A víz az emberi szervezet egyik legfontosabb alkotóeleme, testünk közel hatvan százalékát alkotja. Többféle feladatot is ellát: fontos szerepe van a tápanyagok szállításában és a belső hőmérsékletünk szabályozásában, kimossa szervezetünkből a káros anyagokat, segít a nyáltermelésben, valamint táplálja és védelmezi az ízületeinket is. Hiányában a szervezetünk kiszárad, a tartós dehidratáltság pedig életveszélyes állapotot eredményezhet.
Mi történik velünk, ha nem iszunk?
Ha nem fogyasztunk megfelelő mennyiségű folyadékot, vérünk besűrűsödik, a vízkiválasztásunk csökken, a szervezet pedig spórolni kezd, amitől kevesebb vizelet képződik. A szomjúságérzet nagyjából onnantól jelentkezik, amikor a testtömegünk 0,5 százalékának megfelelő vizet vesztettünk. 1-2 százaléknyi vízvesztés már fáradékonysággal, fejfájással járhat, három százalék felett pedig a száj is kiszárad, kicserepesedik, illetve a nyáltermelés is lecsökken. A testtömegünk tíz százalékának megfelelő vízhiány már súlyos keringési zavarokat okozhat, megnő a pulzus, és görcsök jelentkeznek, húsz százalék felé közelítve pedig a vesék már nagy eséllyel leállnak, a keringés összeomlik és életveszélyes állapot áll be. Az egészségünk megőrzéséhez tehát elengedhetetlen az állandó folyadékpótlás, de mennyit kell innunk egy nap?
A kérdésre nehéz általános választ adni, folyadékszükségletünket ugyanis számos tényező befolyásolja a testalkatunktól az életmódunkon át az elfogyasztott ételekig. Egy 80 kilós felnőtt emberből naponta 0,4 liter víz távozik pusztán légzéssel, illetve még átlagos terhelés és hőmérséklet esetén is elpárolog a bőrén keresztül további fél liter. Vizelettel nagyjából 1,4-1,6 liter, széklettel pedig 0,1 liter ürül. Ez összesen 2,4-2,6 liter, ez lenne tehát a minimum, amelyet napi szinten pótolnunk kell.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ( EFSA ) életkorra lebontva is meghatározza az ideális folyadékbevitelt. Egy 2-3 éves gyermeknek 1,3 liter, egy 4-8 évesnek pedig 1,6 liter vizet kell innia. Efölött már nemek alapján is különbséget tesz: 9-13 éves kor között a lányoknak 1,9 liter, a fiúknak pedig 2,1 liter az ajánlott folyadékbevitel naponta. Tizennégy éves kor felett gyakorlatilag a felnőtteknek is javasolt mennyiség az érvényes: egy felnőtt nőnek napi 2 litert, egy felnőtt férfinek pedig 2,5 liter folyadékot kell fogyasztania. A szoptatós kismamáknak pedig ennél is többet, nagyjából 2,7 litert kell meginniuk mindennap. Ezek persze egy teljesen egészséges és átlagos terhelés alatt álló ember folyadékszükségletei. Az aktív életmódot élőknek értelemszerűen sokkal több folyadékkal kell pótolni a kiizzadt mennyiséget, de a hányással, hasmenéssel járó betegségek esetén is nő a szervezet vízigénye.
Nem csak ivással pótolhatjuk a folyadékot
Sokan csak az ivással bejuttatott folyadék mennyiségét számolják, holott szinte minden étel, amit elfogyasztunk, tartalmaz vizet. Főleg a lédús zöldségek és gyümölcsök hidratálják a szervezetünket - a görögdinnye , a sárgabarack, illetve az eper közel 90 százaléka víz. A levesek, smoothie-k, fagylaltok tovább növelik a szervezetünk folyadékkészleteit, sőt a hosszabb kávék is több folyadékot adnak, mint amennyit elvonnak a szervezettől. Megfelelő táplálkozással nagyjából 1-1,2 liternyit viszünk be minden nap.
Hogy nekünk személyesen mennyi vízre van szükségünk, csak a testünk tudhatja. Nem árt tehát odafigyelni rá: a szervezet szomjúsággal jelzi, ha a hidratációs szint lecsökken, ezt azonban nem érdemes megvárni, hiszen ha szomjazunk, jelzi, hogy kis mértékben már ki is száradtunk. Vizeletünk színe is árulkodhat a folyadékhiányról: ha szervezetünk kellően hidratált, a vizelet színtelen vagy világossárga, dehidratáltság esetén azonban sötétebb, narancssárgás színt ölt.
