A területen zajló vizsgálatokból mára ismert, hogy a hagyományos, reggel 9-től délután 5 óráig tartó munkaidőtől eltérő munkarend negatívan befolyásolhatja a fizikai és mentális egészséget, valamint a társas és családi kapcsolatokat. Mint az a PLOS ONE folyóirat lapunkhoz eljuttatott közleményében olvasható, Wen-Jui Han, a New York-i Egyetem szociológus professzora ezúttal arra kereste a választ, milyen kihatással lehet egy dolgozó egészségére 50 éves koráig, hogy milyen munkarendben kezd el karrierje elejétől dolgozni. Tanulmányához egy hosszú távú, 1979-ben indult amerikai felmérést vett alapul, amely révén több mint hétezer válaszadó három évtizedet lefedő adataihoz fért hozzá.
A vizsgálat résztvevőinek mintegy negyede, 26 százaléka a szokásos 9-től 5-ig tartó idősávban dolgozott, mielőtt az ötödik X-be lépett, további 35 százalékuk pedig nagyjából hasonló, kiszámítható munkarendben. Ezenkívül az alanyok 29 százaléka, bár eleinte szintén a megszokott munkaidőben járt dolgozni, később valamilyen más, rugalmasabb, kevésbé kiszámítható beosztásba került át, legyen szó akár esti, éjszakai munkavégzésről, akár váltott műszakos munkarendről. Végezetül a fennmaradó 10 százalék többnyire munkanélküli volt a vizsgált időszakban.
Han elemzéséből kiderült, hogy akik a szokványostól eltérő munkaidőbeosztás mellett élték az életüket, 50 éves korukra rosszabb alvásminőségről és kevesebb alvásidőről számoltak be, valamint nagyobb arányban küzdöttek depresszív tünetekkel, mint azok, akikre törzsidőben számítottak munkahelyükön. A leginkább negatív egészségügyi hatást azok körében lehetett kimutatni, akik huszonévesen még stabil beosztásban dolgoztak, majd harmincas éveikben kerültek át valamilyen kevésbé kedvező beosztásba. Fény derült továbbá arra is, hogy a probléma nagyobb mértékben sújtotta a nőket, az alacsonyabb iskolai végzettségű dolgozókat és a fekete bőrű embereket.
„Miközben a munka eredeti célja az, hogy erőforrásokat biztosítson a tisztességes megélhetéshez, mára az egészséges életvitel gyenge pontjává vált, mivel az egyre egyenlőtlenebb társadalomban egyre bizonytalanabb a munkabeosztásunk is. A kiszolgáltatottabb társadalmi helyzetben levő emberek vállára pedig aránytalanul nagy teher nehezedik az emiatt kialakuló egészségügyi következmények kapcsán” – fogalmazott Han.
