Számos olyan gombafaj ismert, amelyek akár a kultúrnövényekben, akár az emberi szervezetben képesek megtelepedni. Ezek évről évre hatalmas károkat okoznak a mezőgazdaságban, valamint sok esetben súlyos fertőzéseket váltanak ki embereknél. Utóbbi különösen annak tükrében ad okot nagy aggodalomra, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő gyógyszerrezisztens fertőzések, amelyek az ellenük alkalmazott antimikotikumok hatásának is ellen tudnak állni, jelentős kihívás elé állítva az orvostudományt. Ezenkívül a mezőgazdaságban alkalmazott növényvédőszerek is számottevő egészségügyi kockázatot hordoznak magukban, mert maradványaik nemcsak a környezetet szennyezik, de adott esetben az élelmiszerekkel az emberi szervezetbe is bejuthatnak. Emellett az antimikotikumrezisztencia terjedésében is közrejátszanak.
A Leibnizi Természetestermék-kutató és Fertőzésbiológiai Intézet (Leibniz-HKI) szakemberei azonban rábukkantak egy potenciális megoldásra, amellyel a kecske is jóllakhat, illetve a káposzta is megmarad – vagy legalábbis nem lesznek rajta mérgező peszticidmaradványok. Mint az az intézet közleményében olvasható, felfedezésük alapja, hogy megfigyelték: a Pseudomonas baktériumnemzetség tagjai olyan vegyületeket termelnek, amelyek erős antimikrobiális hatással bírnak. Ezzel védekeznek ugyanis természetes ellenségeik, a baktériumokkal táplálkozó amőbák ellen. A kutatócsapat a baktériumok genomja vizsgálata során több olyan gént is beazonosított, amelyek az említett toxinok bioszintéziséért felelősek, végül pedig sikeresen izolálta az egyik vegyületet is.
Gombák ellen is hatásosak a keanumicinek
A további kísérletek abból a feltevésből indultak ki, hogy a vizsgált vegyületek – amelyek az úgynevezett nem riboszomális lipopeptidek csoportjába tartoznak – talán éppolyan hatékonyan elpusztítják a gombákat is, mint ahogyan azt az amőbákkal teszik. Ekkor már az Erfurti Alkalmazott Tudományok Egyeteme szakemberei is bekapcsolódtak a kutatásba, és ki is mutatták, hogy bizony a hortenzialeveleken tenyésztett Botrytis cinerea, avagy a szürkepenész nem élte túl a bakteriális toxinokkal történt találkozást. Egészen pontosan annyi is elég volt a gombák szaporodásának megfékezéséhez, hogy a kutatók belocsolják a leveleket a baktériumkultúra tenyésztéséhez használt, de maguktól a baktériumoktól már megtisztított folyadékkal. „A lipopeptidek olyan hatékonyan pusztítottak, hogy Keanu Reeves után neveztük el őket, aki szerepeiben általában szintén extrém halálos” – árulta el Sebastian Götze, a kutatás nyomán az Amerikai Vegyésztársaság folyóiratában megjelent tanulmány első szerzője, a Leibniz-HKI kutatója.
E vegyületek tehát a keanumicinek, és fontos tulajdonságuk, hogy biológiailag lebomlóak, magyarán nem hoznak létre tartós szennyeződést a talajban. Mindent egybevetve környezetbarát alternatívát jelenthetnek a ma használatos kémiai növényvédőszerek helyett. És ez még nem minden! „Teszteltük az izolált anyagot olyan gombák ellen is, amelyek embereknél okozhatnak fertőzést. Végül azt láttuk, hogy a többi között a patogén Candida albicans gomba szaporodását is erőteljesen gátolta” – emelte ki Götze. Ilyen módon tehát a keanumicinek az antimikotikumok új ágává válhatnak a gyógyszerfejlesztések során, ami egy mind sürgetőbb problémára jelenthetne megoldást a közeljövőben. Az ígéretes kutatási eredményeket pedig csak még jobb színben tüntetik fel korábbi vizsgálatok, amelyek szerint a keanumicinek sem a növényekre, sem az emberi sejtekre nem jelentenek veszélyt.
