Napi egészség

A hazánkban végrehajtott mozgásszervi, érrendszeri műtétek egy igen jelentős része elkerülhető, vagy a műtéti beavatkozás időpontja akár évekkel későbbre tolható lenne, ráadásul itthon, játszi könnyedséggel elérhető úton!

Az, hogy egy daganatos betegség gyógyítható-e, nagyban függ attól, hogy mikor diagnosztizálják. A cél: minél hamarabb észlelni a bajt - és ebben nemcsak a szűrővizsgálatok vannak segítségünkre, hanem az is, ha odafigyelünk testünk változásaira.

A figyelmeztetések ellenére az emberek 40 százaléka még mindig égeti magát a napon, hogy szépen lesüljön, nem törődve azzal, hogy már kétévente egy leégés is elég ahhoz, hogy a bőrrák esélye megháromszorozódjon.

A melanoma agresszív ráktípus, gyorsan ad áttétet, így kiemelten fontos, hogy időben diagnosztizálják. Cikkünkben összeszedtük, milyen tünetek utalhatnak arra, hogy valami nincs rendben.

Az agydaganat ijesztően hangzik, de tünetei már a kezdeti stádiumban is árulkodóak, így felismerése könnyebb, kezelése pedig hatékonyabb. Milyen jelekre figyeljünk?

Egyre több a daganatos beteg, ezeknek az eseteknek a jó része az alábbi öt leghalálosabb ráktípus közül kerül ki.

Bár a rosszindulatú pajzsmirigydaganatok előfordulása folyamatosan nő, a betegek 90 százaléka meggyógyul. Mind a pajzsmirigy-megbetegedések diagnosztikájában, mind a terápiájában jelentős szerepe van az izotópdiagnosztikai és izotópterápiás eljárásoknak, azaz a nukleáris medicinának.

Sokan úgy beszélnek magas vérnyomásukról, hogy azt mondják: 180 vagy 200 fölé kúszott. És mi a helyzet a második értékkel?

Aki tavaly ősszel kapta meg a harmadik oltását COVID-19 ellen, annak mindenképpen érdemes szeptember-október során ismét beoltatnia magát. Ezzel együtt a túl gyakori oltakozás még a rizikócsoportba tartozók számára sem ajánlott – hívta fel a figyelmet Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatója.

Hatalmas előrelépést tettek kanadai kutatók egy szájon át szedhető inzulinkészítmény kifejlesztése felé cukorbetegek számára. Bár a forgalomba hozatal előtt még további vizsgálatokra van szükség, az eddigi kísérletek rendkívül biztató eredményeket hoztak.

Erős szívdobogást tapasztalunk, mellkasi szorítást, vagy egyfajta "repkedést" érzünk a mellkasunkban, és nem tudjuk eldönteni, okozhatja-e a stressz a tüneteket? A szakember szerint kardiológiai kivizsgálás során lehet megbizonyosodni arról, nem szívbetegség áll-e a panaszok mögött.

A cukorbetegség rendkívül alattomos betegség, mert sokszor teljesen tünetmentes vagy az általános tünetek miatt sok betegségre utalhat.

A stroke az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben véglegessé váló funkciókárosodása. Megelőzhető-e, és melyek a figyelmeztető jelek?

Sokan azért sem teszik le a cigarettát, mert félnek, hogy elkerülhetetlenül felszednek néhány kilót. Valóban meghízik az, aki leszokik a dohányzásról? Mi ennek az oka és mit lehet tenni ellene?

Érszűkületre figyelmeztethet a terhelésre fokozódó lábfájás, különösen, ha betegnél az ismert rizikófaktorok is fennállnak.

A hát alsó szakaszán jelentkező fájdalom jelezhet valamilyen izomhúzódást, gerincproblémát, ugyanakkor a veseproblémák többsége is a derékba sugárzó fájdalommal jár együtt. De vajon honnan tudhatjuk, mekkora a baj?

Újabb hat embernél igazolta a majomhimlő-fertőzést a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), velük együtt már 70 ember esetében mutatták ki a betegséget Magyarországon – közölte az NNK csütörtökön.

Meglepően sokan nem tudják a vércsoportjukat. Pedig vércsoportunk a többi között azt is elárulja, hogy melyek azok a betegségek, amelyekre esetleg hajlamosabbak lehetünk.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) csütörtökön forgalmazásra javasolta az új típusú koronavírus omikron változata ellen is hatásos, a BioNTech/Pfizer és a Moderna cégek által gyártott vakcinákat.

Vashiány nemtől és életkortól függetlenül bárkit érinthet. A többi között veszélyeztetett csoportba tartoznak az aktívan sportolók és az nehéz fizikai munkát végzők. Az alábbiakban összefoglaljuk, mire kell figyelnünk a vasbevitelnél aktív sportolás mellett.

Bizonyos vércsoportú emberek körében nagyobb arányban alakul ki stroke 60 éves kor alatt – állítja egy frissen publikált kutatás.

A vas szervezetünk létfontosságú nyomeleme – enélkül a sejtjeink nem jutnának oxigénhez, de szükségünk van rá a vérképzéshez, az immunrendszerünk, agyunk, illetve váz- és szívizomzatunk normális működéséhez egyaránt. De hogyan tudjuk a legkönnyebben biztosítani a szervezetünk számára szükséges vasat?