Az elégtelen napi folyadékbevitel káros egészségügyi hatásairól – egyebek mellett a dehidratációról és az azzal járó fejfájásról vagy koncentrációs zavarokról – már számos tanulmány beszámolt. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) nemrégiben publikált, 25 évet felölelő vizsgálata szerint a dehidratáltság összefügghet a korai öregedéssel és a krónikus betegségek kialakulásával is - írja az NBC News.
A NIH tanulmánya szerint azoknál, akik nem isznak elég folyadékot (egészséges felnőttek esetében ez minimum napi 1,5-2 liter), nagyobb az egyes betegségek kialakulásának kockázata, mint a hidratációra odafigyelő társaiknál. Például gyorsabban öregedhetnek, és nagyobb valószínűséggel halnak meg fiatalabban. Ezek a megállapítások egy több mint 11 ezer amerikai adatain alapuló, 25 évig tartó vizsgálat eredményein alapulnak. A résztvevők kora a kezdetekor 45 és 66 év között alakult, és 70-90 évesen vonták be őket az utolsó vizsgálatokba.
Érdekes eredmények születtek
A NIH szakemberei a hidratáltság mértékét a résztvevők vérének nátriumszintjével hozták összefüggésbe, azt feltételezve, hogy a magas nátriumkoncentráció az elégtelen folyadékfogyasztást jelzi - számolt be róla az NBC News. Ez alapján megállapították, hogy akiknek a vérében magasabb volt a nátrium koncentrációja, élettanilag gyorsabban öregedtek, mint azok, akiknél alacsonyabb. Az eltérés az öregedéssel összefüggő egészségügyi markerek, például a vérnyomás, a koleszterinszint és a vércukorszint esetében is megmutatkozott.
A vizsgálatban résztvevők mindegyikének vérében normál tartományon belül – azaz 135 és 146 millimol/liter között – alakult a nátrium koncentrációja. Ám az eredményekből az körvonalazódott, hogy akiknél ez az érték a normál tartomány felső határát súrolta, azoknál 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel mutatkoztak a korai fizikai öregedés jelei, mint azoknál, akiknél a nátrium koncentrációja az alsó határ közelében maradt. Előbbiek esetében ráadásul a korai halálozás kockázata is 20 százalékkal nagyobbnak bizonyult.
A tanulmány szerzői szerint azoknál is megnőtt bizonyos krónikus betegségek, például a szívelégtelenség, a stroke, a krónikus tüdőbetegség, a cukorbetegség vagy a demencia kockázata, akiknek a vérében a nátrium szintje 142 millimol/liter felett alakult. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek kialakulásának esélye az öregedéssel, és az azzal járó szövetkárosodással egyébként is nő - mondta Natalia Dmitrieva, az NIH kutatója. A tanulmány szerzői azt is kiemelték: további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, a megfelelő belső hidratálás segíthet-e egyes betegségek megelőzésében, vagy az öregedés folyamatának lassításában.
Vannak, akik szkeptikusak
A folyadékfogyasztással és az életkorral összefüggő krónikus betegségek kialakulása közötti kapcsolat továbbra is "erősen spekulatív" - ezt már Lawrence Appel, a Johns Hopkins Egyetem klinikai kutatási igazgatója nyilatkozta a tanulmány eredményeire reagálva. Hozzátette: ezek egyáltalán nem bizonyítják, hogyha több vizet iszunk, azzal megelőzhetjük a krónikus betegségek kialakulását.
Appel szerint egyébként a tanulmányban említett negatív egészségügyi következményekhez tartósan minimum 150 millimol/liter, vagy annál magasabb nátriumkoncentrációra "lenne szükség", ezt viszont jellemzően csak rendkívüli, például extrém hőhullámok idején fellépő dehidratáltság idézi elő. Amint arra felhívta a figyelmet: a folyadékbevitel mellett számos egyéb tényező is befolyásolhatja a vér nátriumszintjét, például egyes vízhajtók, vagy néhány neurológiai probléma.
