Mérgezések

A mérgezések számtalan szempont alapján csoportosíthatók. Leggyakrabban a keletkezési ok szerint, így lehet szándékos és véletlen. A szándékos mérgezések öngyilkossági vagy gyilkossági szándékkal történnek, előbbi esetben főleg gyógyszer, míg utóbbiban színéről, szagáról, ízéről fel nem ismerhető mérget használnak. A véletlen mérgezések többsége túladagolásból, illetve ételmérgezésből adódik. Egészségügyi szempontból súlyosságuk szerint érdemes különbséget tenni. A mérgezések harmadik, leggyakoribb szempont szerinti csoportosítása az időbeli kifejlődésük alapján lehetséges. Az ide tartozó három csoport közül a heveny vagy akut mérgezést gyors kifejlődés jellemzi. A félheveny mérgezés több nap alatt fejlődik ki, míg a krónikus mérgezés tünetei hónapok vagy akár évek elteltével jelentkeznek.

Ételfertőzés, ételmérgezés tünetei és kezelése

Mi az ételfertőzés és az ételmérgezés?

Ételfertőzés élő baktériumokat (például Salmonella, Staphylococcus, patogén Coli-törzsek) tartalmazó étel, élelmiszer fogyasztását követően hosszabb-rövidebb lappangási idő után alakul ki. Ételmérgezés esetén nem élő baktériumok, hanem az általuk termelt toxinok (mérgező anyagcsere-termékek) okozzák a betegséget (például a Clostridium Botulinum toxinja által okozott kolbászmérgezés).

Tünetek

A különböző ételekben, élelmiszerekben a helytelen vagy hosszabb tárolás közben belekerült kórokozók szaporodásának kedvezőek a feltételei. Ételfertőzés leggyakrabban a házi disznósajt, tejszínes vagy tojásos krémek, fagylalt, főtt tészta, hal- és gombás ételek, nyitva hagyott konzervek fogyasztása után jelentkezik, ezek ugyanis optimális táptalajt biztosítanak a kórokozók számára. Nyolc-tizenkét órás lappangási idő a gyakoribb baktériumok közül a Salmonellákra, az 1-5 órás pedig az egyéb baktériumokra, baktériumtoxinokra jellemző (például Staphylococcus).

Az ételfertőzés, ételmérgezés előfordulása

Igen gyakori emésztőrendszeri megbetegedés.
Az enyhébb, csak gyomorrontásos tünetekkel járó esetek - különösen, ha csak egy-egy család tagjaira korlátozódnak a megbetegedések -, gyakran nem is kerülnek orvoshoz, így pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre.
Az ételfertőzés vagy -mérgezés gyanúja akkor merül fel, ha azonos ételt, italt fogyasztók hasonló tünetekkel, közel azonos időben - a jellemző lappangási idő letelte után - betegednek meg. Az esetek számától függően lehet egyedi (1-4 megbetegedés), csoportos (5-30), vagy tömeges (30-nál több). A fertőzés fő szezonja a táborozások, nyaralások ideje: nem telik el egyetlen nyár sem tömeges ételfertőzés nélkül.

Az ételfertőzés, ételmérgezés okai

Az ételfertőzések, ételmérgezések hátterében baktériumok, vírusok, gombák és egysejtű vagy többsejtű paraziták is állhatnak.
Bakteriális, például a Staphylococcus aureus mérgezés esetében a baktérium által termelt, hőtűrő enterotoxin okozza a megbetegedést. Tojásos ételek, tejszínes krémek, fagylaltok, főtt tészták, belsőségekből készített ételek (pl. a disznósajt) adja leggyakrabban a táptalajt a kórokozó számára. Gyakran fordul elő az is, hogy az étellel kapcsolatba kerülő személy, mondjuk a tálalókonyhán dolgozó alkalmazott hordozza a fertőzést légúti hurut vagy gennyes seb formájában, és a szükséges személyi higiéné illetve az ételkezelési szabályok be nem tartása miatt kerül az ételbe a kórokozó.
A Salmonella általi fertőzés a higiénés szabályok be nem tartására vezethető vissza. Baromfi, tojás, hús és húskészítmények, cukrászsütemények fogyasztásával terjed, az elégtelen hőkezelés, illetve nem megfelelő hőfokon való tárolás miatt. A dolgozók kezéről, szennyezett eszközökről is bekerülhet a szalmonella az ételekbe.
Az Escherichia coli baktériumtörzsek fő forrása a széklet. Piszkos kéz, munkaruha, saláta, nyers zöldségfélék közvetíthetik. Tisztasággal, megfelelő hőkezeléssel, szakosított raktározással, hűtőkezeléssel megelőzhető.
A Yersinia enterocolitica a beteg ember vagy állat által fertőz. Terjesztője az emberi kéz, a víz, az élelmiszer (sertés, marha, baromfihúsok, tej és tejtermékek, cukrászsütemények). Jól tűri a hűtött körülményeket.
A Campylobacter jejuni is sokáig életben marad még a fagyasztott élelmiszerekben is, de nem tűri a kiszáradást. Pasztőrözött tejjel, vízzel, salátával, nyers hússal (főleg szárnyasokkal) terjedhet.
A vírusok nem szaporodnak ugyan az élelmiszerekben, de fertőzőképesek, például nyers tejben, tojásban, kagylókban fordulhatnak elő. Alapos hőkezeléssel elpusztíthatók.
A fonalas gombák által termelt mikotoxinok is veszélyesek lehetnek, ilyen például az aflatoxin, a 2004-ben nagy felháborodást keltett paprikabotrány főszereplője. Mikotoxin nem csak a penésszel fertőzött növényi termék, gyümölcs közvetlen fogyasztásával kerülhet az emberi szervezetbe, hanem a fertőzött takarmányt fogyasztó állatok teje által is.
A paraziták egy vagy többsejtűek lehetnek. A fertőzést szennyezett víz, piszkos kéz, nem megfelelően megtisztított zöldségek, saláták közvetíthetik.

Az ételfertőzés, ételmérgezés tünetei

Émelygés, hányás, hasmenés, esetenként láz és gyengeség a leggyakoribb tünet a fertőzés típusának megfelelően.
Az ételfertőzéseknek és ételmérgezéseknek az alábbi típusait különböztetik meg:
Gastralgiás típus: gyomortáji nyomó vagy görcsös fájdalom uralja hányingerrel. Hányás, hasmenés rendszerint nincs. A mérgezés enyhe lefolyású, spontán javul, illetve gyógyul. Könnyen összetéveszthető a gyomor túlterhelése vagy étrendi hiba következtében jelentkező hasonló tünetekkel.
Gastritises típus: az előbbi típusnál felsorolt tüneteken kívül hányás jellemzi.
Gastroenteritises típus: többnyire Salmonellák okozzák. Az ételfertőzés klasszikus tüneteit mutatja. Hányinger, hányás, hasmenés, gyomortáji görcsös fájdalom, hidegrázás, gyakran 40 fokig emelkedő láz jelentkezik. Fejfájás, szédülés, vérnyomásesés gyakori, a beteg elájulhat, a vér kalciumszintjének a normális érték alá csökkenése jeleként a keze zsibbad, lábikragörcse van. A heves hányás következtében a nagyfokú folyadékveszteség kiszáradáshoz vezethet, különösen, ha a beteg idős vagy kisgyermek.
Enteritises típus: kólikás panaszok, vagyis görcsös hasi fájdalom közben napokig tartó hasmenés, mely szintén kiszáradáshoz vezethet.
A súlyos folyadékvesztés jelei a beesett szemek, a bőr rugalmatlansága, szomjúság, a száj, illetve az ajkak kiszáradása, ritka vizeletürítés.
Émelygés, hányás, hasmenés, esetenként láz és gyengeség a leggyakoribb tünet a fertőzés típusának megfelelően
Émelygés, hányás, hasmenés, esetenként láz és gyengeség a leggyakoribb tünet a fertőzés típusának megfelelően

Az ételfertőzés, ételmérgezés diagnózisa

Az ételfertőzés vagy -mérgezés diagnózisának felállításában körültekintőnek kell lenni. Ételfertőzésre- ill. mérgezésre kell elsősorban gondolni, ha egy azonos ételeket fogyasztó közösség több tagjánál hasonló tünetek: hányás, hasmenés közel azonos időben lépnek fel.
Az egyedi eseteket fontos elkülöníteni a hasi katasztrófáktól (ezek sebészi ellátást igényelnek), illetve egy adott közösségben fellépő tömeges rosszullét esetén szénmonoxid mérgezésre is gondolni kell (itt általában a fejfájás, szédülés a bevezető tünet).
A biztos diagnózist az ételminta, illetve a széklet bakteriológiai vizsgálata adja. A szénmonoxid-mérgezéstől a tünetek megjelenési sorrendje megkülönbözteti:
ételmérgezésben hányinger - hányás-fejfájás, míg szénmonoxid-mérgezésben fejfájás - szédülés - hányinger - hányás a jellemző. Segíti a megkülönböztetést az is, hogy az ételmérgezés nem okoz tartós eszméletvesztést, míg a szénmonoxid-mérgezés igen, valamint nagyfokú, főleg az alsó végtagokat érintő izomgyengeség is jelentkezhet, ami ételmérgezésben nincs, a szénmonoxid-mérgezésnek viszont egyik jellemző tünete.
Botulizmus:
Az ételmérgezések közé szokták sorolni a botulizmust is, ami Magyarországon rendkívül ritka mérgezés, rendszerint téves diagnózisként merül fel. A betegséget a Clostridium botulinum nevű spórás talajbaktérium által termelt hőérzékeny exotoxin okozza. Lappangási ideje hosszabb (8 órától 8 napig is terjedhet). A gyomor-bél tünetek (hányás, néha hasmenés) mellett fellépő idegrendszeri tünetek: kettőslátás, tág pupillák, látászavar, nyelési nehézség, izombénulások jellemzik. Ritka, de kezelés nélkül sokszor halálos megbetegedés. A baktérium házi kolbászban, hurkában, disznósajtban, húsban, halban, húskonzervekben szaporodhat el, miközben toxint termel. Hőkezeléssel a baktérium és a toxinja is elpusztítható. Kezelése speciális antitoxin injekcióval lehetséges.

Az ételfertőzés, ételmérgezés kezelése

Nagyfokú folyadékveszteség esetén szájon át illetve infúziós folyadék formájában ún. elektrolitpótlásra kerül sor, azaz a szervezet az elvesztett sókat is visszakapja.
A hypocalcaemia (vagy hipokalcémia, a vér kalciumszintjének a normális érték alá csökkenése) okozta görcsök ellen kalcium-glükonikumot alkalmaznak.
Lázcsillapításra is szükség lehet. Ha a hányinger csökkent, akkor az orvosi szén vizes oldatát itatják a beteggel. A diéta a terápia fontos része. Ennek feladata a gyulladt gyomor-bél nyálkahártya izgalmának csökkentése. Ennek érdekében a beteg 12 órán keresztül koplal. Ezután először pirított kenyér, kétszersült, vízben főtt burgonya, rizs, banán, keserű tea lehet az étrend. Ezek alkalmasak a hasmenés megállítására.
Mindezek betartásával az ételfertőzés vagy -mérgezés rendszerint 24 órán belül gyógyul.

Az ételfertőzés, ételmérgezés megelőzése

Az ételmérgezések, fertőzések elkerüléséért nemcsak a vendéglátóhelyeken, a közétkeztetésben szerepet játszó konyhákban, hanem a háztartásokban is meg kell tenni mindent. A konyha rendszeres takarításával, a konyhai eszközök és a hűtőszekrény tisztán tartásával, a különböző élelmiszerek (esetleg földdel szennyezett zöldségfélék, nyers húsok) gondos elkülönítésével, csomagolásával, a háztartási szemét megfelelő kezelésével elkerülhető a fertőzés.
Alapos hőkezelés - főzés, sütés - az esetleges baktériumokat elpusztítja. Azonban a baktériumok újra elszaporodhatnak az elkészített étel tárolása során, ezért a megfelelő csomagolásra, hűtésre, fogyasztás előtti újbóli hőkezelésre gondosan ügyelni kell. A gombás, tejfölös, tojásos ételek különösen veszélyesek, ezért ezeket csak az elkészülés napján ajánlott fogyasztani. A romlott ételek melegágyai a kórokozóknak, ezért fel kell figyelni arra, ha az élelmiszerek színe, szaga, állaga megváltozik, vagy eltér a megszokottól, például ha a hús kellemetlen szagú; a felvágott felülete nyálkás, tapadós; a tej megsavanyodott; a kenyér penészes vagy az állaga nyúlós; a zöldség- és gyümölcsfélék penészfoltosak vagy rothadásnak indultak. Ilyenkor már nem elég a lemosás, a romlott részek eltávolítása: ezek az ételek az egészségre ártalmasak lehetnek, így nem szabad fogyasztani belőlük.
A megelőzéshez tartozik természetesen a WC használata utáni és az ételkészítés előtti alapos kézmosás is.

Az ételfertőzés vagy -mérgezés gyanúja bejelentési kötelezettséggel jár. Az ÁNTSZ ezekben az esetekben vizsgálatot indít, melynek célja a mérgezésben gyanús élelmiszer meghatározása, a technológiai és higiénés hiányosságok feltárása, a felelősség megállapítása.
A gyanúba fogható ételekből ételmintát kell eltenni vizsgálatra, illetve a megbetegedettek székletének bakteriológiai vizsgálatát is el kell végezni.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +1, +5 °C
Minimum: -4, +2 °C

Párás, borongós időre kell számítani. Az északkeleti tájakat kivéve többfelé lehet eső, nyugaton havas eső, hó is. Mérsékelt szél mellett 1, 5 fokig melegszik a levegő. Pénteken kettősfronti hatás érvényesül, erősebb panaszok délen, délnyugaton és nyugaton lehetnek. Ismét gyakorivá válhat a fejfájás, emellett a keringési és vérnyomáspanaszok is megszaporodhatnak. Csökken a hőérzet, alacsony lesz a komfortérzet, sok tünet jelentkezhet. Érdemes megnézni a meteogyógyász® mai videóját! A légszennyezettség magas, kissé csökken. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások: