„Mindegy, hogy rendkívül sikeres vagy csupán átlagos vagy-e, a nők továbbra is otthon hozzák meg a legnagyobb áldozatot” – idézi a Reuters hírügynökség riportja a 28 éves Csaj Vanzsut. A Hszian városában élő, szabadúszó szövegíróként dolgozó feminista hölgy is része annak a napjainkban kibontakozó mozgalomnak Kínában, amelynek tagjai férj és gyermekek nélkül képzelik el jövőjüket, és amely így komoly kihívások elé állítja a kormányzatot. „Sokan, akik az előző generációkban megházasodtak, különösen a nők, feláldozták magukat és a karrierjüket, miközben nem kapták meg azt a boldog életet, amelyet ígértek számukra. Manapság pedig az is éppen elég nehéz, hogy a saját életemet éljem” – tette hozzá Vanzsu.
Egyre inkább kitolódik a házasságkötés
A tavalyi évben immár második éve csökkent Kínában a népesség, a születések száma pedig történelmi mélypontra zuhant vissza. Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke mindennek nyomán „a házasság és gyermekvállalás új kultúrájának ápolására” szólította fel a kínai népet, míg Li Csiang miniszterelnök is azt fogalmazta meg a kormány idei célkitűzései között, hogy „egy születésbarát társadalomért”, illetve a gyermeknevelést támogató szociális rendszer fellendítésén a fognak dolgozni.
A Kínai Kommunista Párt a nukleáris családot tekinti a társadalmi stabilitás alapkövének, míg a gyermeküket egyedül nevelő, elvált anyákat súlyos stigmatizáció övezi, és zömében a családügyi támogatásoktól is elesnek. Ezzel egyidejűleg viszont egyre több magasan képzett nő kénytelen sosem látott létbizonytalansággal szembenézni a fiatal munkavállalókat mind nagyobb mértékben sújtó munkanélküliség és a gazdasági visszaesés közepette. Így aztán sokuk inkább a szinglilét mellett teszi le a voksát. Hivatalos felmérések szerint az egyedülálló kínai felnőttek száma 2021-ben már rekordszámú 239 millió főre emelkedett. A házasságkötések száma ugyan tavaly emelkedett valamelyest, de ehhez hozzátartozik, hogy 2022-ben a koronavírus-pandémia hatására ez a mutató is történelmi mélypontra zuhant. A Kommunista Ifjúsági Liga egy 2021-ben lefolytatott felmérése alapján a városi fiatalok körében a nők 44 százaléka nem tervez megházasodni.
Mindazonáltal Kínában ma is a felnőtté válás egyik mérföldkövének tekintik a házasságkötést, és a teljes népességben belül továbbra is viszonylag alacsony azon felnőttek aránya, akik sosem házasodnak meg. Beszédes jel ugyanakkor, hogy a párkapcsolati elköteleződést egyre későbbre halogatják a kínai emberek. Míg a 2010-es népszámlálás idején még átlagosan 24,89 éves korukban házasodtak a fiatalok, addig 2020-ra az első házasság megkötésekori átlagos életkor 28,67 évre szökött fel. Mi több, Sanghajban például a férfiak esetében 30,6, a nők esetében 29,2 év a vonatkozó átlag.
„Nem tartozom bocsánatkéréssel”
„A feminista aktivizmus alapvetően nem engedélyezett Kínában, de a házasság és a gyermekszülés elutasítása lehet, mondjuk úgy... a patriarchális állammal szembeni nem erőszakos engedetlenség egy formája” – fogalmazott a Reuters kérdésére az Egyesült Államokban élő Lü Pin kínai nőjogi aktivista. „Hosszú távon a nők házasság és szülés iránti lelkesedése csak tovább fog csökkenni. Hiszem, hogy ez a legfontosabb hosszú távú krízis, amellyel Kína kénytelen lesz szembenézni” – húzta alá.
A kínai nők oktatáshoz való hozzáférése, munkaerőpiaci részvétele és társadalmi mobilitása sokat javult az elmúlt évtizedek során. Most azonban a kormányzat nagy dilemmával szembesül, hiszen ugyanezek a nők egyre inkább ellenállóvá válnak az állami propagandával szemben. A tartós egyedüllét mint életmód egyre szélesebb körben elterjed az ázsiai országban, amit az online térben működő női közösségek egyre növekvő száma is jelez.
A főként egyedülálló nők alkotta közösségekben az érintettek más hasonlóan gondolkodó emberek részéről lelhetnek szolidaritásra. A többnyire 30-as, 40-es életéveikben járó női influenszerek "nincs házasság, nincs gyermek" címkével ellátott posztjaira például rendszerint több ezer kedvelés érkezik a Xiaohongshu közösségimédia-oldalon, amely lényegében az Instagram kínai megfelelője. Egy másik platformon, a Douban közösségi oldalán is lehet találni olyan házasságellenes fórumot, amelynek taglétszáma immár meghaladja a kilencezer főt. Egy szingliségre fókuszáló csoportban pedig közel négyezren folytatnak beszélgetéseket a többi között kollektív nyugdíjterveikről.
A 24 éves Liao Jüeji a közelmúltban közölte édesanyjával, hogy immár „felébredt a gyermekvállalás rémálmából”. Mint azt a WeChat alkalmazásban kiposztolta: „a házasság és a gyermekvállalás kihagyása egy döntést, amelyet kellő megfontolás után hoztam meg. Senkisek sem tartozom bocsánatkéréssel, a döntésemet a szüleim elfogadták.” A dél-kínai Nanning városában élő nő úgy határozott, helyi kifejezéssel élve inkább laposra fekszik, azaz éppen csak annyit dolgozik, hogy meg tudjon élni belőle, illetve igyekszik félretenni a pénzét jövőbeli utazgatásokra. „Szerintem teljesen oké az is, hogy esetleg randizzak vagy összeköltözzek valakivel, de a gyerekek hatalmas befektetést jelentenek, minimális hozammal” – fogalmazott Jüeji. Hozzátette, néhány női barátjával már beszélgettek arról, hogy nyugdíjazásuk után esetleg közösen béreljenek ki egy házat.
Kevés a nőket támogató férfi
A Reutersnek nyilatkozó nők közül sokan fejezték ki vágyukat aziránt, hogy felfedezhessék önmagukat, illetve ezzel párhuzamosan annak is hangot adtak, hogy kiábrándultak a patriarchális Kína család dinamikáiból és a felvilágosult férfiak hiányából. Ezeket jelölték meg a legfőbb tényezőkként tudatosan vállalt gyermektelenségük okaként. A nemi egyenlőség kérdése szintén fontos szerepet játszik: a megkérdezett nők mindegyike azon az állásponton van, hogy nehéz olyan férfit találni, aki elismeri az autonómiájukat és hisz a háztartási munkák egyenlő megosztásában.
„Túlkínálat van magasan képzett nőkből, miközben nincs elég magasan képzett férfi” – mutatott rá Csiaoling Su, a Kaliforniai Egyetem davisi kampuszának szociológus professzora. A kínai népességcsökkenést megalapozó, évtizedeken át alkalmazott egykepolitika egy másik kevésbé szerencsés következményeként 2022-re a férfiak száma több mint 32 millióval haladta meg a nőkét az ország népességén belül. „A főiskolai végzettségű nők egyre erősebben hisznek a jogaik és társadalmi státuszuk melletti kiállásban. Ha viszont támogató partnert keresnek, akkor kevés olyan férfit találnak, aki szintén támogatja a nők jogait” – magyarázta Su.
A Reuters cikke szerint a riport elkészítéséhez felvett interjúk alanyai nem mindannyian definiálják magukat feministaként vagy kormányellenesként. Tetteik azonban egy egyre erőteljesebbé váló tendenciát testesítenek meg a kínai női szerepvállalás terén, amely személyes döntéseken keresztül nyilvánul meg. És bár egyes elemzők úgy vélik, nem fog exponenciálisan növekedni a jövőben azok száma, akik egész életükben egyedülállók maradnak, a házasságkötések halogatása és a termékenység csökkenése viszont veszélyt jelenthet Kína demográfiai céljaira.
