Évente több mint 1,5 millió halálesetet okoznak világszerte a gombás fertőzések. Ezek összességében mintegy duplájára növelik az érintettek kórházi kezeléseinek költségeit, kórházi tartózkodását időtartamát, illetve a kórházi elhalálozás veszélyét egyaránt – írja a Georgiai Egyetem közleménye. A kezelés első vonalát az azolok közé tartozó széles spektrumú gombaellenes szerek, úgynevezett antimikotikumok jelentik. Csakhogy, hasonlóan az baktériumok antibiotikumrezisztenciájához, a gombák körében is mind gyakrabban alakul ki rezisztencia e hatóanyagokkal szemben. Így tehát a gombás fertőzések gyógyítása is egyre nagyobb kihívássá válik, ennél fogva fontos lenne még nagyobb hangsúlyt fektetni a megelőzésre. Mindazonáltal gombák ellen egyelőre nincs elérhető védőoltás.
Három patogéntől is véd az új vakcina
Ebben hozhat változást a Georgiai Egyetem kutatóinak új fejlesztése. A vakcinát úgy tervezték meg, hogy egyszerre nyújtson védelmet a három leggyakoribb kórokozó gombafajjal szemben, amelyek együtt a végzetes kimenetelű fertőzések több mint négyötödéért felelősek. E körbe tartozik az Aspergillus, a Candida és a Pneumocystis. Különösen a Candida vált ki egyre növekvő aggodalmat, mivel egyes törzsei több gyógyszer hatásával szemben is ellenállóvá váltak. Mint azt megírtuk, tavaly októberben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felvette a legveszélyesebb gombás fertőzések listájára.
A védőoltás tehát e három fertőzés kivédésére készíti fel az immunrendszert – legalábbis állatkísérletek tanúsága szerint hatékonyan indítja be a szükséges antitestek képződését. Az oltóanyagot egyelőre legyengített immunitású állatmodellekben tesztelték csupán, köztük főemlősöknél is. Jelenleg zajlanak az első fázisú humán kísérletek előkészítési munkálatai.
Sokakat veszélyeztető probléma
Annál is inkább fontos lenne egy hatásos vakcina forgalomba hozatala, mert egy tavaly publikált tanulmány szerint többen tartozhatnak a gombafertőzések szempontjából kockázati csoportba, mint azt korábban sejteni lehetett. A fertőzések a hagyományos feltevések szerint leggyakrabban olyan embereket támadnak meg, akik immunfunkciója nem megfelelő, mert például kezeletlen HIV-fertőzéssel küzdenek, vagy az immunrendszert gyengítő kezelések alatt állnak. Ezzel szemben a legújabb vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a cukorbetegség, a COPD, valamint egyes fertőzések, például a COVID-19, a tuberkulózis (tbc) és az influenza is fokozhatja a rizikót.
„Egy olyan területről beszélünk, amelynek kutatási frontján hosszú ideje nem történt fejlődés. Emberek egy rendkívül nagy csoportját veszélyeztetik az invazív gombafertőzések, és bár akadnak figyelemre méltó vakcinafejlesztési törekvések, egyelőre egy oltóanyagot sem hagytak még jóvá. Reméljük, hogy a mienk egy elég erős vakcinakandidáns” – árulta el Karen Norris, a Georgiai Egyetem immunológus, transzlációs biomedicinára szakosodott kutatója. A vakcinafejlesztés eredményeit bemutató tanulmány a PNAS Nexus című folyóiratban jelent meg.
