Amikor heves szívdobogásérzésünk van, nemcsak a mellkasunkban, de a nyakunkban, a torkunkban is érezhetjük, hogy meglódul, be-bedobban vagy éppen kihagy a szívverésünk. Ez lehet egy természetes reakció is a stresszre, amikor a szervezet "üss vagy fuss" üzemmódba kapcsol, és felkészül a cselekvésre. Ilyen esetekben az erős szívdobogás el is múlik, amint megszűnik az akut stresszhelyzet. Bizonyos esetekben azonban ezek a tünetek szívbetegségekre, jellemzően szívritmuszavarra is utalhatnak, ezért fontos lehet a kardiológiai kivizsgálás.
"A stressz, a szorongás a leggyakoribb azon, nem szíveredetű okok közül, amelyek erős szívdobogásérzéshez, vagyis palpitációhoz vezethetnek. Azonban, ha túl gyakran jelentkezik a panasz, lassan múlik, más tünetek is társulnak hozzá, és esetleg már nem is feltétlenül köthető egy adott helyzethez, mindenképpen érdemes kideríteni, mi áll a háttérben, hiszen nem feltétlenül csak szívbetegség, hanem akár pánikbetegség is lehet a kiváltó ok" - hangsúlyozta dr. Vaskó Péter , a KardioKözpont szakorvosa.
Nem csak a gyors szívdobogás lehet a tünet
A palpitáció maga nemcsak a szívdobogás gyorsaságára utal, de megjelenhet egyfajta lebegő érzés is mellkasban, mintha "pillangók repkednének benne". Az is jellemző, hogy szabálytalannak tűnik a szívverés, felgyorsul vagy lelassul, esetleg egy-két másodpercig ki is marad. Tipikusnak mondható az az érzés is, hogy a szív olyan erősen ver, hogy még a fülünkben is érezhető, "hallható".
A stressz ugyanakkor nem csak a szívben indíthat be folyamatokat. Megjelenhet a gyors, felületes légvétel, az izzadás, az izomfeszülés, a remegés, esetleg emésztőszervi tünetek, például hasmenés is jelentkezhetnek. "Ha ezek a tünetek nem múlnak el néhány perc alatt, vagy nagyon sűrűn jelentkeznek, és már a mindennapi tevékenységre is kihatnak, érdemes pszichológiai segítséget kérni, hiszen ez akár a szorongásos zavarok kategóriájába is tartozhat" - ismerteti Vaskó doktor.
A szakember szerint emellett a kardiológiai kivizsgálás is ajánlott, hiszen ilyen tünetek utalhatnak például szívritmuszavarra , szívizomgyulladásra, strukturális szívbetegségekre is, illetve felmerülhet a pajzsmirigybetegségek gyanúja is, amit az endokrinológus tud diagnosztizálni. Semmiképpen sem szabad halogatni a vizsgálatokat, ha mellkasi fájdalom, légszomj, zavartság mutatkozik, illetve ödémák jelennek meg a végtagokon. Súlyos, akut esetben, eszméletvesztésnél természetesen mentőt kell hívni.
Milyen vizsgálatok lehetnek szükségesek?
Ahhoz, hogy kiderüljön, kardiológiai oka van-e a palpitációnak, a szakorvos az alapos kikérdezés és alapvető vizsgálatok elvégzése után számos diagnosztikai és eszközös vizsgálatot is elrendelhet.
Laborvizsgálatok. Az úgynevezett nagylabor vizsgálat mellett fontos ellenőrizni a káliumszintet, valamint megvizsgálni az elégtelen pajzsmirigyműködésre, a vashiányra és a vashiányos vérszegénységre utaló jeleket is.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Nyugalmi és terheléses EKG. A nyugalmi EKG során vizsgálható a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, károsodása, valamint az esetleges ritmuszavara is. A terheléses EKG pedig a szív vérellátását ellenőrzi, egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés mellett) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál (fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar).
Holter EKG. Amikor olyan panaszt szeretne kivizsgálni a kardiológus, amelyhez nem elég a néhány percig tartó EKG-vizsgálat, szükség lehet a szív munkájának 24 órás megfigyelésére. Erre alkalmas a Holter EKG, ami ma már akár 7 napig is viselhető.
Szívultrahang. Ezzel az eljárással láthatóvá és mérhetővé válik a szívbillentyűk alakja és mozgása, a szívüregek mérete és működése, a szív pumpafunkciója és a szívizomzat merevségének/rugalmasságának mértéke. Szívultrahanggal olyan tünetek okait lehet megkeresni, mint a szívzörej, a szabálytalan, erős szívdobogásérzés, és akár a szívinfarktus vagy a szívet érintő fertőzések utáni károsodás mértéke is felmérhető.
Mindezeken kívül további speciális vizsgálatokra is szükség lehet, amelyekről az adott eredmények ismeretében a kardiológus dönthet.
Legjobban: