COVID-19: komoly pszichés betegségeket okozhat

Az új koronavírus okozta fertőzésből felépülők ötöde pszichés nehézségekkel szembesülhet. Aggodalomra ad okot, hogy a betegség a demencia esélyét is fokozhatja.

Egy amerikai vizsgálat adatai szerint a szorongás, a depresszió és az álmatlanság volt a leggyakoribb tünet azon COVID-19 -ből felépült betegek között, akik mentális egészségi problémákkal szembesültek. Az Oxfordi Egyetem kutatói szintén a demencia és az agyi károsodás szignifikánsan magasabb kockázatát mutatták ki.

COVID-19 pszichés hatásai
Csak spekulációk vannak, hogy mi húzódik meg a koronavírus pszichés hatásai mögött - Fotó: Getty Images

"Az embereket aggasztotta, hogy a koronavírus-fertőzésből felépülőknél nagyobb lehet a kockázata a mentális problémák kialakulásának, és eredményeink is ezt valószínűsítik. Az orvosoknak és a tudósoknak szerte a világon sürgősen meg kell vizsgálniuk a mentális betegségek okait és meg kell határozniuk a koronavírus utáni új mentális betegségek kezelését" - mondta Paul Harrison oxfordi professzor a Reuters hírügynökségnek. Szerinte az egészségügyi szolgálatoknak készen kell állniuk az ilyen betegségekkel küzdők ellátására, különösen azért, mert eredményeik valószínűleg még így is alábecsülik a pszichiátriai betegek valós számát.

Független kockázati tényező

A The Lancet Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmány 69 millió ember elektronikus egészségügyi nyilvántartását elemezte az Egyesült Államokban, köztük több mint 62 ezer COVID-19-es esetet. A kutatók szerint a megállapítások valószínűleg azonosak lesznek azokkal, amelyek a koronavírus által érintetteket globálisan jellemzik. Ebből a vizsgálatból úgy tűnik, hogy a COVID-19-ből felépülőknél nagyobb a pszichiátriai következmények kockázata, és a pszichiátriai diagnózis független kockázati tényező lehet a COVID-19 esetében.

A pozitív koronavírus-tesztet követő három hónapban 5 felépülő közül egynél regisztrálták először a szorongás, a depresszió vagy az álmatlanság diagnózisát. Ez körülbelül kétszer olyan valószínű volt, mint más betegcsoportoknál ugyanabban az időszakban - állítják a kutatók. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a már meglévő mentális betegségben szenvedőknél 65 százalékkal nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják a koronavírusos megbetegedést, mint azoknál, akiknek nincs ilyen problémájuk.

A tanulmányban közvetlenül nem érintett mentálhigiénés szakemberek szerint egyre több bizonyíték vannak arról, hogy a koronavírus hatással lehet az agyra és az elmére, növelve a pszichiátriai betegségek kialakulásának számos kockázatát - írja a Reuters. "Ennek az oka pedig valószínűleg az adott járványhoz kapcsolódó pszichés stresszorok és a betegség fizikai következményeinek kombinációja" - mondta Michael Bloomfield, a londoni University College pszichiáter tanácsadója.

Simon Wessely, a londoni King's College pszichiátria professzora pedig úgy gondolja, hogy nem meglepő az a megállapítás, miszerint a mentális egészségügyi problémákkal küzdők nagyobb eséllyel kapják el a SARS-CoV-2 vírust, mert a korábbi fertőző betegségek kitörései során hasonló eredményeket tapasztaltak. "A COVID-19 befolyásolja a központi idegrendszert , és így közvetlenül növelheti a későbbi rendellenességek előfordulását. De ez a kutatás megerősíti, hogy ezt a kockázatot növeli a korábbi rossz egészségi állapot is" - tette hozzá.

A segélyvonalakat is többen hívják

Marjorie Wallace, a brit SANE mentálhigiénés jótékonysági szervezet ügyvezető igazgatója szerint a tanulmány tükrözi a járvány alatt szerzett tapasztalataikat. "A segélyvonalunk egyre több olyan hívóval foglalkozik, akik mentális problémákkal küzdenek, valamint olyanokkal is, akik visszaesnek, mert félelmük és szorongásuk elviselhetetlenné vált" - mondta a szakember.

A Lancetben megjelent cikk szerint a COVID-19 pszichiátriai hatásai sokfélék voltak, de nem egységesek. Inkább szorongásos, mint hangulati rendellenességek bukkantak fel. A COVID-19 szorongásra gyakorolt hatása összhangban állt a várakozásokkal, s ez az eredmény megerősíti, hogy szükség van a hatékony beavatkozásokra. Továbbra sem tisztázott, hogy a koronavírus-fertőzés utáni szorongásnak lesz-e sajátos poszttraumás stressz-szerű formája. Az álmatlanság diagnózisának mértéke szintén jelentősen megemelkedett, összhangban azzal az előrejelzéssel, hogy a koronavírus-fertőzést cirkadián zavarok követik.

A karantén pszichológiai hatásáról a The Lancet című lap is foglalkozott, melyben 24 korábbi tanulmány eredményét vetették össze. Ezek mindegyike a karantén pszichológiai hatásairól írt egy járvány kitörésekor, és arra jutott, hogy az izolációban eltöltött idővel egyenes arányban nő a poszttraumás stressz szindróma, a szorongás és a depresszió tüneteinek előfordulása. Különösen veszélyeztetettek azok, akik már amúgy is valamilyen mentális betegséggel küzdenek. Részletek!

Ezzel szemben a kutatók nem találtak az újonnan diagnosztizált pszichotikus rendellenességekre utaló egyértelmű jeleket, annak ellenére, hogy egyes jelentések szerint ez előfordulhat. A koronavírus-fertőzés után a demencia kétszer-háromszor megnövekedett kockázata is aggodalomra ad okot a cikk szerint, amely megállapítja, hogy összességében a COVID-19 pszichés egészségre gyakorolt hatása meghaladja azt, amely más akut egészségügyi események után következik be, de a különféle spekulációk ellenére a mögöttes mechanizmusok ismeretlenek és sürgős vizsgálatot igényelnek.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

folyadékpótlás
Életkorod alapján ennyi vizet kell innod naponta – Íme a teljes táblázat
vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez segít meggyógyulni magyar kutatók szerint – Mutatjuk, min kell változtatni
Heti három alkalom már csökkenti a vérnyomást: ez a mozgásforma az egyik leghatékonyabb
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +8 °C
Minimum: +3 °C

Folytatódik a túlnyomóan erősen felhős vagy borult, párás idő. Szitálás - reggel a még fagyos részeken ónos szitálás - bárhol előfordulhat, emellett kiemelten hazánk déli harmadán elszórtan lehet gyenge esőre számítani, majd estétől dél, délnyugat felől nő az eső, zápor kialakulási esélye. A Dunától keletre keleties lesz a légáramlás, míg a Dunántúlon déliesre forduló szelet az Alpokalján élénk lökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 4 és 10 fok között alakul, de északon, északkeleten ennél kissé alacsonyabb, míg a Viharsarokban pár fokkal magasabb értékeket is mérhetünk. Szerdán nem érvényesül markáns fronthatás, ugyanakkor folytatódik a borongós, kifejezetten hűvös idő.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Édeset, sósat vagy savanyút kívánsz? 6 kérdésből kiderül, mit üzen a tested A csoki, a chips vagy a savanyúság után sóvárogsz? Emögött nemcsak megszokás vagy stressz állhat, bizonyos esetekben tápanyaghiány, hormonális változások vagy életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak.
7 kérdésből kiderül, felismered-e az influenza jeleit – Felkészültél a szezonra? A tél közeledtével egyre fokozódik az influenza terjedésének kockázata. Felismernéd a fertőzés tüneteit? Kvízünk segítségével most tesztelheted tudásodat!