A szerelemfüggőség létezéséről folyamatosan vitatkoznak a pszichológusok. Nehéz ugyanis eldönteni, hogy csak az erős érzelmek által kiváltott, alapvetően pozitív hatású "függőségről" van szó, vagy valóban káros addikcióról, mely hasonlóan pusztító, mint a kábítószer vagy a szerencsejáték.
Ha szerelmesek vagyunk, minden gondolatunkat a másik tölti ki, minden pillanatunkat vele szeretnénk tölteni, elhanyagolhatjuk a munkánkat vagy a tanulást miatta, és hatalmas áldozatokra vagyunk képesek - akár a saját kárunkra is. Azonban a szerelem erőt is ad, és a boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatnak rengeteg hosszú távú előnye van, lelki és fizikai szinten egyaránt. Kutatások sora bizonyítja, hogy aki boldog házasságban él , annak erősebb az immunrendszere, gyorsabban gyógyul fel a betegségekből, alacsonyabb a stressz-szintje, jobban alszik, és kevésbé érintik olyan súlyos betegségek, mint például a csontritkulás vagy az Alzheimer-kór.
A problémák - és az addikció - akkor kezdődhetnek, amikor a vágyak túlzó méretet öltenek, és egyre inkább a megszállottság lesz a jellemző. A szerelmes valóban semmi mással nem foglalkozik, csak a másikkal , időnként olyannyira, hogy az a másik számára már zavaró, kínos vagy kellemetlen. A szerelmes elhanyagolja saját magát és a feladatait, mindent annak rendel alá, hogy a vágyai tárgyával legyen: elveszítheti a munkáját, tartozásokat halmoz fel, kibukik a iskolából. Gyakran sokkal többre tartja a szerelme tárgyát, mint saját magát, tőle reméli és várja a problémái megoldását.
A szerelemfüggő gyorsan, meggondolatlanul, könnyen lesz szerelmes, gyakran olyan emberbe, aki nem illik hozzá, akit nem ismer eléggé, és aki nem tudja viszonozni az érzelmeit. Akkor is megbízik a másikban, ha nem kellene, és nem vesz tudomást a figyelmeztető jelekről: abban bízik, hogy a másik megváltozik.
A szakemberek szerint a szerelemfüggőség gyökerei gyermekkorban keresendőek: a gyereket elhagyták vagy elhanyagolták, nem kapták meg a szüleiktől a szeretetet, figyelmet, amire szükségük lett volna. Az önbizalmuk és önbecsülésük ezért igen alacsony , rettegnek attól, hogy elhagyják őket, ugyanakkor az intimitástól is tartanak. Egy szerelemfüggő gyakran összetéveszti az intimitást a kapcsolat intenzitásával - ezért lehetséges, hogy bár szerelmesnek hiszi magát, a kapcsolat alapja a testiség , és valódi bizalom nem alakul ki a felek között.
A szerelemfüggőség "gyógyítható", kezelhető. Természetesen először a mélyben rejlő okokat kell felfedezni szakember segítségével, majd az érintettnek azon kell dolgoznia, hogy elfogadja saját magát és ne külső tényezőktől (vagyis egy másik embertől vagy egy szexuális kalandtól) tegye függővé azt, hogy mennyire értékesnek tekinti magát.
