Tüdő- és légúti megbetegedések

Az élet fenntartásához, az anyagcsere-folyamatok lebonyolításához oxigén szükséges. A szervezet a számára szükséges oxigénmennyiséget a légzés útján biztosítja. Jellegéből adódóan az emberi légzőszervek más szerveknél fokozottabban ki vannak téve a környezeti hatásoknak: nyitottak, védtelenek pl. a légszennyezéssel, a levegőben lévő kórokozókkal, allergén anyagokkal szemben. Különösen sok légzőszervi megbetegedést okoz a dohányzás, amelynek során a káros anyagok eljutnak a tüdő legapróbb, legfinomabb részecskéiig is.

Tüdőgyulladás tünetei és kezelése

Mi a tüdőgyulladás?

A tüdőgyulladás a tüdőhólyagocskák (alveolusok), és/vagy a hólyagok közötti tér (intersticium) gyulladásos megbetegedése. Kiterjedése, kórokozói alapján számos fajtája kialakulhat, lehet lebenyes és gócos, okozhatják vírusok és baktériumok egyaránt, és vannak a korábban ismert kategóriákba nem sorolható, ún. atípusos előfordulásai is.

Tünetek

A tüdőgyulladás okai

A tüdőgyulladás nem egyféle betegség és többnyire nem egyféle kórokozó okozza. Általában a kórokozó belégzésével kezdődik, de néha véráram útján vagy a tüdő környékéről közvetlenül átterjedő fertőzések okozzák. A felnőttek tüdőgyulladását okozó leggyakoribb baktériumok a Streptococcus pneumoniae (pneumococcus), Staphylococcus aureus, Legionella pneumophila és a Hemophilus influenzae (utóbbi főként dohányzóknál). Különösen idős közösségekben, pl. szociális otthonokban fordul elő bizonyos bélben élő baktériumokkal (Klebsiella pneumoniae-val) történő fertőzés. A legsúlyosabb eseteket a Pseudomonas aeruginosa okozza. Vírusok, pl. az influenzavírus szintén okozhatnak tüdőgyulladást önmagukban vagy más kórokozókkal (pl. Staphylococcus aureus) kombinálódva.
A Mycoplasma pneumoniae egy kizárólag sejthártyához tapadva életképes, önálló sejtfallal nem rendelkező ("atípusos") baktérium. Egy másik alsó légúti, atípusos baktérium a Chlamydia pneumoniae, mely sejtfallal szintén nem rendelkezik, és kizárólag sejtplazmán belül szaporodik, igénybe véve a gazdasejt enzimrendszerét. Az összes eset mintegy 40-60 százalékában atípusos kórokozó is megtalálható. A korábbi felfogással szemben sem a tünetek, sem a radiológiai kép vagy a kórbonctani megjelenés alapján nem lehet következtetni arra, hogy melyik kórokozó felelős alapvetően a betegségért.
Az alkoholisták, dohányosok, cukorbetegek, keringési elégtelenségben, krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők veszélyeztetettebbek a tüdőgyulladás kialakulására. Az átlagosnál nagyobb a kockázat a gyermekek, a 65 év felettiek, az értelmi fogyatékosok, az ágyhoz kötött betegek és az immunrendszert károsító betegségben (pl. AIDS) szenvedők esetében.

A tüdőgyulladás tünetei

A tüdőgyulladás tünetei a magas láz, köhögés, mellkasi szúró fájdalom, ami lélegzetvételkor fokozódhat. A beteg légzése szapora, felületes, az érverés is szapora, ami a láz, bakteriális toxinok és légzési elégtelenség közös tünete. A betegeket gyakran köhögés kínozza, a köpet kezdetben kevés, később könnyebben ürül. A bő köpetürítés rendszerint megkönnyebbülést okoz.
Régebben szokás volt a tüdőgyulladást típusos és atípusos formákra osztani a tünetek és a kórokozók alapján. Mivel a legtípusosabb pneumóniát az 1976-ban azonosított atípusos Legionella pneumophila okozza, továbbá, mert a tüdőgyulladás kórokozóflórája mindig vegyes, az elkülönítésnek nincs értelme.

A tüdőgyulladás diagnózisa

A diagnózis felállítására két módszer ismeretes.
- Röntgen: A tüdőgyulladás diagnózisa mellkas átvilágításon, illetve kétirányú mellkas-felvételen alapul. Érzékenyebb módszerek, mint például a számítógépes rétegvizsgálat (CT), csak a gyulladás által elfedett daganat gyanúja esetén indokoltak.
<td align="center"><kep file="0040_tudogyulladas_1.jpg" dir="/services/denc/images" alt="egészséges tüdő"></kep> <td align="center"><kep file="0040_tudogyulladas_2.jpg" dir="/services/denc/images" alt="tüdőgyulladás"></kep>
- Bakteriológiai vizsgálat: Mivel a tüdőgyulladást kizárólag vegyes flóra okozza, a hagyományos módon nem tenyészthető, atípusos kórokozók az esetek 40-60 százalékában jelen vannak, és a köpetből számos egyéb (pl. szájüregi) baktérium is kitenyészhet, a rutin gyakorlatban a tenyésztésnek nincs értelme. Ezért a tüdőgyulladás kezelése ma már szinte kizárólag tapasztalati ("empirikus") úton történik.

A tüdőgyulladás kezelése, kórlefolyása

A tüdőgyulladás kezelésében a világon szinte mindenhol az Amerikai Mellkas Társaság (Americal Thoracic Society) szakmai irányelvei érvényesek.
A kezelési protokoll 4 kockázati csoportra osztja a betegeket:
1. Egyszerű pneumónia esetén, fiatal, egyébként egészséges egyéneknél a javasolt kezdő antibiotikum az azitromicin.
2. Antibiotikumokkal szemben ellenálló Pneumococcus-fertőzés (DRSP = drug resistant streptococcus pneumoniae) lehetősége esetén azitromicin és cefuroxim vagy új típusú ("légúti" vagy "respirációs") fluorokinolonok adása javasolható.
3. Bizonyos bélben élő kórokozókkal való fertőzés veszélye esetén a félszintetikus vagy szintetikus, széles spektrumú - azaz egyszerre viszonylag sok kórokozóra ható - penicillinek atípusos baktériumokkal szemben is hatékonyak azitromicin vagy doxiciklin kombinációjában adva. Pseudomonas aeruginosa fertőzés gyanúja esetén a legnagyobb hatású penicillinek és származékai adandók együtt atípusos kórokozókkal szemben is hatékony azitromicinnel vagy doxiciklinnel.

A tüdőgyulladás gyógyulási esélyei

Ép immunrendszer és társuló tüdőbetegség hiánya esetén a prognózis jó, a betegek általában két hét alatt teljesen meggyógyulnak. A gyógyulást elsősorban a szubjektív panaszok mérséklődése alapján mondhatjuk ki, mert a röntgenkép a gyógyulást követően is, sokáig pozitív marad.

A tüdőgyulladás megelőzése

A Pneumococcus okozta tüdőgyulladás ellen védőoltás adható, mely az oltottak 70 százalékát megvédi a súlyos Pneumococcus-fertőzéstől. Azok számára javasolt, akik fokozottabban ki vannak téve a tüdőgyulladás veszélyének: tüdő- és szívbetegségek, károsodott immunrendszer, cukorbetegség vagy 65 éven felüli életkor esetén. A különösen veszélyeztetteket 5-10 évenként újraoltják.
A Hemophilus influenzae B törzse - amely szintén gyakran okoz súlyos gyulladásos megbetegedéseket, köztük tüdőgyulladást is - elleni védőoltás minden gyermek számára javasolt. A védőoltást három részletben, 2, 4, 6 hónapos korban adják.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +2 °C
Minimum: -1 °C

Nagyrészt erősen felhős vagy borult lesz az ég, csak a keleti, északkeleti tájakon vékonyodhat, szakadozhat fel a felhőzet. Kora délelőttig főként a Dunántúlon, a főváros tágabb környezetében, valamint az Északi-középhegység nyugati felén lehet havas eső, havazás, a középső tájakon eső is, de kisebb körzetekben ónos eső is előfordulhat. Ezt követően az Alföldön is egyre többfelé ered el az eső, amit nyugat felől fokozatosan havazás vált. Az Alföld északkeleti részére csak estefelé ér el a csapadék. A légmozgás nagyrészt mérsékelt marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában -1 és +4 fok között alakul, a Tiszántúlon ennél néhány fokkal melegebb is lehet. Késő este -3, +2 fok valószínű. Az előrejelzés szerint napközben melegfronti hatás lesz domináns, ami sokak számára okozhat kellemetlenségeket.