Az orrod is segíthet kilábalni a depresszióból

Összefüggést találtak a szaglás és a szervezet védekező rendszere, valamint a depresszió között a Semmelweis Egyetem kutatói.

Minden évben legalább 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, nem csoda tehát, ha az orvostudomány egyre fontosabbnak tartja a betegség okainak feltárását. A Semmelweis Egyetem kutatói a brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezték, hogy rájöjjenek, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe – olvasható az intézmény oldalán megosztott közleményben.

fiatal nő megszagolja a paradicsomot
A depresszív tünetek és a szaglási funkciók között kölcsönös, kétirányú kapcsolat lehet. Fotó: Getty Images

Ezek a tényezők befolyásolják a depresszió kialakulását

A magyar kutatók négy változó mentén vizsgálták a résztvevőket: a nemük, a negatív érzelmekre való hajlamuk, a testzsírszázalékuk és az iskolázottságuk alapján sorolták őket csoportokba. Összesen 174 572 nő és 149 879 férfi adatait vetették össze. (Eredményeiket egyébként nemrég publikálták a Translational Psychiatry című szaklapban.)

Mint kiderült, a magas testzsírszázalék és az alacsonyabb iskolai végzettség együttesen nagyobb kockázatot jelent a depresszió megjelenésében mindkét nem esetében, de a nőknél ehhez hozzáadódik még a negatív érzelmek – például a gyakori szorongás, lehangoltság vagy düh – túlsúlya is.  Ezzel szemben a negatív érzelmeket ritkábban megélő, soványabb és iskolázottabb kutatási alanyok kevésbé voltak hajlamosak erre a betegségre. „Azért választottuk a fenti változókat, mert a szakirodalomban ezeket külön-külön már összefüggésbe hozták a depresszió kialakulásával, de együttesen még nem vizsgálták őket” – mondta dr. Eszlári Nóra, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet tudományos segédmunkatársa, aki egyben a publikáció első szerzője.

A legtöbb kutatás a depressziós betegek már meglévő tüneteiből kiindulva közelíti meg a kezelési lehetőségeket. A mi célunk az volt, hogy a betegség kialakulása szempontjából rizikót jelentő tulajdonságok alapján csoportosítsuk az általános népesség köréből toborzott résztvevőket, akik között egészségesek és depressziósok egyaránt vannak. Ezért eredményeink a betegség megelőzésében is hasznosíthatók lehetnek” – magyarázta.

Génjeinken is múlik a depresszióra való hajlam?

A Semmelweis kutatói arra is kíváncsiak voltak, hogy a beazonosított kockázati csoportokba tartozóknál vajon van-e közös genetikai háttere a depressziónak. Ilyen összefüggést csak a nőknél azonosítottak, a férfiaknál nem. A nagyobb kockázati csoportba tartozó nők (negatív emocionalitás, magas testzsír-százalék, alacsonyabb iskolai végzettség) esetében az immunrendszer bizonyos génvariánsai (pl. rs526266 vagy rs7530503) mutattak összefüggést a depresszió kialakulásával. Az alacsonyabb kockázati csoportba tartozó nőknél pedig a szaglóreceptorok egyes génvariánsai (pl. rs61957879) és a depresszió között találtak hasonló kapcsolatot.

„Az már jó ideje ismert, hogy a depresszív tünetek és a szaglási funkciók között kölcsönös, kétirányú kapcsolat lehet, sőt, létezik szakirodalom az úgynevezett szaglástréning hatásairól is. A vizsgálati eredmények azonban megosztók: egy korábbi tanulmány szerint depressziós betegekben a szaglásterápia nem volt hatásos; más vizsgálatokban viszont, demens betegek és enyhén depressziós idősek esetén javított a tüneteken. A mi eredményeink segíthetnek meghatározni azt az alcsoportot, ahol akár a depresszió kialakulásának megelőzésében, akár kezelésében hasznos lehet ez a szaglástréning” – magyarázta dr. Eszlári.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a felnőtt lakosság 5 százaléka, vagyis körülbelül 280 millió ember szenved depresszióban – a probléma ráadásul 50 százalékkal gyakoribb a nők körében, mint a férfiaknál. A depresszió egy „gyakori és súlyosan megterhelő pszichiátriai állapot”, amelynél sok esetben hatástalan a gyógyszeres kezelés. Ezért is sürgető olyan az úgynevezett biomarkerek megbízható azonosítása, amelyek a különböző terápiás igényekkel rendelkező betegek alcsoportjait jellemezhetik. A WHO adatai szerint a.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +28 °C
Minimum: +19 °C

A száraz, naposabb északnyugati, nyugati és északkeleti tájakat leszámítva erőteljesebb lesz a gomolyfelhő-képződés. Továbbra is előfordulhatnak (bizonytalan számosság mellett) záporok, zivatarok. Felhőszakadás, a Dél-Alföldön néhány intenzívebb cella is kialakulhat. Az északi, északkeleti szél többfelé lesz élénk, a Nyugat-Dunántúlon és északkeleten, keleten néhol erős. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 31 fok között valószínű. Késő estére 20 és 25 fok közé csökken a hőmérséklet. A hidegfront lassan levonul, de a nyomában megmaradhat még a vérnyomás-ingadozás, fejfájás, gyengeség és erősödhetnek az ízületi panaszok.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra