Felnőttkori fertőző betegségek : Mononukleózis
Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
Mononukleózis tünetei és kezelése
Mi a mononukleózis?
A mononukleózis – más néven: csókbetegség vagy Pfeiffer-féle mirigyláz –vírusa az egyik legrégebbi kórokozó, amivel az emberiség valaha találkozott. A fertőződés az esetek túlnyomó többségében észrevehető megbetegedéssel nem jár. Amikor a kórkép mégis kialakul, akkor az jellemzően fáradtsággal, rossz közérzettel, fejfájással, torokfájással indul, majd mandulagyulladással és a nyirokcsomók megnagyobbodásával folytatódik.
Tünetek
Maradt még kérdése? Beszéljen szakorvossal!
Foglalás csupán néhány kattintással!
Megnézem az orvosokat
A mononukleózis előfordulása
A mononukleózis – más néven csókbetegség – a fiatalok betegsége, 20-30 éves kor felett már nem nagyon fordul elő, de a fertőzésen a lakosság 90 százaléka átesik. A fertőzés nem mindenkinél okoz betegséget, vagyis nem jó a vírus penetranciája, sok a tünetmentes eset. Emiatt a megbetegedések csak szórványosak ahhoz képest, hogy mennyien eshetnek át a fertőzésen. Tudni kell azt is, hogy az egyszeri fertőzés védettséget jelent, a betegségen nem lehet kétszer átesni.
A mononukleózis okai
A vírus a nyál közvetítésével fertőzi meg a betegeket, szoros kontaktus során. Ez egészen pontosan úgy történik, hogy a vírus a fertőzött személy nyálában a sejtek felszínére kerül, ott megtapad, onnan pedig átkerül az új gazda szervezetébe.
A mononukleózis diagnózisa
A betegség diagnózisát a tünetek alapján állítják fel az orvosok. Utóbbiak közé tartozik a láz, a torokfájás, a nyelési nehezítettség, a nyirokcsomó megnagyobbodás, a galuskás, gombócos beszéd, a májfunkciós eltérések, a májmegnagyobbodás, illetve a vírusra jellemző laboratóriumi eltérések (amikor a vérképben felszaporodnak az egymagvú fehérvérsejtek). Maga a kórokozó a szervezet által termelt ellenanyagok segítségével mutatható ki.
A betegség diagnózisát ritkán állítják fel, főleg súlyos esetekben, hiszen orvoshoz is csak ilyenkor fordulnak a páciensek. Azt, hogy valaki a fertőzésen már átesett-e, vérvétellel is kimutatható. Utóbbival a vírus által keltett ellenanyag termelődést, illetve az immunológiai reakciókat lehet jól nyomon követni.
A mononukleózis tünetei, kórlefolyása
A betegséget az érintettek a legtöbbször észre sem veszik. Ha mégis, akkor is csak náthát, enyhe lázat, torokfájást és elesettséget éreznek. Ezek a tünetek jellemzően egy-két nap alatt maguktól elmúlnak.
Komolyabb szimptómák csak ritkán jelentkeznek, ez esetben az előbbiek mellett borzongást, gyengeséget, fej- és hátfájást, izom- és ízületi fájdalmat éreznek az érintettek. Súlyos esetben a mandulák úgy megduzzadhatnak, hogy még a nyelés és a levegővétel is nehézségekbe ütközhet. Ilyenkor jellegzetes tünet a „gombócos”, nazális beszéd is.
A torok mellett megbetegedhetnek a belső szervek is, így például érintett lehet a lép és a máj is. Utóbbi gyulladása nem jelenti az ismert és későbbi veszélyekkel járó hepatitiszt, amely akár maradandó károsodást is okozhat: a mononukleózis csak egyszerű, magától gyógyuló májgyulladást vált ki.
A betegség szinte minden esetben magától gyógyul, az érintettek csak ritkán kerülnek kórházba. Például akkor, ha mandulájuk akkorára dagad, hogy miatta nyelni sem tudnak, nem tudnak például inni sem. Olykor a láz lesz csillapíthatatlan, igen ritkán a fertőzéshez más betegség – például vérképzőrendszeri probléma – is társul. Ugyancsak kórházi ellátást igényel az, ha a lép annyira megnagyobbodik, hogy az már panaszt okoz, vagy esély van arra, hogy akár meg is repedhet.
A mononukleózis kezelése
Külön nem kell kezelni a mononukleózist, a betegség rendszerint magától gyógyul, szükség csak fájdalom- és lázcsillapítókra lehet. Ha mégis másra van szükség, akkor az orvosok olyan kezelést adnak, amely elnyomja az immunválaszt. Bár ettől a fertőzés nem múlik el gyorsabban, a beteg mégis megszabadul a panaszoktól, a heves és olykor haszontalan immunreakciótól. Az ilyenkor alkalmazott gyógyszer szteroidkészítmény, adására csak ritkán van szükség.
Fontos, hogy amíg a belső szervek – a máj és a lép – vissza nem bújnak a bordakosár alá, vagyis nem védettek, addig kerülni kell a hasi traumával fenyegető sportokat. Ilyenek például a küzdősportok és minden olyan mozgásforma, ahol a szerveket ütés érheti.
A mononukleózis megelőzése
Nincs a betegség ellen oltás, szinte mindenki átesik rajta élete során.
A mononukleózis szövődményei
A betegségnek nem nagyon van szövődménye, a kórokozó jellemzően magától eltűnik a szervezetből vagy elbújik a sejtek DNS állományában. Extrém ritka esetben a fertőzés daganatot okozhat, de ez csak adott genetikai háttér mellett fordulhat elő.
Hasznos tudnivalók a mononukleózisról
A betegek túlnyomó többsége hamar felépül a betegségből, de a fertőzés okozhat tartós fáradékonyságot. Ez akár egy évig is eltarthat. Nem egy élsportoló esett például át mononukleózison úgy, hogy amiatt pályájuk akár egy évre is megtorpant. A mononukleózis miatti „mandulagyulladás” nagyon becsapós. Ennek oka, hogy ilyenkor a mandula felszínéről a nyiroksejtek fehéres lepedék formájában lökődnek le, így ez a tünet ránézésre nagyon hasonlít a tüszős mandulagyulladásra.
Kezdeti állapotában gyakran össze is keverhető a két betegség, pedig az egyik esetben a tüsző gyulladásáról van szó, a másikban pedig egy belső nyiroksejtes gyulladásról. Viszont ha a mononukleózist tüszős mandulagyulladásnak nézik, és amiatt antibiotikumokkal kezelik, akkor egyes gyógyszerek – néhány penicillinszármazék – furcsa reakciót válhatnak ki. Utóbbi alatt azt kell érteni, hogy a betegen bőrén a kezelés nyolcadik-tizedik napján kanyarószerű bőrkiütések jelennek meg. Olyan ez, mintha a páciens allergiás tüneteket produkálna a gyógyszerre. Ez az immunválasz ugyanakkor elmúlik, a beteg nem lesz tartósan érzékeny ezekre az antibiotikumokra, de a mononukleózis ideje alatt ezek a válaszreakciók jelentkeznek.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kádár Jánosnak!
***
Dr. Kádár János infektológus, belgyógyász és immunológus szakorvos 1980-ban szerzett orvosi diplomát, 1990-ben pedig akadémiai minősítést kapott. Az orvosegyetemen 16 évig dolgozott betegellátó orvosként, de tanított és a kutató munkában is részt vett. Orvostanhallgatókat, szakorvos-jelölteket még mindig tanít. Jelenleg a Szent László Kórház fertőző osztályán és Bel-Immun Ambulanciáján nyugdíjas főorvos. Elsősorban a fertőző vagy immunológiai ok miatt kialakult belgyógyászati megbetegedésekkel foglalkozik.
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+12 °C
Minimum:
+2 °C
Északnyugat felől egyre nagyobb területen szakadozik, csökken a felhőzet, a felhőátvonulások mellett hosszabb-rövidebb napos időszakokra is számíthatunk. Az északkeleti csücsökben maradhat legtovább felhős az ég. Kevés helyen fordulhat elő eső, zápor. Az északnyugati szelet nagy területen gyakran élénk, helyenként erős lökések kísérik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékek a legtovább felhős tájakon valószínűek. A hidegfront levonult, legfeljebb a lecsengését érezhetjük. Szervezetünk azonban ilyenkor is reagálhat még a légnyomás-emelkedésre, a szeles időre és a hőmérséklet-változásra.
