Hogyan ismerjük fel a depressziót?

Habár súlyos kockázatokat hordoz magában, a klinikai depressziót ma is számos tévhit és félreértés övezi a világban. A betegség közel sem tekinthető pusztán átmeneti rosszkedvnek, és fontos, hogy az érintettek mihamarabb segítséget kérjenek, mert a tünetek kezelhetők.

"A depresszió különbözik az átlagos hangulatingadozásoktól, illetve a mindennapos élet kihívásaira adott, rövid távú érzelmi válaszoktól. Különösen, ha tartósan fennáll és közepes vagy súlyos intenzitású, a depresszió komoly egészségkockázati állapottá válhat. Jelentős szenvedést okozhat az érintett számára, megnehezítheti a munkahelyi vagy iskolai teendők ellátását, valamint a családi életben való aktív részvételt. És ami a legrosszabb, a depresszió akár öngyilkossághoz is vezethet" - olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapján . Becslések szerint több mint negyedmilliárd ember küzd depressziós panaszokkal ma világszerte, valamelyest nagyobb arányban nők.

A depresszió egy betegség, különbözik az egyszerű lehangoltságtól
A depresszió egy betegség, különbözik az egyszerű lehangoltságtól. Fotó: Getty Images

A depresszió tünetei

Depresszión általában a major depresszív zavart értjük. Gyakori és súlyos betegség, amely negatívan befolyásolja, hogy hogyan érezzük magunkat, hogyan gondolkodunk a világról, illetve cselekvéseinkre is jelentős kihatással van. Legfőbb jellemzője az erős lehangoltság, szomorúság, továbbá az érdeklődés elvesztése korábban kedvelt dolgok iránt. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a depresszió valóban betegség, azaz nem azonos a köznyelvben gyakran depressziónak titulált szomorúsággal vagy gyásszal, amelyet akár egy munkahely elvesztése, egy szakítás vagy éppen egy szerettünk halála miatt természetes módon megélünk.

A két állapotot hasonló karakterisztikája miatt nehéz lehet megkülönböztetni, ráadásul olykor a gyász talaján is kialakulhat depressziós epizód. Csakhogy amíg a gyász általában hullámokban jelentkezik és idővel enyhül, addig a depresszió folyamatos, ami megnehezíti azt is, hogy pozitívan tekintsünk a jövőbe. A gyász többnyire nem rontja az önbecsülést, a depressziós személyek körében viszont gyakori, hogy értéktelennek, feleslegesnek érzik magukat. Összességében elmondható, hogy depresszió gyanúját veti fel, ha az alábbi tünetek közül több is jelentkezik legalább két héten keresztül szinte mindennap:

  • tartós szomorúság, szorongás és ürességérzet;
  • reménytelenség, pesszimizmus;
  • ingerlékenység;
  • bűntudat, az önértékelés elvesztése;
  • az érdeklődés és öröm elvesztése korábban kedvelt hobbik és aktivitások kapcsán;
  • csökkent energiaszint, kimerültség;
  • a mozgás és beszéd lelassulása;
  • nyughatatlanság, képtelenség az ülve maradásra;
  • koncentrációs és memóriazavarok, döntéshozatali nehézségek;
  • alvászavarok, ami lehet álmatlanság, de túlalvás is;
  • változások az étvágyban és a testsúlyban;
  • önsértési, öngyilkossági gondolatok vagy kísérletek;
  • fájdalmak, emésztési panaszok, amelyek mögött nincs tisztán kimutatható fizikai kiváltó ok, illetve amelyek nem javulnak kezelés hatására.

Előfordulhat, hogy a depresszió mindössze egyszer lép fel az élet folyamán, jellemzőbb azonban, hogy többször visszatérő epizódok formájában jelentkezik az érintetteknél. A tünetek súlyossága és tartóssága egyénenként változó, továbbá nem is mindenki tapasztalja az összes felsorolt panaszt. Ezzel együtt a depresszió szimptómái gyakran elég súlyosak ahhoz, hogy számottevő problémákat okozzanak a hétköznapi tevékenységek során, legyen szó akár a munkahelyi vagy iskolai teljesítményről, a családdal, barátokkal való kapcsolattartásról, vagy éppen a párkapcsolati életről.

Érdemes hozzátenni, hogy a depressziónak többféle típusát is megkülönböztetjük. A major depresszív zavaron túl ismerjük például az enyhébb, időben elhúzódóbb, évekig tartó disztímiát , a gyermekáldást követő szülés utáni depressziót, az évszakváltozáshoz kötődő szezonális affektív zavart , a pszichózissal társuló pszichotikus depressziót, illetve a bipoláris zavart . Ez utóbbi esetén a depressziós epizódok mellett váltakozóan úgynevezett mániás epizódok is megjelennek, amikor az érintettek feldobott, felpörgött hangulatba kerülnek, alig esznek és alszanak, rengeteg tervük van, amiket azonnal, akár egyszerre meg is akarnak valósítani. A mániás szakaszok sokszor kockázatos, meggondolatlan cselekedetekbe torkollnak.

Attól rettegett, bármikor rendőrök törhetik rá az ajtót

"Úgy éreztem, meg fogom ölni magam" - idézi az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) honlapja az 51 éves Trisht, akit férje vitt be a sürgősségi osztályra. Trish története jól példázza, milyen súlyos hatással lehet a depresszió egy ember életére. Saját bevallása szerint a nő négy hónappal korábban érezte először, hogy többé már nem érdekli, él-e vagy hal. Ez idő alatt lényegében mindennap szinte egész nap küzdött a depresszió tüneteivel, amelyek a hetek múltával csak egyre súlyosbodtak. Bár nem diétázott, mégis több mint hat kilogrammot fogyott, mivel nem igazán volt étvágya sem. Minden este álmatlanság gyötörte, és még ha sikerült is nagy nehezen elaludnia, gyakran már hajnali 3-kor magától felébredt, holott a megszokott rutinja szerint csak reggel fél 7-kor csörgött az ébresztője.

Általánosságban kimerültnek érezte magát, nehezen tudott bármire is odafigyelni, ezáltal irodai munkáját is nehezen tudta ellátni egy kutyaeledelt forgalmazó cégnél. Folyamatosan attól rettegett, hogy hamarosan letartóztatják, és inkább végez magával, mintsem börtönbe kerüljön. Trishnél a major depresszió mind a kilenc legalapvetőbb tünete fennállt legalább két héten keresztül: depressziós hangulat, az érdeklődés elvesztése, testsúlycsökkenés, nyughatatlanság, kimerültség, extrém bűntudat, koncentrációs nehézségek és öngyilkossági gondolatok. Orvosa végül major depresszív zavarral diagnosztizálta.

Hogyan kezelhető a depresszió?

Hogyan működik a pszichoterápia? Részletek itt.

A gyanúra okot adó tünetek megjelenése esetén mindenképpen javasolt mihamarabb szakember segítségét kérni, annál is inkább, mert a depresszió az egyik leghatékonyabban kezelhető mentális zavar. A betegek hozzávetőleg 80-90 százaléka jól reagál a kezelésre, és lényegében mindenkinél elérhető valamilyen szintű javulás. A pontos kezelési módszerek kiválasztását több tényező is befolyásolja, de általánosságban elmondható, hogy gyógyszerek alkalmazása és pszichoterápia egyaránt szóba jöhet, illetve egyes esetekben eredményes lehet az elektrokonvulzív terápia (ECT). Az orvosi kezeléseken túl természetesen maguk az érintettek is sokat tehetnek állapotuk javítása érdekében. E téren éppúgy hasznos a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étkezés és a pihentető éjszakai alvás, mint az alkoholfogyasztás kerülése. Enyhébb panaszok esetén továbbá vény nélkül kapható, gyógynövénytartalmú készítmények is segítséget nyújthatnak a tünetek enyhítésében.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Túlsúly elleni kampány és fiatalkori mentális zavarok - bemutatták a Richter Anna Díjas pályázatokat
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +19 °C
Minimum: +9 °C

A tartós csapadék keleten is megszűnik, a frontális felhőzet elvonul, mögötte azonban főleg az ország keleti harmadán erőteljes marad a felhőképződés, és a déli óráktól záporok kialakulása valószínű, egy-két helyen az ég is megdörrenhet. Másutt alapvetően napos idő várható gomolyfelhőkkel, az északnyugati tájakra sodródhat még be néhány zápor. Az északnyugati, északi szelet nagy területen élénk, a Dunántúlon és északkeleten helyenként erős lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 22 fok között alakul. A viharos időjárás egyik kiváltója az Európát is elérő Kirk hurrikán, ami miatt napközben kettős fronthatás is okozhat kellemetlenségeket.