Amikor azt halljuk, egy felnőttnek napi 8 óra alvásra van szüksége, nem járunk messze az igazságtól, ugyanis 7-9 óra alvás általában elégséges. Ugyanakkor ez életkoronként változik, hiszen egy újszülöttnél 14-17 óra alvás a normális, az iskoláskorú gyerekeknek 9-11 óra, a tinédzsereknek 8-10 óra, az időseknek pedig sokszor 7 óra is elég – mutatott rá dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa.
Ha valaki úgy fogalmaz, hogy felnőttként hozzászoktatta magát a kevesebb alváshoz, például napi 6 órához, akkor ki lehet jelenteni, hogy bár lehet, hogy a szubjektív érzése szerint ez számára elég, de a tudomány szerint sokkal inkább csak hozzászokott a kevés alvás negatív következményeihez. Amennyiben a napközben szükséges funkciók – például a koncentráció, a memória, a hatékonyság, a rugalmasság – lassan, fokozatosan romlanak, a kialvatlan személy talán nem is veszi észre a romlást. Ettől függetlenül nem lehet büntetlenül megúszni az alváshiányt, még ha nagyon ritka esetekben fennállhatnak olyan génmutációk, amelyek miatt egy-egy embernek valóban elég napi 6,5 óra alvás.
Egészséges-e a napközbeni alvás?
Kielégítő mennyiségű éjjeli alvás mellett a szakértők általában nem ajánlják a napközbeni sziesztát, méghozzá éppen a jobb éjszakai alvás érdekében. Ugyanakkor, ha valaki az éjszakai kimaradt órákat szeretne némiképp bepótolni, úgy napközben 20 percnyi alvás segíthet a regenerálódásban. Annál több viszont már felboríthatja a normál ritmust. Egyes tanulmányok hangsúlyozzák a sziesztaként is ismert kora délutáni szunyókálás pozitív hatásait, a szubjektív közérzetjavulástól a szív-érrendszeri rizikó csökkenéséig.
Az alvás jelentőségének ismeretében sokan úgy is gondolhatják, hogy minél többet alszanak, annál jobb. A tudósok ezt nem így látják, hiszen arra jutottak, hogy ha valaki rendszeresen többet alszik, mint amennyire a szervezetének szüksége van, az egészségét is veszélyeztetheti. Ahogyan pedig a túl kevés, úgy a túl sok alvás is növeli az elhízás kockázatát. Ugyanakkor a sokkal jellemzőbb kevés alvással kapcsolatban több kutatás folyt le, és bebizonyosodott, hogy a tartósan kevés és rossz minőségű alvás nemcsak nappali tüneteket okoz, de növeli a szív-érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és több daganatos betegség rizikóját is.
Mikortól beszélhetünk alvászavarról?
„Egy-egy rosszabb éjszaka, vagy esetleg egy-két kevesebb alvással töltött hét mindenkivel előfordulhat, különösen nehezebb élethelyzetekben. Ez önmagában még nem igényel orvosi kezelést. Probléma akkor van, ha az átmeneti nehézségek állandósulnak, jelentősen rontva az életminőséget, valamint fizikai és pszichés betegségek kialakulásához is hozzájárulnak. Mindenképpen fel kell figyelni nemcsak az éjszakai, de a nappali tünetekre is” – figyelmeztetett dr. Vida Zsuzsanna.
„Bármilyen alvászavarról, alváshoz kapcsolódó problémáról legyen is szó, elsősorban ki kell deríteni, milyen okok állnak a háttérben. Az orvosi kivizsgálás során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy egyéb – belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai – eltérésekre, amelyek hatékonyan kezelhetőek. Sok esetben alváslaborban történő vizsgálat szükséges a pontos diagnózis felállításához, hogy éjszaka, alvás közben monitorozhassuk az alvás közbeni légzést, a perifériás pulzust, a vér oxigéntelítettségét, mellkasi légzési kitérést, szívfrekvenciát, testpozíciót, lábmozgást, valamint az alvás mélységét, szerkezetét, az alvásciklusok számát, az elalváshoz szükséges és a teljes alvásidőt, az éjszakai ébredések gyakoriságát. Az eredmények értékelése alapján tudunk felállítani egy olyan diagnózist, amelyre építve megkezdhetjük a kezelést” – foglalta össze a szakértő.
