A rákos sejtek könyörtelenül osztódnak és növekednek a testben. Ha ezt a sejtburjánzást, az orvosok nem tudják megfékezni, akkor áttétek képződnek, aminek végeredménye a halál. Különböző belső és külső tényezők játszanak szerepet a rák kialakulásában. Belső tényezők közé tartozik például a genetikai mutáció, a hormonális és immunológiai változások. Külső tényezők között említhető például a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a fertőző betegségek. Ezek a kockázati tényezők gyakran évekig fennállnak, mielőtt rákos elváltozást okoznának.
Magyarországon évente közel 50 ezer új rákos megbetegedést diagnosztizálnak, miközben csaknem 32 ezer beteg hal meg évente valamely daganat következtében. De nézzük, melyek a leggyakoribb rákfajták.
Tüdőrák
Vastagbélrák
A vastag- és végbélrák a tüdőrákot követően a második leggyakoribb daganat és a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásnak is. Itthon körülbelül évi 7500-8000 az új betegek száma, és körülbelül 5 ezer ember hal meg évente a betegségben.
Ha idejében felfedezik, a vastagbélrák gyógyítható, sőt, jó eséllyel élnek még legalább öt évig az érintett páciensek. A korai stádiumban felfedezett rák 90 százalékban gyógyítható, azonban ehhez elengedhetetlen a kolonoszkópiás szűrővizsgálat. A vastagbélrák stádiumától függően kezelhető műtéttel, sugárkezeléssel, kemoterápiával.
Mellrák
Évente több mint 5 ezer új emlőrákos megbetegedést regisztrálnak Magyarországon. A mellrák a leggyakrabban a tejcsatornákat illetve a tejmirigyeket alkotó sejtek elváltozásaiból alakul ki. A betegség jórészt a nőket érinti, de a férfiaknál is kialakulhat (a mellrákos megbetegedések nagyjából 1 százaléka érinti a férfiakat). Jellemzően időt vesz igénybe, ameddig a rosszindulatú sejtek elszaporodnak. A mellrák kezelésének fajtája nagyon sok tényezőtől függ, alkalmazhatnak masztektómiát, lumpektómiát, egyéb műtéti beavatkozást, kemoterápiát, hormonterápiát.
Hasnyálmirigyrák
A betegség a férfiak körében gyakrabban fordul elő, mint nők között. Magyarországon évente mintegy 1500 ezer új hasnyálmirigyrákos esetet fedeznek fel. A hasnyálmirigy-daganat leggyakrabban az 50 év feletti korcsoportban fordul elő, a betegség észlelésekor az érintettek átlagéletkora 60-65 év körül mozog. A hasnyálmirigyrák az egyik legrosszabb ráktípus. Nagyon gyors lefolyású, emellett számos fájdalmas tünettel - gyomorfájdalom, epeelzáródás, vérzés - jár. Annak ellenére, hogy folyamatosak a kutatások a hasnyálmirigyrák témakörében, nincs jó módszer a szűrésére, kezelésére.
Prosztatarák
A prosztatarák az idősebb férfiak betegsége, 50 évesnél fiatalabb korúaknál ritkán fordul elő. Előfordulásának gyakorisága a korral nő, a gyakorisági csúcsot 75. életévben éri el. Itthon évenként 1400-1500 férfi hal meg prosztatarák miatt.
A prosztata kizárólag a férfiaknál található meg, a végbél és a hólyag között helyezkedik el. A prosztata és az ondóhólyag által termelt váladék képzi együttesen az ondót. A prosztatarák általában az idősebb férfiakat érinti, 40 éves kor felett bárkinél előfordulhat. Ez a fajta rák lassan növekszik és kezdetben tünetmentes, ezért nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok beiktatása. Kezelése lehet a prosztata műtéti eltávolítása, sugárterápia, brachyterápia (radioaktív forrás behelyezése magába a daganatba, daganatos szövetbe.)
