A pajzsmirigy rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek száma évtizedek óta folyamatosan nő: évente körülbelül 5-600 ezer új beteget regisztrálnak világszerte. Az érintettek 60 százaléka Ázsiából, 5 százaléka pedig Kelet- és Közép-Euróbából kerül ki. Itthon évente körülbelül 1000 új pajzsmirigyrákos esetet fedeznek fel, a páciensek közel 75 százaléka nő.
„Magyarország és egész Közép-Európa jódszegény területnek számít, ahol a pajzsmirigy jóindulatú és rosszindulatú elváltozásai egyaránt gyakoribbak, mint például az USA-ban, amely jó jódellátottságú. Idősebb korban nagyobb gyakorisággal fejlődik ki a pajzsmirigyrák, illetve a nőknél háromszor gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. Ha viszont jódgazdag területen, férfinél vagy gyermeknél jelenik meg a pajzsmirigyben göbös elváltozás, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy valamilyen rosszindulatú folyamatról van szó” – mondta el Dr. Radácsi Andrea, az Affidea Magyarország Kft., Nukleáris Medicina szakmai vezetője.
Mit kell tudni az izotópos vizsgálatról?
A pajzsmirigy izotópdiagnosztikai képalkotó eljárás a pajzsmirigy működéseloszlásáról ad információkat, fontos szerepet játszik a jó és rosszindulatú daganatok elkülönítésénél. Az izotópos vizsgálat során radioaktív gyógyszert kap a beteg (általában intravénásan, ritkábban szájon keresztül), majd megfelelő idő eltelte után, általában fekvő helyzetben készülnek el a felvételek egy speciális mérőműszer, az úgynevezett gamma kamera segítségével (külsejét tekintve a CT-hez hasonlít).
A vizsgálatot általában endokrinológus kéri. A páciensek részéről többnyire semmilyen különleges előkészületet nem igényel (nem kell éhgyomorra érkezni), esetleg a pajzsmirigy bizonyos gyógyszereinek szedését kell ideiglenesen szüneteltetni. A leggyakrabban alkalmazott pajzsmirigy-izotópvizsgálat során radiogyógyszerként régebben jódot alkalmaztak, ma már viszont (kedvezőbb képalkotási és sugárterhelési tulajdonsága miatt) technéciumot használnak.
„Az izotópdiagnosztikában alkalmazott radiogyógyszerek a szervek működését nem befolyásolják, így biztonsággal alkalmazhatóak akár veseelégtelenségben szenvedőknél is. A pácienseknek nem kell félni az izotópdiagnosztikai vizsgálatoktól, mivel ezek fájdalommentesek (az intravénás injekció kb. 0,5 ml térfogatú, beadása esetleg vérvételhez hasonló megterhelést okozhat), a radioaktív gyógyszerekből igen kevés mennyiség szükséges, így ezek kockázata vállalható orvosi eljárás. Szükség lehet más radiofarmakonnal történő (pl. MIBI, jód, FDG) vizsgálatra is pajzsmirigy-megbetegedésben. Mind a jó, mind a rosszindulatú pajzsmirigybetegségek kezelésében fontos szerepe van az izotópterápiának, melyet radioaktív jóddal végzünk, nagy hatékonysággal és biztonsággal, több mint 60 éve” – hangsúlyozta Dr. Radácsi Andrea.
