Egy idő után elég
gyakorlatot szerezhetünk az autóban előforduló rosszullétekről, hányingerről és
hányásról. Ekkor már felkészülünk a várható eseményekre, egy-két zacskó ilyen esetekre jó, ha kéznél van. Használhatunk alternatív módszereket, így kapható erre a célra akupresszúrás csuklópánt, egy speciális, de futurisztikus szemüveg, gyógynövényes
tapaszok és gyömbéres cukorkák is, csak hogy a legújabb megoldásokat soroljuk.
Egyáltalán miért
fordul elő a szédülés, hányinger és hányás, amelyet autóban, hajón, repülőn tapasztalhatunk,
vagy a virtuális valóság eszközei okoznak? Miért érzékenyebbek erre egyesek, mint
mások? Léteznek-e kutatással alátámasztott gyógymódok, gyógyszerek, amelyek
segíthetnek? A New York Times cikke segítséget nyújthat.
Az okok nem
tisztázottak, de az utazási betegségnek számos oka lehet. A legtöbb szakértő
úgy véli, hogy az emberek az olyan mozgás során érzik rosszul magukat, amikor
agyuk egyensúlyának fenntartásáért felelős részei egymásnak ellentmondó
szenzoros információkat kapnak. Valójában az érzések és a látottak közötti
különbség miatt adódhat ez a fajta érzészavar. Általában, amikor elfordítjuk a
fejünket, teszünk egy lépést vagy bármilyen mozgást, az agyunk jeleket kap a
belső fültől arról, hogy milyen érzést kellene érzékelnünk. Ám amikor autóban
vagy csónakban ülünk, de még mindig mozgást érzünk a járműből, agyunk szenzoros
konfliktust észlel, és rosszul leszünk. Hasonlóan a virtuális valóság-eszközök valamint
a 3D
technológiával készült mozi is utazási betegséget okozhat, mert a szemünk
olyan mozgásjeleket kap, amelyeket a testünk nem érzékel.
Egyes kutatók azt
feltételezik, hogy az utazási betegség azért alakult ki, hogy megvédjen minket
a mérgezéstől. Amikor észlelési tapasztalataink nem felelnek meg az elvárásoknak,
az agy azt mondja: „Lehet, hogy megmérgeztek.” – mondta John Golding, a brit
Westminster Egyetem pszichológusa. Ekkor émelygünk és hányni kezdünk, látszólag
azért, hogy eltávolítsuk ezeket a potenciális mérgeket a szervezetből.
A gyerekek általában
csak 4 vagy 5 éves korukban kezdenek utazási betegséghez kapcsolódó tüneteket jelezni, mert a
testüknek először fel kell építenie egy belső modellt arról, hogy milyen
érzéseket kell érezniük a különböző mozgásokkal kapcsolatban – magyarázza Dr.
Golding. Az utazási betegség csúcskora 8 év körül van, és a fogékonyság
csökken, ahogy a gyerekek teste kezd természetes módon hozzászokni ezekhez az
érzékszervi konfliktusokhoz.
Nehéz enyhíteni az
utazási betegség tüneteit, ha az egy adott utazáson teljesen kialakultak, ezért
sokkal jobb, ha megpróbáljuk megakadályozni, hogy megtörténjen, vagy már az
elején lépéseket tenni az enyhítésére.
A megelőzés legjobb
módja, ha kinézünk a horizontra, amikor autóban, csónakban vagy repülőben
utazunk – ez segít kiküszöbölni az érzékelési eltérést, mert a szemünk látja,
hogy mozgunk, miközben testünk mozdulatlan. Próbáljuk mozdulatlanul tartani a
fejünket, de mindig rossz ötlet olvasni vagy nézegetni a mobiltelefont, mert
olyan dolgokra összpontosítja a szemet, ami nem mozdul.
Olyan esetekben,
amikor nincs más megoldás, az utazási betegség elleni gyógyszerek segíthetnek.
Ezek viszont akkor hatnak a legjobban, ha az utazás megkezdése előtt 45 perccel
- egy órával adják be őket, viszont a tapasztalatok szerint hatástalanok, ha
már a tünetek megjelenésekor nyúlunk hozzájuk.
