Hiába a kenyér a legnépszerűbb pékáru világszerte, sokan törekednek rá, hogy szinte teljesen kizárják azt az étrendjükből. A különböző diétákat követők számára sok esetben feketelistás élelmiszernek számít, de vannak, akik az egészségüket féltve hagynak fel a fogyasztásukkal. A CNN cikkében megszólaló dietetikusok ugyanakkor felhívták a figyelmet: téves gondolat általánosan egy kalap alá venni minden kenyérfélét, ez az élelmiszer ugyanis számos módon elkészíthető, ezek pedig eltérően hatnak az egészségünkre is.
„Sok páciensem úgy gondolja, hogy nem kellene kenyeret ennie, ami szomorú számomra, mert a kenyér a teljes kiőrlésű gabonák nagyszerű forrása” – mondta el a cikkben Natalie Mokari dietetikus. Szerinte a kenyér igenis része lehet a kiegyensúlyozott étrendnek, és a szénhidrátok kulcsfontosságúak az egészségünk megőrzése szempontjából. Egy 2017-es tanulmányt is idézett a dietetikus, melynek eredménye szerint a teljes kiőrlésű gabonák rendszeres fogyasztása segíthet megelőzni a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a vastagbél-, hasnyálmirigy- és gyomorrák kialakulását. A szénhidrátbevitel kulcsfontosságú egyebek mellett az agyunk működéséhez is, hogyha kiiktatjuk az étrendünkből, akkor fáradtabbnak, dekoncentráltabbnak érezhetjük magunkat, és a feladatainkra is kevésbé tudunk összpontosítani.
Melyik a legegészségesebb kenyér?
Ha a legegészségesebb kenyeret keressük, sok tényezőt kell figyelembe vennünk, például, hogy milyen fajtát vásárolunk, vagy mit fogyasztunk mellé. Sokan a teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket preferálják, amelyek több rostot és vitamint is tartalmaznak, és a vércukorszintünkre is kevébé vannak hatással. Ez pedig különösen hasznos lehet az inzulinrezisztenciában szenvedők számára – hangsúlyozta Natalie Mokari. Ennek ellenére a dietetikus a fehér kenyér fogyasztását sem tartja az egészségünk elleni fő bűnnek, főleg akkor, hogyha nem szenvedünk diabéteszben vagy más, a vércukorszintet befolyásoló betegségben.
Azoknak, akik aggódnak a belek egészsége miatt, vagy akik ugyanolyan finomítás nélkül szeretnék érezni a fehér kenyér ízét, a dietetikus a kovász kipróbálását javasolta. A kovászolás során fermentáció megy végbe, melynek köszönhetően a szervezetünk könnyebben le tudja bontani a glutént. A bélrendszerünkben élő, jótékony baktériumok közösségét (más néven mikrobiomot) is támogatja, ha ilyen kenyeret fogyasztunk.
A boltok polcain lévő pékáruk megnevezése sok esetben félrevezető lehet, érdemes ezért minden esetben ellenőrizni az összetevők listáját. Nézzük át, hogy az alapvető összetevőkön (a liszt, a víz, a só és az élesztő) kívül miket tartalmaz még a termék. Egy kis extra rostért válasszunk olyan kenyeret, amelynek kéregében magok vannak.
Diétázók számára egyre nagyobb számban elérhetőek alacsony szénhidráttartalmú pékáruk is, a dietetikus szerint ezek között érdemes kiemelt figyelemmel válogatni. Általában ezek a diétás kenyerek több hozzáadott és szükségtelen összetevőt tartalmaznak, hogy jobb íze legyen a terméknek.
Fontos az is, hogy mit eszünk hozzá
Persze általában senki sem eszi magában a kenyeret, az egészségünk szempontjából pedig az is kulcsfontosságú, hogy mit fogyasztunk mellé. Elsősorban akkor lehet a kenyér a kiegyensúlyozott táplálkozás része, hogyha egészséges zsírokat és fehérjéket fogyasztunk mellé, mondta Mokari. A kenyérben lévő szénhidrátok elégetésével a szervezetünk gyorsan energiához jut, ezt viszont azonnal fel is használja, ami után enerváltabbnak érezhetjük magunka. A fehérje és a zsírok adagolása viszont segít fenntartani a lendületet. Például, ha reggelit készítünk, a pirítósunk mellé fogyasszunk tojást, avokádót vagy mogyoróvajat – javasolta Natalie Mokari.
A legjobb a dietetikus szerint az lehet, ha mi magunk készítjük el a kenyeret, amit a reggelihez fogyasztunk. Így ugyanis biztosan tudhatjuk, mit tartalmaz az élelmiszer. Ráadásul még spórolhatunk is így: hogy mennyit, az egy nemrég írt cikkünkből kiderülhet.
