Az emberek többségénél az új koronavírus-fertőzés okozta COVID-19 enyhe tünetekkel jár, róluk alig áll rendelkezésre adat. Ellenben azokkal, akiknél a szimptómák olyan súlyosak, hogy kórházba kerülnek. Közülük 89 százaléknak van legalább egy krónikus betegsége - írja az NPR.org az amerikai betegségmegelőzési és járványügy hivatal (CDC) adataira hivatkozva. Ez alapján az amerikai páciensek majd felének volt túlsúlya és magas vérnyomása, harmaduk cukorbeteg , még a betegek közel 30 százaléka szív- és érrendszeri rendellenességben szenved. De mi magyarázza ezt?
"Az elhízás számos más probléma markere" - mondta Dr. Aaron Carroll, az Indianai Orvostudományi Egyetem közegészségügyi kutatója. Az elhízásban szenvedőknél gyakran alakul ki cukorbetegség és más kóros állapotok is. Tehát az egyik ok, amiért a COVID-19 jobban sújtja az elhízott embereket, az, hogy egészségi állapotuk általánosságban is rosszabb.
Rosszabbul működik az immunrendszerük
De vajon érintheti-e az elhízás az immunrendszert közvetlenül? Talán. Korábbi kutatások szerint például a túlsúlyos embereket kevésbé védi az influenzától az oltás, ráadásul náluk jellemzően súlyosabb a légúti betegségek lefolyása is. A kutatók úgy találták, a metabolizmusa is jelentősen megváltozott azoknak, akik az évek során jelentős felesleget szedtek magukra, s ez a változás negatív hatással van az immunrendszerükre, mely kevésbé hatékonyan képes megküzdeni a vírusokkal, mint egy normál testsúlyú emberé.
"Az elhízottak immunsejtjei nem funkcionálnak olyan jól" - mondja Melinda Beck az Észak-Karolinai Egyetem egészségügyi kutatója, aki szerint a túlsúly meggátolja az immunsejteket a megfelelő üzemanyag-felvételben, így azok nem tudnak jól működni, emiatt megfelelő immunválaszra sem képesek, melyek szükségesek lennének ahhoz, hogy az oltások elérjék a céljukat. És ez csak egy magyarázat arra, hogy miért sebezhetőbbek a túlsúlyosok a fertőzésekkel szemben. Ezen kívül azonban még számos kérdés van azzal kapcsolatban, egyeseket miért sújt jobban a COVID-19, mint másokat, s e faktorok között van például az etnikum is.
Genetikai és szociális tényezők
A CDC adatai alapján ugyanis az új koronavírus-fertőzöttek 33 százaléka afro-amerikai, miközben az Egyesült Államok lakosságának mindössze 13 százalékát adja ez az etnikum. A Johns Hopkins Egyetem számára jelenleg 26 állam szolgáltat etnikumra is vonatkozó adatokat, mely alapján a Covid-19 áldozatok 34 százaléka fekete bőrű. Ez az aránytalanul magas százalék elsősorban azzal a ténnyel magyarázható, hogy az elhízás, a magas vérnyomás és a diabétesz sokkal gyakrabban fordul elő a fekete, mint a fehér bőrű lakosság körében - írja az NPR.
Hogy miért sújtja jobban a fekete közösséget a koronavírus-fertőzés, többek között a genetikával is magyarázható. "Néhány korábbi tanulmány rámutatott, hogy az afroamerikaiak genetikailag sóérzékenyebbek" - mondta Rena Robinson, a Vanderbilt Egyetemen krónikus betegségeket kutató kémia professzora. Ez a tény növeli a magas vérnyomás kialakulásának a valószínűségét, ami viszont összefügg a COVID-19 súlyosabb formáival.
A krónikus stressz is ront rajta
A másik megfontolandó rizikófaktor a magas stressz-szint lehet. Mint a professzor elmondta, annál, aki folyamatosan faji diszkriminációt tapasztal, krónikussá válhat a stressz, ami viszont - ahogy több tanulmány is bizonyította már - növeli a szervezetben lévő gyulladást. "Az állandósult stressz tehát csökkenti a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképességét, s így még veszélyeztetettebbé teheti a beteget a súlyos komplikációkra" - magyarázta Robinson.
A krónikus stressz azonban nemcsak a faji megkülönböztetéshez, de a szegénységhez is kapcsolódhat. Tehát az alacsonyabb jövedelmű közösségek is kitettebbek a fertőzés súlyosabb lefolyásának. És hogy mennyire nem csak légből kapott belemagyarázásról van szó, azt jól mutatja a Pew Kutatócentrum friss felmérése a COVID-19-cel kapcsolatos egészségügyi aggályokról. Az Egyesül Államokban megkérdezettek körében a spanyol ajkúak között 43, az afroamerikaiaknál 31, míg a fehér bőrű válaszadóknak mindössze 18 százaléka fogalmazta meg, hogy "nagyon aggódik", ha arra gondol, hogy elkapja a betegséget, s kórházi ápolást igényel.
Általános probléma, az egész világon
"Minden nagyobb válság vagy katasztrófa a leginkább sérülékeny közösségeket sújtja" - mondta Marc Morial, a National Urban League elnöke és vezérigazgatója. És rámutat számos olyan tényezőre, amelyek segítenek megmagyarázni a faji megosztást. Elmondta, például a fekete munkavállalóknak jellemzően olyan a munkájuk, amit nem lehet otthonról végezni. Ha tehát olyan helyen dolgoznak, ahol nem tartható be az előírt távolság, máris kitettebbek a vírusnak. Ezen kívül a régóta fennálló egyenlőtlenség miatt nehezebben férnek hozzá a megfelelő minőségű egészségügyi ellátáshoz. Emellett maga a közösség, az összetétel és ahol élnek, is negatív hatással lehet a kitettségre. Gyakran élnek ezek a népcsoportok úgynevezett " élelmiszer-sivatagban ", ahol nincs hozzáférésük egészséges ételekhez, mert azok vagy megfizethetetlenül drágák számukra, vagy olyan távolságban vannak, melynek leküzdéséhez tömegközlekedést kell használniuk, ami tovább növeli a fertőzés kockázatát.
A krónikus betegségek kialakulásában azonban a helytelen táplálkozás és a nem megfelelő egészségügyi ellátás mellett olyan tényezőket is figyelembe kell venni, mint a lakhely. Sokan élnek olyan környéken, ahol nem biztonságos a szabadban sportolni vagy játszani.
A helytelen táplálkozás és az elhízás pedig nem csak az etnikai közösségek problémája, világszinten ez a korai halálozás egyik fő oka. Márpedig ezekhez rendre társulnak a már ismertetett krónikus betegségek, melyek még sebezhetőbbé teszik az embereket az új koronavírus-fertőzéssel szemben. Ez pedig egy olyan világszintű probléma, melyet feltétlenül kezelni kell, s erre csak még jobban rávilágít most a pandémia .
170 emberrel érintkezett egy koronavírusos kisfiú, nem fertőzött meg senkit - a részletekért kattintson az nlc.hu cikkére .
Forrás: NPR.org
