Bőr- és nemi betegségek : Fagyási sérülések
Az emberi szervezet legnagyobb szerve a bőr, amely a test felszínét a külvilág felé fedi. Egy felnőtt embernél 1,6-1,8 négyzetméter, a testsúly 15 százalékát teszi ki. Sokrétű feladatot ellátó, bonyolult szerv, működése az élet sok szempontjából pótolhatatlan. Betegségei amellett, hogy kellemetlenek, de jól láthatók, feltűnőek is, nemcsak egészségi, hanem esztétikai, lelki problémát is jelentenek. A bőr és a szervezet egyéb részeinek szoros kapcsolata miatt a bőrbetegségeknek csupán egy része önálló bőrelváltozás , jelentős részük a szervezet egyéb betegségével függ össze.
Fagyási sérülések tünetei és kezelése
Mik a fagyási sérülések?
Fagyáskor a test a hideg ellen nem kellően védett részei jól körülhatárolt területen túlhűlnek, és a szövetek kisebb-nagyobb mértékben károsodnak.
Tünetek
A fagyás a hideg hatására bekövetkező szövetroncsolódás.
Sok tekintetben hasonló az égési sérülésekhez. Súlyossága függ a sérülést okozó hőmérséklettől, valamint attól, mennyi ideig hatott a hideg az érintett szövetekre.
A fagyási sérülések előfordulása
Míg a városban elsősorban hajléktalanokat veszélyezteti a megfagyás, addig a természetben a téli kirándulások, sportok óvatlan vagy felelőtlen kedvelői a szenvedő alanyok. A legtöbb fagyásos sérült a tapasztalatlan túrázók közül kerül ki. Leggyakrabban a láb, pontosabban a nagylábujj fagy meg. Száz esetből 46-nál a kézen is van fagyás, ezt követik a feji fagyások 17 százalékkal. A fejen a kiálló részek, a fülek és az orr a legérzékenyebbek.
Szöveteink különböző mértékben veszélyeztetettek. A kisebb víztartalmúak (csontok, kötőszövetek) ellenállóbbak, különösen érzékenyek az izmok és az idegek. Laboratóriumok, ipari üzemek dolgozói közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a széndioxidból készült száraz-jéggel és a folyékony nitrogénnel, mely azonnali súlyos fagyást képes okozni.
A fagyási sérülések okai
A szöveti sérülés lehet a fagypont alatti hideg közvetlen következménye. Ennek hatására a sejtekben található víz megfagy, a jégkristályok roncsolják a sejteket, és azok azonnal elpusztulnak.
Általában azonban közvetett módon következik be a sejtek pusztulása, méghozzá úgy, hogy a szervezet reflexesen reagál a hidegre: az erek összehúzódásával próbálja meg csökkenteni a hőleadást. A csökkent vérellátás nyomán a sejtek oxigénhiányosakká válnak, víztartalmuk csökken. A vér is viszkózusabb lesz, a hajszálerekben véralvadás és trombusképződés indul, így a szomszédos területek vérellátása is sérül. A szöveti vérellátás megszűnése miatt a szövetek elhalnak.
Ebből következik, hogy a fagyási sérülés veszélye nem csak fagypont alatti hőmérsékleten áll fenn. Már +6 °C-os külső hőmérsékleten is bekövetkezhet gyenge vérellátottságú testrészeken, különösen gyerekeknél, időseknél vagy érszűkületes betegeknél.
A fagyás szervezetre gyakorolt hatását fokozzák a szervezet hőleadását fokozó külső tényezők - nedves ruházat, légmozgás vagy szél - és minden olyan hatás, mely csökkenti a vérkeringés és így a szövetek vérellátásának hatékonyságát.
A fagyási sérülések tünetei
Fagyás előtt a végtag nagyon fázik, azután fájdalmak jelentkeznek.
A fájdalom csillapodása félrevezető lehet. Nem feltétlenül a felmelegedést jelenti, hanem azt, hogy az érintett testrész már érzéketlen. Ilyenkor meg kell állni, esetleg félbeszakítani a túrát, és meleg helyre húzódni, mielőtt komoly fagyás következne be. Fagyáskor végül a bőr érzéketlen lesz, elsápad, megdagad, felhólyagosodik. A szövetek közül nagyon érzékenyek az erek, melyek sérülésekor az égéshez hasonló vizenyő alakul ki.
A fagyásnak négy fokozatát különböztetik meg:
Elsőfokú fagyás: A bőr felszínét érinti, elfehéredéssel, zsibbadással jár együtt. Az ujjak végén, a füleken, az orron, az állon, az orcákon lép fel gyakran. A felmelegedést követően égő fájdalom jelentkezik, és élénk piros gyulladásos, viszonylag kis kiterjedésű folt vagy foltok láthatók a bőrön. A bőr regenerálódásával magától és jól gyógyul. Néhány nap elteltével hámló foltok emlékeztetnek a fagyás helyére.
Másodfokú fagyás: A bőrnél mélyebb szövetrétegeket nem érint. Az érgörcs miatt kékes színű lehet a terület. Jellegzetes jelei a bőrpír, a vizenyő és a mintegy fél nap múltán kialakuló hólyagok, melyek két-három hét alatt száradnak le.
Harmadfokú fagyás: A bőr teljes mélységig roncsolódik, így a bőralja is károsodhat. A fagyott területen a bőr viaszos színű, vérzéses hólyagok képződnek rajta. Idővel a mélyebb szöveti sérülés jeleiként fekete, kemény és száraz pörkök alakulnak ki rajta, a bőr kifekélyesedik. Lüktető, éles fájdalommal jár.
Negyedfokú fagyás: Mély szövetelhalást jelent, egészen az izomszövetekig és csontokig hatol. A terület kemény, felmelegítés után márványozott, kék, majd bíborszínű lesz, és igen érzékennyé válik, üszkösödni kezd.
A fagyási sérülések kezelése
A kezelés az elsősegély-nyújtással kezdődik. Először is meg kell akadályozni a további lehűlést. Lehetőleg vigyük a sérültet meleg helyre, vagy legalább takarjuk be. Az esetleg vizes ruhadarabokat távolítsuk el, cseréljük őket szárazra. A legfontosabb teendő a sérült szöveti területen a vérkeringés helyreállítása. Ennek feltétele, hogy ha szorító, szűk ruhadarab akadályozza ezt, akkor azt a lehető leggyorsabban el kell távolítani.
A fagyott felszínt lassan, fokozatosan kell fölmelegíteni, de csak akkor, ha nem áll fönn az újrafagyás veszélye. Ehhez a fájdalmas és érzéketlen hideg területet egyáltalán nem szabad dörzsölni, különösen hideg, piszkos hóval nem, nehogy még nagyobb területen fagyást és mechanikai sérülést, sőt tetanuszos fertőzést okozzunk. A lehűlt testrészeket testmeleggel vagy langyos, fokozatosan testhőmérsékletűre melegített vízfürdővel kell felmelegíteni. A sérültet meg kell kérni, hogy végtagjait mozgassa. A fagyott embernek adjunk - alkoholmentes! - meleg italt.
Elsőfokú fagyásnál elegendő egy steril kötés felhelyezése. Magasabb fokú fagyás esetén a felengedés és felmelegedés erős fájdalommal is járhat, ezért súlyosabb esetben mindenképpen orvosi segítségre van szükség. A fájdalmat alkalmas fájdalomcsillapítókkal kezelik, a vérkeringés helyreállítását vérkeringést élénkítő szerekkel, például heparinos krémekkel segíthetik.
A pulzust és a légzést figyelni kell. Az eszméletlen fagyott embert az oldalára kell fektetni, légzés leállásakor pedig lélegeztetni kell.
A fagyási sérülések gyógyulási esélyei
Az esetek 72 százalékánál csupán felszíni, kis kiterjedésű fagyásról van szó, ami gyakorlatilag nyom nélkül gyógyul.
Másodfokú fagyás esetén a gyógyulás két hónapig is eltarthat, és az orvos utasítása alapján a meleg fürdőket is több napon át kell ismételni. Gyógyszeres kezelést is alkalmazhatnak.
Súlyosabb esetekben sajnos visszamaradó károsodásokkal kell számolni. A többség arra panaszkodik, hogy az egykor érintett terület a hidegre különösen érzékeny marad, viszket, kivörösödik, de az ízületek is károsodhatnak. Szerencsére amputációra ritkán van szükség. Csak a fagyás bekövetkezte utáni 35.-40. nap táján lehet pontosan megkülönböztetni a fagyott és ép terület pontos határát, és a műtétről dönteni.
A fagyási sérülések megelőzése
A fagyásos sérülés szinte mindig elkerülhető lenne. Szabadban, nagy hidegben a fejfedő viselése nemcsak a közvetlen védelem miatt fontos, hanem azért is, mert a fejbőrön keresztül történik az egész test hőleadásának csaknem harmada.
Megfelelő öltözettel megelőzhető az izzadás, ami a nedves bőr nagyobb hőleadása révén fokozza a fagyás kockázatát. Nem szabad szűk lábbelit és ruházatot viselni, mert az ereket elszorítva akadályozza a vérellátást, és nem hagy helyet a szigetelő levegőrétegnek.
Nagy hidegben a fémek kiváló hővezető-képessége miatt nem javasolt fém ékszerek, egyéb fémtárgyak hordása a testen, és ne fogjunk meg puszta kézzel fémtárgyakat!
A kicsi gyerekekre oda kell figyelni, nehogy megnyaljanak valamilyen fagyos fémtárgyat a hidegben, amihez a nedves nyelv a száraz bőrnél is könnyebben odafagy.
A kimerülés, fáradtság, alultápláltság, kábítószer és alkoholfogyasztás is hozzájárulhat a test gyorsabb lehűléséhez.
A szárazjéggel, folyékony nitrogénnel és egyéb extrém hideg anyagokkal dolgozók esetében a megelőzés legjobb módja a biztonsági előírások pontos és lelkiismeretes betartása.
A fagyásveszélyt a külső körülmények, a levegő hőmérséklete és páratartalma, illetve az ember általános erőnléte és egészségi állapota együttesen befolyásolják.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
+0 °C
Túlnyomóan borult marad az ég, de délután már elkezd szakadozni helyenként a felhőzet. Számottevő csapadék nem várható, legfeljebb néhol fordulhat még elő gyenge havas eső, hószállingózás. Az északi szél a Nyugat-Dunántúlon és a Zemplén térségében megélénkül, olykor megerősödik. A hőmérséklet kora délután 1 és 5, késő este -4 és +3 fok között alakul. Ma is kettős fronthatásban lesz részünk.
