A cukoralkoholok csak a nevükben viselik az alkohol szót. A szénhidrátok redukciójából – abban a folyamatban, amelynek során a vegyületből oxigént vonnak el – létrejövő, kémiailag többértékű alkoholok, amelyeknek azonban nincs az etil-alkoholhoz hasonló bódító hatása. Ehhez a csoporthoz tartozik a xilit, azaz a nyírfacukor, az eritrit, a maltit, a szorbit és a mannit. Legtöbbjük (a maltit kivételével) lassú felszívódású szénhidrát, lassan emelik meg a vércukorszintet, és nagyjából fele annyi energiát tartalmaznak, mint a fehér cukor. További előnyük, hogy a szájban található baktériumok számára nem nyújtanak tápanyagot, így nem roncsolják a fogakat, mint a cukor – épp ezért használják őket sokszor cukormentes rágógumik és édességek ízesítéséhez. Különösen szívesen alkalmazzák őket olyan cukormentes sütemények készítéséhez, amelyeknél nem csak a cukor ízére, hanem a tömegére is szükség van a megfelelő végeredményhez.
Hátrányaik is vannak
Kelt tészták készítéséhez azonban nem használhatók, mivel nem táplálják az élesztőbaktériumokat, és karamellizálni sem lehet őket. Ráadásul jellegzetes, hűvös ízt hagynak maguk után a szájban. „A cukoralkoholokról érdemes tudni, hogy az arra érzékenyeknél nagyobb mennyiségben puffadást, hasmenést válthatnak ki” – mondja szakértőnk, Soltész Erzsébet dietetikus. A hűvös íz és a mennyiségi problémák kiküszöbölésére épp ezért az eritritet gyakran a jázminpakóca, azaz a sztívia kivonatával, a steviol-glikoziddal keverve használják: ezek az úgynevezett 4:1-hez típusú édesítőszerek, amelyekből a cukor mennyiségének negyedét kell használni.
Ártalmas az eritrit?
Az eritritről azonban egy nemrég nyilvánosságra került kutatás súlyosabb dolgokat állít, nevezetesen azt, hogy fokozza a szív- és érrendszeri betegségek, mindenekelőtt a stroke kockázatát. Egyre többen javasolják, hogy csökkentsük ennek a cukoralkoholnak a mennyiségét az étrendünkben, vagy akár teljesen hagyjuk is. el. A kutatók ugyanis a vizsgált résztvevők vérmintái alapján arra következtettek, hogy az eritrit magasabb szintje a szervezetben összefüggésben állhat a szívroham és a stroke, a trombózis, valamint a három éven belüli halál nagyobb kockázatával. Egészséges embereket is megvizsgáltak: egy 30 gramm eritritet tartalmazó ital elfogyasztása után a vérükben az eritrit szintje ezerszeresére nőtt.
Soltész Erzsébet azonban árnyalja a kutatási eredményeket. „Először is érdemes tudni, hogy eritritet nemcsak a táplálékunkkal juttathatunk be a szervezetbe, hanem a testünk maga is termeli ezt a vegyületet. Az tény, hogy a meglevő szív- és érrendszeri problémákkal élő betegek esetében sokszor magasabb eritritszintet mértek a kutatók, de hogy ez összefüggésben állt-e az étrendjükkel, azt még további vizsgálatoknak kell kiderítenie. Ráadásul a kutatás időben akkor zajlott, amikor az eritrit mint édesítőszer messze nem volt olyan népszerű, mint az utóbbi években, vagyis táplálék útján kevesebb kerülhetett ezeknek az embereknek a szervezetébe. Vagyis, mint minden más cukorhelyettesítő, az eritrit fogyasztását se vigyük túlzásba, de pánikba egyáltalán nem kell esni” – fejti ki a szakértő. A dietetikus azonban arra figyelmeztet: a cukoralkoholok, ahogyan a mesterséges édesítőszerek is, beavatkozhatnak a bélflóránk kényes egyensúlyába, ez pedig az egész szervezetünkre hatással lehet. Már csak ezért is érdemes mértékkel használni őket.
