A vas a szervezetünk valamennyi sejtje számára nélkülözhetetlen nyomelem, ám mivel mi magunk nem vagyunk képesek előállítani, a bevitelét napi szinten biztosítanunk kell – például a táplálkozással. Számos tényezőtől függ, hogy kinek mennyi vasra van szüksége: az életkor, a nem, az aktuális egészségi állapot és a fizikai aktivitás mind-mind hatással lehet a vasszükségletünkre. A menstruáció során bekövetkezett vérveszteség miatt például a termékeny korú nőknek eleve több vasra van szükségük, de ugyanígy a terhesség, a szoptatás vagy például az intenzív sportolás esetén is megnő a szervezet vasszükséglete. Az ajánlott napi beviteli érték (RDA) egy átlagos felnőtt férfinak naponta 8 milligramm, míg a nőknek nagyjából napi 18 milligramm, terhesség során pedig közel 30 milligramm vas.
Vaspótlás étkezéssel – erre figyeljünk
Ahogy számos vitaminra és ásványi anyagra, úgy a vasra is igaz, hogy az emberi szervezet számára ezek legkézenfekvőbb forrása a táplálkozás. Az élelmiszerekben a vas kétféle formában fordul elő: az állati eredetű ételekben úgynevezett hemvas, míg a növényi élelmiszerekben nem-hem vas található. A kétféle típusú vas eltérő mértékben hasznosul: míg a táplálékkal bevitt hemvasnak 15-35 százalékát, addig a növényi eredetű nem-hem vasnak csupán 2-20 százalékát tudjuk hasznosítani. Annak érdekében, hogy a szervezetünket megfelelő mennyiségű vassal tudjuk ellátni, törekedni kell az optimális étrend kialakítására – legyen a táplálkozásunk akár vegyes, vegetáriánus, esetleg vegán.
A megfelelő étrend kialakításához viszont azt sem árt tudni, hogy vannak bizonyos tényezők, amelyek segíthetik vagy éppenséggel gátolhatják a vas felszívódását.
Mi segíti és mi gátolja a vas felszívódását?
A vas felszívódását segíti a C-vitamin, az A-vitamin és a béta-karotin. Míg a C-vitamin 3-6-szorosára képes növelni a vas hasznosulását, amennyiben azzal egy időben visszük be, addig az A-vitamin a duplájára, a béta-karotin pedig szintén háromszorosára növelheti a felszívódást. Utóbbiaknak jó forrása az édesburgonya, a spenót, a répa, a kelkáposzta vagy éppen a sárgabarack. Ezek mellett a hőkezelés is növelheti a növényi ételekből elérhető vas mennyiségét.
A teákban és borokban előforduló polifenol szerkezetű vegyületek, illetve a teljes értékű gabonákban és hüvelyesekben is megtalálható fitánsavak ezzel szemben rontják a vas felszívódását. A kalcium és a tojássárgájában található fehérje, a foszvitin is csökkenti a nyomelem hasznosulását.
Mindezek mellett azt is figyelembe kell venni, hogy bizonyos gyógyszerek (például a gyomorsavat lekötő, csökkentő gyógyszerek) illetve egyes betegségek is akadályozhatják a vas felszívódását. Ilyen lehet például a gluténérzékenység, amely a vékonybél bolyhainak pusztulását okozza éppen azon a bélszakaszon, amelyen a vas szívódik, szívódna fel. A gluténérzékenyeknél emiatt szintén nagyon gyakori a vashiány előfordulása. De ugyanígy a gyulladásos bélbetegségek vagy a hányással és hasmenéssel járó fertőzések, valamint a szintén gyakori hasmenéssel járó laktózérzékenység is könnyen vezethet vashiányhoz, valamint a vasraktárak kiürüléséhez.
Ételek, amelyek sok vasat tartalmaznak
Az állati eredetű vasforrások közül a máj az egyik legkiválóbb: 100 gramm sertésmáj 16 mg vasat biztosít, míg a liba- és a csirkemájban 7,6 és 6,5 mg vas van. Ezek mellett a vörös húsok, az osztriga és a tojássárgája is jó vasforrás lehet. A növényi vasforrások közül a mák a legkiemelkedőbb, hiszen 100 gramm mákban 15 mg vas található. A bab, borsó és lencse vastartalma szintén magas, csakúgy, mint a sóskáé, a spenóté és a spárgáé.
A változatos, egészséges táplálkozás elengedhetetlen a szervezetünk optimális működéséhez, ám előfordulhat, hogy hiába igyekszünk odafigyelni, mégsem tudjuk biztosítani a testünk számára szükséges vas bevitelét. Bár a vashiányt előszeretettel társítják a vegetáriánus, vegán életmódhoz, valójában népbetegségről van szó. A fejlett országokban a táplálkozási szokásokból és az életmódból adódóan akár a lakosság 60-80 százalékát is érintheti élete során legalább egyszer ez a hiányállapot. Amennyiben az ételekkel nem tudunk elegendő vashoz jutni, a segítségünkre lehetnek a vaspótló készítmények.
Maltofer – vaspótlás kényelmesen és kíméletesen
A Maltofer rágótabletta más, mint a többi vaspótló, mivel három vegyértékű vasat tartalmaz egy speciális, komplex molekulában. Ennek köszönhetően számos olyan előnyös tulajdonsággal bír, ami a többi, két vegyértékű vas-sókat tartalmazó készítményekre nem jellemző. A Maltofer tabletta biztonságos, mert csak annyi vas szívódik fel belőle, amennyi a szervezet számára szükséges, ezért véletlen túladagolása sem jár veszéllyel. A szedése pedig kényelmes: étkezéssel együtt is bevehető, nem tud kölcsönhatásba lépni sem az elfogyasztott élelmiszerekkel, sem a beszedett egyéb gyógyszerekkel, vitaminokkal vagy nyomelemekkel. A vaspótlásra igazoltan hatásos Maltofer rágótabletta recept nélkül is kapható, glutén- és laktózmentes, vegán gyógyszer, amely tablettánként 100 milligramm mennyiségű elemi vasat tartalmaz jól hasznosuló, egyedülálló formában.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
