Tényleg a téli időszámítással járnánk jobban? (2019.03.30.)

Az óraátállítás eltörlésének bejelentése óta az emberek különböző fórumokon és a közösségi médián is megállás nélkül azon tanakodnak, hogy vajon a téli vagy nyári időszámítással járnánk-e majd jobban. A témában az Országos Meteorológiai Szolgálat is kifejtette véleményét.

Az OMSZ Facebook oldalán tett közzé egy írást "Ha az előrejelzőkön múlna a nyári/téli időszámítás kiválasztása" címmel. A meteorológiai szolgálat úgy fogalmaz, hogy bár az OMSZ előrejelző munkatársainak többsége is szereti, ha sokáig van világos (a nyári időszámítás ezt eredményezi), szakmai szempontból olyan érvek merülnek fel, amelyek egyértelműen a téli időszámítás rögzítését részesítik előnyben.

Az OMSZ az érveket is felsorolja:

  • A meteorológia, mint szakma az univerzális korrigált világidőt használja (UTC), és az időjárási modellek fő futásai döntően 00, 06, 12 és 18 UTC-hez igazodnak. Magyarország jelenleg a nyári időszámítás esetén (7 hónapon keresztül) egy órával "később" kapja meg a legfrissebb modell futásokat pl. 06 UTC nyáron (UTC+2 óra) magyar időben 8 órát jelent, míg télen (UTC+1 óra) 7 órát.
  • Nyáron tehát az élet- és vagyonvédelmi szempontból is fontos zivatarok előrejelzésénél egy órával "hamarabb" meglennének a modellek futásai, amelyeket mi előrejelzők hamarabb felhasználhatnánk.
  • A modellekhez kapcsolódó minden előrejelzés a nyári félévben is a téli menetrend szerint meglenne, vagyis egy órát nyernénk.
  • Ha úgy döntünk, hogy a nyáriban maradunk, akkor télen is egy órával később lesz meg minden számítás, eltűnik az az órás előny, amely eddig adott volt például a veszélyes téli helyzeteknél (például ónos eső, hófúvás).
  • Végül, de nem utolsó sorban: a mi földrajzi hosszúsági körünkön (k. h. 15-20°) a téli időszámítás szerint van közelebb a legmagasabb napállás a délhez (időponthoz). Ez az emberek bioritmusa szempontjából lehet fontos.

Az óraátállítás egészségügyi hatásai Tavasszal és ősszel is átállítjuk óráinkat, azonban a rohanó életvitelünkkel eleve felforgatott szervezetünket ezzel évente kétszer - hosszabb-rövidebb időre - még jobban megbolygatjuk. Az átállítás hatásairól bővebben az alábbi cikkünkben írtunk!

Mi a különbség a téli és a nyári időszámítás között?

A napfelkelték és napnyugták időpontja az óraátállítás után téli időszámítás esetén
Napkelte Napnyugta
január 1. 7:30 16:04
január 31. 7:10 16:44
február 28. 6:25 17:28
március 31.

5:24

18:13
április 30. 4:28 18:55
május 31. 3:50 19:33
június 30. 3:48 19:46
július 31. 4:19 19:20
augusztus 31. 4:59 18:27
szeptember 30. 5:40 17:27
október 31. 6:24 16:29
november 30. 7:08 15:56
december 31. 7:30 16:03 <

január 1. január 31. február 28. március 31. április 30. május 31. június 30. július 31. augusztus 31. szeptember 30. október 31. november 30. december 31.

A napfelkelték és napnyugták időpontja az óraátállítás után nyári időszámítás esetén
Napkelte Napnyugta
8:30 17:04
8:10 17:44
7:25 18:28
6:24 19:13
5:28 19:55
4:50 20:33
4:48 20:46
5:19 20:20
5:59 19:27
6:40 18:27
7:24 17:29
8:08 16:56
8:30 17:03 <

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32, +37 °C
Minimum: +14, +22 °C

Sok napsütésre készülhetünk, néhol kialakulhat zápor, zivatar. Élénk északias szél mellett 32, 37 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Hétfőn erős kánikula várható, front nem érkezik. Többeknél felléphetnek alvásproblémák, napközben pedig gyakori lehet a fáradékonyság és a dekoncentráltság. A tűző nap kerülendő, fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata. Egyre többeknél emésztési problémák jelentkezhetnek, a puffadás lehet a leggyakoribb. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)