Az idei évben március 31-én, éppen húsvétvasárnap kell majd hajnali 2 órakor egy órával előbbre, hajnali 3 órára állítani az órákat. Magyarán egy órával kevesebbet alhatunk majd aznap éjszaka. Mint azt a vg.hu írja, napjainkban számos vita övezi a kérdést, hogy vajon van-e bármi gyakorlati haszna még az óraátállításnak. Eközben viszont az egészségügyi veszélyei a területen zajló kutatások révén egyre tisztábban látszanak.
A cikk szerint egyes tanulmányok arról árulkodnak, hogy az óraátállítást követő időszakban 30 százalékkal megugrik a halálos közlekedési balesetek száma, illetve 6 százalékkal a munkahelyi baleseteké a következő hétfőn. Olyan megfigyelések is születtek, amelyek szerint az orvosi műhibák száma 19 százalékkal magasabb az óraátállítás utáni héten, de jelentősen megemelkedik a szívrohamok és az agyvérzéses esetek előfordulása is ilyenkor.
Egy szó, mint száz, bármennyire is csekélynek tűnhet, ez az egy óra eltérés, amely egyik napról a másikra áll be az életvitelünkben, jelentősen kihathat a szervezet működésére. Pontosabban megzavarja annak belső alvás-ébrenléti ciklusát, a cirkadián ritmust. Mindez komoly zavart idézhet elő a hormonháztartásban, fokozva az általános stressz-szintet és a vérnyomást, de még akár a vércukorszintet is.
Mint azt korábban megírtuk, lehetséges mérsékelni a tavaszi óraátállítás drasztikus hatásait. Ehhez azonban nagyon fontos, hogy már időben, egy-két héttel korábban elkezdjük alkalmazkodásra bírni szervezetünket. Így aztán elkerülhetjük, hogy egyik napról a másikra, hirtelen kelljen testünknek megbirkóznia a nyári időszámítás beköszöntével.
