A felfázásként is ismert hólyaghurut egyike a nőket leggyakrabban érintő megbetegedéseknek. A statisztikák szerint a nők mintegy fele legalább egyszer átesik rajta élete során.
A téli hónapokban különösen sokan megtapasztalják a betegség jellegzetes tüneteit: a gyakori vizelési ingert, a csípő, égető érzést vizelés közben és az alhasi diszkomfortot. A legtöbben azt gondolhatják, hogy a hideg a felelős a betegszám szezonális növekedéséért, ez azonban tévhit – pontosabban inkább féligazság.
A felfázás kifejezés megtévesztő, hiszen a hólyaghurutot leggyakrabban nem a hideg, hanem baktériumok okozzák. A legtöbb esetben a fertőzés hátterében az Escherichia coli (E. coli) áll, amely természetes módon megtalálható a bélrendszerben, de a húgycsőbe kerülve fertőzést idézhet elő. A hideg önmagában tehát nem okoz gyulladást, de hozzájárulhat a szervezet védekezőképességének gyengüléséhez: ha a test lehűl, a vérkeringés gyengül, az immunrendszer pedig nehezebben tudja megfékezni a baktériumok elszaporodását. Emellett a nem megfelelő téli öltözködés – például a szabadon hagyott deréktájék, rövidállású pulóver – is kedvezhet a fertőzés kialakulásának.
Okozhat a szex hólyaghurutot?
A szexuális aktus közvetlenül nem felelős a betegségért, közvetetten azonban szerepet játszik benne. Egyrészt, a női gáttájék anatómiája, azaz a húgycső- és a hüvelynyílás közeli elhelyezkedése miatt az együttlét során a gáttájékról a baktériumok könnyen a húgycsőbe kerülhetnek. Másrészt a nők mindössze néhány centiméternyi hosszúságú húgycsövén keresztül igen gyorsan a húgyhólyagba jutnak. A szexuális aktivitás tehát önmagában rizikófaktor, és ehhez társul a hideg, a csökkent folyadékbevitel és a téli immunrendszeri gyengeség.
A kórokozók aztán a hólyagba jutva gyorsan szaporodásnak indulnak, a meleg, nedves környezet ugyanis ideális közeget biztosít számukra. A hólyaghurut tünetei hirtelen jelentkeznek, és viszonylag könnyen felismerhetőek. A legjellemzőbb panasz a csípő, égő érzés vizeléskor, valamint a gyakori, sürgető vizelési inger, amikor úgy érezzük, azonnal mennünk kell, még akkor is, ha csak néhány csepp vizelet távozik. Gyakori a húzó, alhasi fájdalom, illetve az állandó nyomásérzet a hólyagtájon. A vizelet zavarossá, sötétebbé vagy kellemetlen szagúvá válhat, és néha vér is megjelenhet benne.
Hogyan védekezhetünk ellene?
A hólyaghurut megelőzésében a legfontosabb a higiénia és a megfelelő folyadékbevitel. Az alábbi tanácsok segíthetnek:
- Igyunk eleget! A bőséges folyadékbevitel (legalább napi 2-2,5 liter) segíti a baktériumok kimosását a húgyutakból.
- Vizeletürítés intim együttlét után. Az aktust követően érdemes mielőbb elmenni a mellékhelyiségbe, hogy a húgycsőbe jutott baktériumok ne tudjanak elszaporodni.
- Kerüljük a lúgos tusfürdők vagy szappanok használatát, mert felboríthatják a hüvelyflóra egészséges egyensúlyát.
- Tartsuk melegen az alhasi és a deréktájékot, de ne szorítsuk el a keringést szűk nadrággal.
- Táplálkozzunk kiegyensúlyozottan, fogyasszunk C-vitaminban, nyomelemekben gazdag ételeket, fehérjeforrásokat melyekkel támogatjuk a szervezetünk védekezőképességének fenntartását.
Mit tegyünk, ha már megtörtént a baj?
Hogyha a betegség tünetei nálunk is jelentkeznek, érdemes átmenetileg tartózkodni az intim együttléttől. Enyhébb esetekben segíthetnek a patikában vény nélkül kapható, természetes eredetű készítmények, melyek rendelkezhetnek baktériumellenes vagy vízhajtó hatással, de ha a panaszok nem enyhülnek, antibiotikumra is szükség lehet. A kezeletlen hólyaghurut szövődményekhez, például vesemedence-gyulladáshoz vezethet, ezért nem szabad félvállról venni. Hogyha tehát a panaszok nem csillapodnak, mindenképpen javasolt orvoshoz fordulni.
Legjobban: