Igaz, hogy hamarosan bármiféle jelölés nélkül tehetnek „tücsköt, bogarat” az élelmiszerekbe az előállítók? – Az elmúlt napokban rengetegen keresték meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) ezzel a kérdéssel. Az aggodalmas gondolatokat valószínűleg az a közelmúltbeli bejelentés szülte, miszerint egyre több olyan rovarfajtáról tudni, amely élelmiszerként és élelmiszer-összetevőként is megjelenhet kereskedelmi forgalomban az Európai Unióban. Nézzük tehát, a Nébih szerint valóban lehet-e „titkos összetevő” a tücsök.
Hogyan kerülhet rovar az ételbe?
Sok más termék mellett a rovaralapú élelmiszerek is az úgynevezett új élelmiszerek közé tartoznak. Ebbe a kategóriába – a vonatkozó rendelet szerint – azokat a táplálékokat sorolják, amelyek esetében nem igazolható, hogy 1997. május 15-e előtt hagyományosan fogyasztották volna az EU területén. A Nébih tájékoztatója szerint „az új élelmiszerek kizárólag szigorú ellenőrzés alapján, uniós szintű engedélyeztetést követően hozhatók forgalomba”. Az új összetevők biztonságosságát az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) ellenőrzi, fogyasztási célú forgalmazásának jóváhagyásáról pedig az EU-s tagállamok képviselőiből álló testület dönt.
„Fontos kiemelni, hogy az engedélyezett rovarok felhasználása nem kötelező az élelmiszerekben, ez csupán egy új, választható összetevő” – szögezte le az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal. Mint írták, jelenleg hat, rovarfogyasztással kapcsolatos engedély van érvényben, mégpedig az alábbiak:
Az egyik legfontosabb tudnivaló a témával kapcsolatban, hogy a fenti termékek kizárólag az engedélyekben szereplő előírások (engedélyezett termékkategóriák, maximális mennyiségek, jelölési követelmények és specifikációs előírások) szigorú betartása mellett hozhatók forgalomba. A részben zsírtalanított házitücsök-porból például egy sokmagvas kenyér 100 grammonként maximum 2 grammot tartalmazhat.
Titkolhatja-e a gyártó az „extra fehérjét”?
„Mint minden összetevőt, az engedélyezett rovarokat is kötelező jelölni az élelmiszerek csomagolásán. A forgalomba hozatalt engedélyező végrehajtási rendeletek a feltüntetendő pontos megnevezést is tartalmazzák” – mutatott rá egy szintén nagyon lényeges információra a Nébih közleménye. Ráadásul hamarosan még könnyebb lesz elkülöníteni egymástól a boltokban a hagyományos és az újszerű, rovarfehérje-tartalmú termékeket.
Ahogy arra – az MTI tájékoztatása szerint – Nagy István agrárminiszter is felhívta a figyelmet a napokban, az Agrárminisztérium (AM) módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét. A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében arra kötelezik a gyártókat, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékeket egyételműen megkülönböztethető csomagolásban dobják piacra, a boltokban pedig külön polcot is kapnak majd ezek a termékek. Így tehát nem tudunk majd sem a tudtunk nélkül, sem tévedésből rovartartalmú élelmiszert vásárolni.
A lisztbogárlárvát és az alombogárlárvát tartalmazó élelmiszerek esetében azt is rá kell írni a csomagolásra, hogy az összetevő allergiás reakciókat válthat ki a rákfélékre és a poratkákra érzékeny fogyasztóknál. A házi tücsköt és a keleti vándorsáskát tartalmazó élelmiszerek címkéin pedig a rákfélékre, a puhatestűekre és az atkákra allergiás személyeket kell figyelmeztetni az esetleges kockázatokra.
„Ahogy a jelenlét elhallgatásától, úgy attól sem kell tartani, hogy E-számnak »álcázva« rejtik el a rovarok jelenlétét a gyártók a termékekben. E-száma csak az élelmiszer-adalékanyagoknak van. A rovarok nem tartoznak ebbe a körbe, azokat nem adalékanyagként, hanem összetevőként lehet felhasználni, és új élelmiszerként engedélyezték őket” – emelte ki végül a Nébih.
