A COVID-19 terjedésének megakadályozása, vagy legalább lassítása érdekében számtalan óvintézkedést vezettek be világszerte, az egyik legfontosabb a társadalmi távolságtartás. Lényege, hogy mindig igyekeznünk kell bizonyos távolságra maradni az emberektől. Az új típusú koronavírus cseppfertőzéssel, vagyis a beszélgetéskor, köhögéskor, tüsszentéskor stb. elszabaduló légúti nyálcseppek útján fertőz, ha azonban viszonylag messzebb állunk a másiktól, jelentősen kisebb a veszélye annak, hogy a cseppek hozzánk is elérnek, és megbetegítenek minket.
Közel 8 méternyi távolságra is eljuthatnak a kórokozók
Jelenleg a 1,5-2 méteres távolságtartás mondható általánosan javasoltnak, az Oxford Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói szerint azonban ennél többre lenne szükség - írja a vizsgálat eredményeiről beszámoló webMD . A szakemberek ugyanis rájöttek, hogy a szánkból, orrunkból kiszabaduló cseppek akár 26 lábnyira, azaz közel 8 méternyire is repülhetnek másodpercekkel az után, hogy valaki köhög, tüsszent vagy énekel.
A kutatócsoport átnézte azon vizsgálatok eredményeit, amelyek a COVID-19-et és más vírusos megbetegedést okozó fertőző légúti cseppek terjedését analizálták. A rendelkezésre álló információk alapján pedig megállapították, hogy az eddigi tanulmányok túlságosan leegyszerűsítve modellezték a kórokozók útját, hiszen számos fontos tényezőt nem vettek figyelembe (így például a cseppek méretét és azt a tevékenységet, amely során a vírus a levegőbe jutott).
A szakemberek éppen ezért azt javasolják, érdemes lenne új szempontok alapján összeállítani a szociális távolságtartásra vonatkozó szabályokat, ajánlásokat. Így nemcsak nagyobb biztonságban lehetnénk, de - ahol azt a körülmények engedik - felszabadultabban is viselkedhetnénk. Figyelembe kellene venni szerintük a helyszínt, a zsúfoltságot, azt, hogy mennyi ideig tartózkodik ott valaki, és hogy az ott lévők viselnek-e maszkot. Ha ezen kritériumokat számítjuk, akkor egy rosszul szellőző tér, ahol sokan vannak, és ráadásul maszk nélkül beszélnek, énekelnek, nagy rizikót hordoz magában. Míg a szabadtéri, jól szellőző helyszín, ahol kevesen vannak, az emberek csendesek és maszkot viselnek, jóval biztonságosabb.
A körülményektől függ, mekkora a rizikó
Kristin Bratton Nelson, az Emory University Rollins School of Public Health adjunktusa egyetért a tanulmány íróival abban, hogy muszáj figyelni a nüanszokra és átlátható, világos iránymutatást kell adni a legveszélyesebb tevékenységekkel kapcsolatban - ugyanakkor szerinte azt sem lehet elvárni, hogy a szakemberek minden esetre vonatkozóan mondják meg, "milyen a túl közel".
Dr. Len Horovitz tüdőgyógyász specialista úgy vélekedik, a terjedés rizikója nagyban függ a körülményektől. "Bent veszélyesebb, mint kint. A részecskék mérete ugyancsak számít, minél kisebb, annál gyorsabban utazhat. De befolyásolhatja a kockázatot az adott tevékenység, a szoba levegőjének mozgása, páratartalma, az, hogy mennyi ideig tartózkodunk odabent, és mekkora a vírusterhelésünk (mennyi vírus található az adott ember szervezetében - a szerk.)" - magyarázza az orvos, aki arra sarkall, a felsoroltak mindegyikét mérlegeljük, mielőtt döntést hozunk arról, mekkora távolságot tartunk az emberektől.
"Ha maszkot viselünk, és nem kiabálunk, nem vagyunk betegek, valamint jó a szellőzés az adott helyszínen, a 1,5-2 méter elég lehet" - fogalmaz Dr. Horovitz. Bratton Nelson pedig zárásképpen arról beszélt, nemcsak a távolság mértékét illetően kell megfontoltnak lenni, hanem azzal kapcsolatban is, hogy melyik tevékenység biztonságos, és melyik nem.
A szakértő szerint nem segít a határzár, a behurcolt esetek a 10 százalékát sem érik el az új fertőzéseknek - olvassa el a részleteket az nlc.hu cikkében .
