A nyugodt alváshoz - ha általánosságban beszélünk erről - a legideálisabb hőmérséklet a 18-19 fok, egyes kutatások szerint pedig pontosan 18,3 Celsius fok a tökéletes. Bár lehet, hogy ez elsőre hűvösnek tűnik, az alacsonyabb hőmérséklettel elősegítjük a pihenést, míg a melegtől nyugtalanabbá válunk.
Különbséget kell tenni a nyári és a téli időszak között is, mivel a drasztikus nappali és éjszakai hőmérsékletingadozás sem tesz jót a szervezetünknek. Nyáron az ideális hálószobai hőmérséklet elérheti akár a 23-24 fokot is, hiszen a cél az, hogy a külső és a belső hőmérséklet-különbség ne haladja meg a 15 fokot, mivel az sincs jó hatással a szervezetünkre.
Vegyük figyelembe azt is, hogy ruházatunk és az ágynemű is igazodik az évszakokhoz, ezért a hőmérséklet beállításánál ezt is bele kell kalkulálni, ahogy azt is, hogy sok matracnak már van külön téli (melegebb) és nyári (szellősebb) oldala is.
Testünk hőmérséklete is változik
Cirkadián ritmusnak nevezzük a biológiai óránkat, amely egyfajta belső időmérő eszköz, a napfény segítségével szabályozza az alvást és ébrenlétet. Belső hőmérsékletünk a nap folyamán változik: reggel magasabb, majd estefelé süllyed. Mivel az alvási időszak az alacsonyabb zónába esik, ezért fontos, hogy környezetünk hőmérsékletét is ehhez igazítsuk. Testhőmérsékletünk a mélyalvás közben a legalacsonyabb, utána kezdünk el felmelegedni, ami akár egyfajta felkészülést is jelent az ébredésre.
Különbség van a nők és a férfiak hőérzete között. Mivel a nők anyagcseréje lassabb, kevesebb hőt generálnak, mint a férfiak, ezért többnyire fázósabbak is náluk. De legyen szó akár nőkről, akár férfiakról, túl meleg szobában gyakoribbá válnak az éjszakai felriadások.
Ideális páratartalom
A megfelelő hőmérséklet beállítása mellett legalább olyan fontos a levegő minősége és páratartalma is. Míg a friss levegő elősegíti a pihentető alvást - érdemes gyakran szellőztetni -, az optimális páratartalom a légzésre és a légúti betegségek elkerülésére van jótékony hatással.
A körülbelül 40-60 százalékos páratartalom ideális. A túl száraz, alacsony páratartalmú levegő irritálhatja a bőrünket és a nyálkahártyánkat, így például szem- és szájszárazságot, torokkaparást és köhögést okozhat. Vannak persze egyéni eltérések is, amelyek befolyásolhatják az igényeinket, valamint például egyes betegségek, hormonváltozásokkal járó állapotok, vagy gyógyszerek mellékhatásai is, illetve figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. A kisgyermekek szobájában például magasabb, 60-70 százalék közötti páratartalom ideális.
Változtassunk minél előbb!
A fűtésen és klímán kívül nyáron redőnyökkel, függönyökkel és egyéb sötétítőkkel is tudjuk szabályozni a szoba hőmérsékletét. A növények is jótékony hatással vannak a szobánk klímájára, hiszen folyamatos párologtatásuk következtében akár 1-2 fokkal hűvösebb, ráadásul tisztább levegőt tudnak teremteni maguk körül. Ne feledjük el azt sem, hogy a magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek, az alacsonyt pedig hidegebbnek érezzük, és jó tudni azt is, hogy a tiszta, oxigéndús és baktériummentes levegő sokkal hamarabb melegszik fel, mint az állott.
Tartsuk szem előtt azt is, hogy a túl hideg levegő sem hat jól a szervezetünkre, mert csökkenti nyálkahártyánk védekezőképességét, amely elősegíti a légúti panaszok - például orrfolyás, torokfájás, köhögés - kialakulását. Figyeljünk szervezetünk belső támogatására is, igyunk elegendő mennyiségű folyadékot, hogy pótoljuk a testünk páraleadását.
