Koronavírus: így előzhetjük meg a családon belüli fertőzéseket
Különösen nehéz helyzetben vannak azok a családok, amelyeknek valamelyik - vagy éppen több - tagja koronavírus-fertőzéssel küzd. Összegyűjtöttük azokat az óvintézkedéseket, melyekkel jó eséllyel csökkenthető a vírus átadásának esélye egy háztartáson belül.
Ma már nincs olyan ember, akit valahogy - családja, barátai, ismerősei révén - ne érintene a koronavírus-járvány. A helyzet viszont akkor válik igazán stresszessé, ha személyesen is érintettek leszünk. Amikor koronavírus-fertőzöttként - pozitív tesztünk tudatában, vagy anélkül, tüneteket produkálva - úgy kell együtt élnünk hozzátartozóinkkal, hogy nincs lehetőségünk a teljes elszeparálódásra. Mert kicsi a lakás, mert a családnak szüksége van ránk (egy újszülöttet például nem lehet egy hétig elválasztani az édesanyjától), vagy mert egyéb okból nem tudjuk megoldani. Hasonló a helyzet, ha valamelyik családtagunk kapta el a SARS-CoV-2 vírust, és úgy szeretnénk gondoskodni róla, hogy közben a többiek a lehető legnagyobb biztonságban legyenek. "Ez a helyzet nagy körültekintést követel, mert amennyiben az egyik családtag koronavírusos, az egy háztartásban élőknek körülbelül 50 százalék az esélyük a megfertőződésre" - hívta fel a figyelmet a megfelelő szabályok betartásának fontosságára David Hirschwerk belgyógyász, fertőző betegség-specialista a healthline.com-nak nyilatkozva. Az oldal témával foglalkozó cikke alapján összefoglaltuk a leghatékonyabb óvintézkedéseket, amelyekkel csökkenthetjük a koronavírus-fertőzés lehetőségét családon belül.
Teszteltessük magunkat!
Ha családtagjaink közül valakinek pozitív lett a koronavírus-tesztje, törekedjünk rá, hogy szoros kontaktszemélyként minket is a lehető leghamarabb teszteljenek. A legjobb persze az lenne, ha ilyenkor az összes egy háztartásban élőnél azonnal elvégeznék a PCR-tesztet. Minél több idő telik el a tünetek megjelenése után (különösen ha az eredményre szintén napokat, esetleg egy hetet kell várni), annál nagyobb az esély, hogy az eredmény nem a valós helyzetet tükrözi. Ahogy arról korábban a HáziPatika oldalán írtunk, a negatív teszt sem jelenti feltétlenül azt, hogy valaki nem fertőzött és nem képes fertőzni. Több tényező is álnegatív eredményt hozhat. Előfordulhat, hogy valaki a tesztelés pillanatában a fertőzés korai szakaszában jár: szervezetében a vírusterhelés a teszt által kimutatott szint alatt van. Friss kutatások szerint egyébként a koronavírusos betegek a tünetek megjelenése előtt két nappal, és a tünetek megjelenését követő 5 napig a legfertőzőbbek. Ha valamilyen okból kifolyólag nincs lehetőségünk teszteltetni magunkat, de a tünetek alapján gyaníthatóan koronavírus-fertőzésben szenvedünk - vagy az egyik családtagunk -, akkor is érdemes házi karanténba vonulni, és betartani a megfelelő óvintézkedéseket, hogy másokat megkíméljünk.
Egyre több példa bizonyítja, hogy hiába produkál valaki negatív tesztet, előfordulhat, hogy már fertőzött, és ő is fertőz. (Ahogy ritkán, de az is, hogy valaki a pozitív teszt ellenére mégsem fertőz.) Az sem egyedi eset - ha a koronavírus a szervezetben hirtelen exponenciálisan megsokszorozódik -, hogy valakinek reggel negatív a tesztje és még nem fertőz, ám délután a teszt már kimutatja a koronavírus jelenlétét, és a beteg másoknak is képes továbbadni a vírust. Részletek!
Igyekezzünk a lehető legjobban elszigetelődni!
Pozitív koronavírus-teszt után meg kell kezdeni a házi karantént. Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) iránymutatása szerint fertőzöttként amennyire lehet, szigetelődjünk el a velünk egy háztartásban élőktől. Ha van rá lehetőségünk, költözzünk külön szobába, használjunk külön fürdőszobát és vécét. Utóbbi azért fontos, mert számos kutatásból kiderült, hogy olykor még a gyógyultnak nyilvánított emberek is tovább fertőzhetnek, ugyanis a bélrendszerünkben jóval tovább életképes marad a SARS-CoV-2 vírus, mint mondjuk a garatunkban. A székletből például akár még hat nappal a negatív-PCR-teszt után is kimutatható. A beteg családtag szükségleteiről - ha megoldható - a többiek gondoskodjanak: vigyenek neki ételt, italt, hogy csak a legszükségesebbekért kelljen elhagynia a szobáját. Fontos, hogy az általa használt evőeszközöket, edényeket, poharakat, törölközőt és egyéb tárgyakat ez idő alatt más ne használja.
Tartsunk minél nagyobb távolságot!
Fertőzöttként lehetőség szerint tartsuk az 1,8-2 méteres távolságot - ez a jelenleg ajánlott minimális távolság nyilvános térben - a velünk együtt élőktől. "Ha nagyon szűk az életterünk, akkor is próbáljunk meg minél messzebb kerülni a többiektől" - ezt tanácsolja Bruce E. Hirsch, fertőző betegségekkel foglakozó amerikai orvos. Ha nem megoldható a teljes elszeparálódás, a távolságtartás akkor is segíthet: alacsonyabb vírusmennyiségnek lesznek kitéve a többiek. Hirsch szerint egyre több kutatási eredmény utal arra, hogy az a fertőzött, aki korábban nagy vírusmennyiségnek volt kitéve, sokkal betegebb lesz - súlyosabb tüneteket produkál - mint az, aki kisebb vírusmennyiséget "kapott", és így lett beteg.
Szellőztessünk gyakran!
Ha koronavírusos beteg van a családban, minden helyiségben szellőztessünk, amilyen gyakran csak tudunk. Télen ilyen szempontból egy kicsit nehezebb a helyzet, mert nem lehet folyamatosan nyitva tartani az ablakokat, de a szakemberek szerint fontos - még akkor is, ha feljebb kell tekerni a fűtést -, hogy a levegő minél gyakrabban cserélődjön: a zárt térben ugyanis a levegő aeroszol részecskéihez tapadva órákig fertőzőképes marad a vírus.
Viseljünk maszkot a lakásban is!
Ahogy egy maszkviseléssel kapcsolatos kísérletből kiderült, a kiköhögött, kitüsszögött vírusrészecskék az aeroszolcseppek segítségével maszkviselés nélkül átlagosan 2-5 métert is megtehetnek a levegőben. Éppen ezért, ha valaki fertőzött, otthonában is viseljen maszkot. Sőt, valójában az a legjobb, ha a vele együtt élők is ezt teszik saját védelmük érdekében. (Ez egyébként nem csak koronavírusos, hanem influenzavírusos megbetegedések esetén is hasznos lehet). Erre a célra tökéletesen megfelelnek az orvosi maszkok, és noha nem nyújtanak 100 százalékos védelmet a fertőzéssel szemben, a többi óvintézkedés betartásával csökkenthető afertőzésátadásának esélye. Ha más nincs, Hirsch szerint egy textilmaszk, vagy egy ideiglenesen orrot és szájat eltakaró póló is megfelel.
