Inkontinencia

A vizelettartási problémák sokakat szégyenérzettel töltenek el, miközben meglehetősen sok embert érintenek. Ráadásul éppen a szégyenérzet miatt ritkán kerül szóba a téma, mindez pedig kedvező helyzetet teremt az inkontinenciáról szóló tévhitek fennmaradásának.

A gátizmok tornájáról, népbetegségszerű gyengülésükről sokszor hallunk. De hogy pontosan hol vannak ezek az izmok, és mi a szerepük, azt kevesen tudják.

Egy természetes folyamatról van szó, ami azonban nem jelenti azt, hogy nincs semmi, amivel javíthatnánk az állapotunkon.

Napjainkban nagyjából 2 millió 60 év feletti személy él Magyarországon. Mintegy 50 százalékuk küzd vizelettartási problémákkal. A betegek 34 százaléka ráadásul megfelelő kezelést sem kap.

A kontinencia az inkontinencia ellentéte, azaz a vizelet megtartásának képessége. Ha azt hinnénk, csak a véletlenek játékán múlik, elveszítjük-e, igencsak tévedünk! Életünkben sokszor kerülünk olyan helyzetbe, amikor a kontinencia a tét. Melyek ezek?

Az inkontinencia, vagyis az akaratlan vizeletszivárgás egy rendkívül kellemetlen probléma amely meglepően sok embert érint. A jelenségnek több típusa is van.

Sajnos egyáltalán nem ritka, hogy fiatal nők sportolás közben vizeletszivárgást vagy alhasi fájdalmat tapasztalnak. Természetes volna ez? Vagy lehet, hogy egyáltalán nem lenne szabad a nőknek például futniuk? Cikkünkben megkeressük a válaszokat.

A természetes szülést követően előfordulhat, hogy a hüvely akár 30-40 százalékkal is tágabbá válik, amely nem csak rontja a szexuális együttlétek minőségét, de különböző betegségek kockázatát is jócskán megnöveli.

Befolyással lehet az étrendünk az inkontinenciára, bizonyos módszerek a tünetek rosszabbodásához vezethetnek. Ha azonban jól szabályozzuk diétánkat, akár segíthet is a vizelettartási gondok leküzdésében.

Rugalmasabb, feszesebb, egészségesebb szövetek - a változókorban lévő és a szülésen átesett nőkön is segíthet a hüvelyregeneráló lézer, amelyet Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában állítottak üzembe.