmények. Szakemberek segítségével pedig igyekszünk olyan kézzelfogható, praktikus tanácsokat adni, melyek segítségével az érintettek "megfelelő állapotban" tudják tartani a betegségüket, ezzel mérsékelve a súlyosabb COVID-19 kialakulásának kockázatát egy esetleges fertőzés következtében.
Többféle megközelítés van
Az orvostudományban a krónikus vagy idült jelző hosszan tartó, lassú lefolyású betegséget vagy egészségi állapotot jelöl. És talán ez az egyetlen, amiben krónikus betegségeket meghatározó fogalmak megegyeznek, az viszont már egészségügyi szervezettől vagy országtól függ, hogy mit ért alatta.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) például krónikus betegségeknek nevezi a hosszan tartó, lassú javulást mutató kórokat, újonnan azonban szeretnek ezekre "nem kommunikálható betegségekként" (non-communicable diseases, NCDs ) is hivatkozni, melyek hátterében rendre ugyanazok a tényezők állnak: dohányzás, fizikai inaktivitás, egészségtelen táplálkozás és káros alkoholfogyasztás.
Az Európai Bizottság szintén előszeretettel használja az NCDs, valamint a "nem fertőző betegségek" kifejezéseket, amikor a krónikus betegségekről kommunikálnak. Az amerikai betegségmegelőzési és járványügyi központ (CDC) definíciója szerint pedig a krónikus betegségek olyan állapotok, amelyek legalább egy évig tartanak, és folyamatos orvosi ellátást igényelnek, vagy korlátozzák a mindennapi élet tevékenységeit, vagy mindkettő.
Koronavírus: a magasvérnyomás-betegek erre figyeljenek
Ha magas vérnyomással élünk, nagyobb a kockázata, hogy súlyosabb vagy végzetes kimenetelű lehet számunkra a COVID-19. Mutatjuk, mit kell tudni a koronavírus és a hipertónia kapcsolatáról, és azt is, mit kell tennünk, hogy csökkentsük a súlyos megbetegedés rizikóját.
COVID-19: ezzel számoljon, aki túlsúlyos
Az életkor után a túlsúly a második legjelentősebb kockázati tényező a COVID-19 megbetegedésben. Mutatjuk, miért betegszenek meg súlyosabban az elhízottak, mi megy végbe a szervezetükben, mennyi az esélyük a felépülésre, és hogyan mérsékelhetik a kockázatát annak, hogy a koronavírus okozta betegség súlyos vagy végzetes kimenetelű legyen.
COVID-19: ennyire veszélyes a cukorbetegekre
A COVID-19 és a krónikus betegségek kapcsolatát bemutató sorozatunkban ezúttal a cukorbetegségekkel foglalkozunk. Az életkor mellett a túlsúly, és az ahhoz kapcsolódóan kialakuló 2-es típusú diabétesz komoly rizikófaktor. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy Magyarországon minden harmadik korosnavírus-fertőzött cukorbeteg is egyben. De, vajon mekkora a megfertőződés, a súlyosabb lefolyású betegség és a halálozás kockázata esetükben? Összefoglalónkból ez is kiderül.
Ezért nincs egységes definíció
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Hogy miért nincs egy általánosan elfogadott definíció vagy részletes betegséglista? Mert egyrészt országonként eltérő, hogy mit tekintenek krónikus betegségnek (az elhízás néhol az, néhol pedig "csak" rizikófaktor), ezáltal például adókedvezménnyel támogathatónak, másrészt, mert például pont a daganatos betegségek sokszínűsége az, mely szinte minden fogalmi kritériumot képes kimeríteni és megszegni is. Egyrészt lehet gyógyíthatatlan, lassú lefolyású, hosszan tartó állapot - így tökéletesen beleillik az általában használt alapfogalomba. Másrészt viszont lehet rapid és/vagy gyógyítható is. Nem feltétlen áll a hátterében a NCDs rizikófaktorainak egyike sem.
Bár az tény, hogy a rák nem fertőző betegség, kialakulásának hátterében azonban állhat például HPV-fertőzés , ami ráadásul oltással megelőzhető. Így tehát nehéz olyan definíciót alkotni, amibe minden krónikusnak tekinthető betegség "belefér". De akkor mégis mit tekinthetünk krónikus betegségnek?
- Azt, ami akadályozhatja a munkavállalást és/vagy,
- folyamatos gondozást, kezelést igényel és/vagy,
- megnehezíti, korlátozza a normális életvitelt és/vagy,
- legalább 3 hónapja fennáll és/vagy,
- legalább egy évig tart és,
- nem fertőző betegség.
Itthon ezek a legjellemzőbbek
Ahelyett, azonban, hogy a fogalmi korlátok polémiáját dagasztanánk tovább, nézzük meg, hogy Magyarországon melyek azok a betegségek, amik a legtöbb embert érintik, és valamely fent említett kritérium, illetve a mai orvosi és törvényalkotó gyakorlat alapján krónikus betegségnek számítanak:
- a szív- és érrendszeri megbetegedések (pl. szívritmuszavarok, stroke, cardiomiopátia),
- magasvérnyomás-betegség: bár hivatalosan az előző ponthoz tartozik, a lakosság nagyarányú érintettsége miatt külön is fel szokták tüntetni, és mi is külön cikket szentelünk neki sorozatunkban,
- a daganatos betegségek (pl. emlőrák, vastagbélrák, leukémia),
- a krónikus légzőszervi megbetegedések (pl. COPD, asztma)
- emésztőrendszeri megbetegedések (Crohn-betegség, IBS),
- allergiák (átfedés lehet a krónikus légzőszervi megbetegedések, valamintemésztőrendszeri megbetegedésekés e között a kategória között)
- a diabétesz (főképp a "szerzett", 2-es típusú cukorbetegség),
- a mozgásszervi betegségek (pl. derékfájás, arthritis)
- a mentális betegségek (pl. depresszió, demencia)
- elhízás: az elhízás szinte minden krónikus betegség rizikófaktoraként is feltüntethető, ám mióta népbetegséggé lépett elő, önállóan is szokták szerepeltetni.
Mennyi embert érint Magyarországon?
A Központi Statisztikai Hivatal ( KSH ) adatai alapján a 15 évnél idősebb lakosság 59 százaléka szenved valamilyen orvos által megállapított tartós betegségben, közülük a legérintettebbek a 65 év felettiek, 91 százalékuknak van egy vagy több krónikus betegsége. A fiatalabbak sem lélegezhetnek azonban fel, a 15-34 közötti korcsoportnál 33 százalék, 35 és 64 év közöttieknél pedig 61 százalék él valamilyen tartós betegséggel. Mint az köztudott, és a HáziPatika.com-on is többször írtunk már e témáról, a 65 év felettieket alapból is veszélyeztetettebbnek tekintik a koronavírus-járványban, mindez azonban az imént ismertetett statisztika alapján még jobban érhető. Tovább árnyalja a képet, hogy egy 2017-es európai uniós vizsgálat szerint Magyarországon - önbevallási alapon - a 65 év felettiek 30 százaléka mondta azt, hogy kettő vagy több krónikus betegsége van, ellenben kissé ellentmond a KSH adatainak, hogy a 65 év felettiek 34 százaléka úgy vélte, nincs krónikus betegsége. Feltételezhetően pont ők a legkitettebbek a járványban, hiszen lehetséges, hogy úgy élnek valamilyen krónikus betegséggel (például magas vérnyomással, cukorbetegséggel, valamilyen mentális betegséggel stb.), hogy tudomásuk sincsen róla.
Ez a látencia, azaz a fel nem ismert, diagnosztizálatlan betegségek és betegek magas száma állhat a mögött a 2018-as statisztikai évkönyvben megjelent adatsor mögött is, mely szerint Magyarországon a legtöbb krónikus betegségben szenvedő férfi a közép-dunántúli régióban él (43,6 százalék), míg a legkevesebb Budapesten (30,5 százalék), Pest megyében (30,4 százalék) és a dél-alföldi régióban (32,2 százalék). Nők tekintetében magasan a nyugat-dunántúli régió vezet, ahol e szerint a felmérés szerint a felnőtt nők 50,2 százalékának van valamilyen krónikus betegsége, míg itt is Pest megye a sereghajtó 31,8 százalékkal, amit Budapest (37,9 százalék), a dél-dunántúli (40,6 százalék) és észak-alföldi (41,9 százalék) régió követ. Azt, hogy egy adott területen hány embert diagnosztizáltak krónikus betegségekkel, sok tényezőtől függhet, például a népesség korösszetételétől, a végzettség fokától, az egészségügyi ellátórendszer fejlettségétől vagy épp problémáitól (pl. mennyi üres háziorvosi praxis van), és még számtalan demográfiai, gazdasági és egyéb szociális tényezőktől is.
Mit mutatnak a hazai COVID-halálozások?
Bár kezdetben még nem tüntették fel a magyarországi betegek minden betegségét, mára egész részletesen olvashatunk a kormányzati koronavírus oldalon az elhunytak alapbetegségeiről, valamint megtudhatjuk nemüket és életkorukat is. E cikk megírásáig 2493 elhunyt adatai kerültek fel ebbe az adatsorba, melyről érdemes megjegyezni, hogy nem éppen alkalmas megbízható statisztikák elkészítésére, egyrészt azért, mert mint említettük, nem összehasonlítható a kezdeti alapbetegségek leírása és felvezetése az elmúlt időszakéval, másrészt, mert a kitöltésben sincs következetesség, még a betegségek megnevezése tekintetében sem. Jelesül a magasvérnyomás-betegség ennyiféleképpen szerepel a listában: magas vérnyomás, magasvérnyomás (sic!), hypertonia, hipertónia, magasvérnyomás-betegség. Hasonló a helyzet a többi kórképpel is, arról nem beszélve, hogy az alapbetegségek között természetesen nem csak krónikus betegségeket tüntettek fel.
Mindezek ellenére érdemes azonban egy gyors mérleget vonni a rendelkezésre álló információk alapján arról, mit tudhatunk a hazai COVID-áldozatokról. A mai állás szerint a 2493 elhunyt 48,1 százaléka nő. Az áldozatok között tehát, ha kicsivel is, de nagyobb a férfiak aránya (1293 férfi és 1200 nő hunyt el eddig a COVID szövődményeiben). Az elhunytak átlagéletkora mindkét nemet figyelembe véve 76,1 év, ha csak a nőket nézzük, közöttük 78,9, míg a férfiak között 73,6 év volt. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy hány éves a legidősebb nyilvántartott elhunyt: a táblázat szerint egy 103 éves férfi volt az, akinek alapbetegségként vastagbél-divertikulózist tüntettek fel. A legfiatalabb áldozat egy 20 éves férfi volt. Nála csontvelő-transzplantáció, kóros elhízás és vérszegénység voltak a feltüntetett alapbetegségek.
Mennyien voltak "krónikusak" a COVID-áldozatok között?
Mint említettük, csak a rendelkezésre álló adatokra támaszkodhatunk (megjegyzendő, 24 betegnél "nem ismert" alapbetegség, 68-nál "adatok feltöltés alatt" szerepel), ám azokból így is kiderült, hogy a COVID-áldozatok között a leggyakoribb krónikus betegség a magas vérnyomás volt. Összesen 1523 embernél, az elhunytak 61 százalékánál tüntették fel ezt az alapbetegségek között. A második kétségkívül a szív- és érrendszeri problémák köre. Ha a magas vérnyomást ki is vesszük e betegségcsoportból, akkor is közel az elhunytak felénél (49 százalék) tüntettek fel ilyen jellegű alapbetegséget, a leggyakrabban szívbetegséget. A harmadik leggyakoribb a cukorbetegség 25,43 százalékkal, bár az nem derül ki a kormányzati oldal összesítéséből, hogy 1-es vagy 2-es típusú diabétesszel élt korábban a beteg.
A daganatos megbetegedések tekintetében sincs túl sok következetesség a feltüntetésben, nem lehet tudni, hogy az alapbetegség éppen aktív vagy már "legyőzött" rákbetegséget takar. Ráadásul van olyan elhunyt, akinek többféle rákbetegsége is volt, így emiatt csak annyit tudunk biztosan, hogy az alapbetegségek között benne van a top 10-ben, de az összes (rák, tumor, daganat) említés (betegenként akár 2-3 is) 315, tehát kb. az elhunytak 12 százalékának volt egy vagy több daganatos betegsége. Mindezek mellett nagyon magas volt az alábbi alapbetegségek előfordulása:
- tüdőbetegségek: kb. 18 százalék,
- veseelégtelenségek/vesebetegségek (a daganatos esetek nélkül): kb. 14 százalék,
- demencia: 12,84 százalék,
- elhízást vagy túlsúlyt a betegek mindössze 2,8 százalékánál jegyeztek fel.
Még egy - nem is annyira - apróságot érdemes megemlíteni. Az elhunytak 3,2 százaléka, azaz 80 ember volt 20 és 50 év közötti. 51 és 64 év közöttiek tették ki az áldozatok 11,35 százalékát (283 ember). Tehát a 65 év feletti, idős, jellemzően krónikus betegek alkották az áldozatok jelentős többségét (85,43 százalék). Ez azonban egyrészt nem jelenti azt, hogy "normálisnak tekinthető", ha a COVID-19 szövődményeibe valaki bizonyos életkor vagy esetlegesen meglévő alapbetegségei miatt belehal, másrészt, azok sem dőlhetnek hátra, nyugodhatnak meg, akik 65 alattiak, hiszen, mint láthatjuk, az ismert esetek 14,5 százaléka nem a sérülékeny csoportból került ki. Az pedig talán soha nem derül ki, hogy hány ember élete lett volna megmenthető, ha mindenki betartja az ajánlott legalább 1,5 méteres távolságtartást, a kötelező maszkviselést , valamint gyakrabban mosott volna kezet, vagy szimplán otthon marad.
Merkely Béla: elfogadhatóak a korlátozó intézkedések - hogy mit mondott még a szigorításokról a Semmelweis Egyetem rektora, az az nlc.hu cikkéből kiderül.
Legjobban: