Az aranyér egy érköteg, amely mindenki szervezetében megtalálható a végbél nyálkahártyája alatt. Aranyérbetegségről vagy aranyerességről viszont csak abban az esetben beszélünk, ha ez az érhálózat kitágul, fala elvékonyodik, illetve begyullad. Ilyenkor fájdalmas székletürítés és ülés, vérzés és viszketés, valamint a végbélnyílás környékén kitapintható fájdalmas, olykor váladékozó dudor hívja fel a figyelmet a problémára.
Miért alakul ki aranyeresség a várandósság alatt?
A terhesség alatt kialakuló aranyérbetegség egyik fő oka a megnövekedett anyaméh, amely egyre nagyobb nyomást gyakorol a kismedencei erekre – ez az utolsó trimeszterben a legsúlyosabb. A vénák így nehezebben tudják elszállítani a vért, a visszerekben a vérnyomás pedig kitágítja a végbél vénáit és elvékonyítja a falukat.
A problémát a terhességgel járó hormonális változások tovább súlyosbíthatják. A várandósság alatt például megnő a szervezetben a progeszteron nevű hormon szintje, amely előre ellazít minden szövetet, hogy könnyebb legyen a szülés. Sajnos a belek simaizmait is, tehát lelassul az emésztés. A lassabb bélmozgások következtében a táplálék hosszabb időt tölt a belekben, a végtermék tehát jobban kiszárad, és mindez székrekedéshez vezethet. A szorulás miatt pedig a székletürítés – már a szülés előtt is – erőlködéssel jár, sok esetben éppen ez a belépő az aranyeres csomók kialakulásához. A megnövekedett progeszteronszint hatására ráadásul az érfalak is meggyengülhetnek, ami hajlamosítja a vénákat a gyorsabb tágulásra.
A terhesség során gyakran jelentkező reggeli rosszullét és hányás is rizikófaktornak számít a székrekedés, azzal együtt az aranyeresség kialakulása tekintetében. A rendszertelen étkezés, a kevés folyadék bevitele és a hányások miatti – akár csak enyhe – kiszáradás ugyanis könnyen szoruláshoz vezethet. Fokozhatja továbbá a székrekedés rizikóját a kevesebb mozgás és a megnövelt vasbevitel is.
Miért gyakori az aranyérbetegség szülés után?
A hüvelyi szülés során a kitolási szakasz erőteljes préselése komoly fizikai terhelést jelent a kismedencei szöveteknek, és óriási nyomást gyakorol a végbél körüli vénákra. A gátterület megnyúlása, esetleges sérülése pedig tovább fokozhatja a székelési nehézségeket, a gyulladást és a duzzanatot. Összességében tehát a szülés az aranyérbetegség kialakulásához vagy súlyosbodásához vezethet.
Mit lehet tenni a tünetek enyhítéséért?
A kellemetlen panaszok enyhítésének egyik kulcsa a kíméletes tisztálkodás. A megfelelő higiéné tehát nemcsak a komfortérzetet növeli, hanem a gyógyulást is zökkenőmentesebbé teszi. Fontos, hogy kizárólag illat- és alkoholmentes anyagokkal mossuk le az érzékeny területet, és kerüljük a száraz vécépapírt vagy a nedves popsitörlőket, a dörzsölő, durva mozdulatokat székelés után.
A székletlazítás is elengedhetetlen, a rendszeres székletürítés és a puha végtermék ugyanis fájdalommentes ürítést tesz lehetővé. Ügyelni kell tehát a bőséges folyadékfogyasztásra és a rostban gazdag étrendre, szükség esetén a kezelőorvos kíméletes székletlazító szer szedését is ajánlhatja.
A természetes összetevőjű, hűsítő készítmények szintén sokat segíthetnek a duzzanat és a gyulladás enyhítésében, egyes növényi kivonatok pedig a gyorsabb regenerációhoz is hozzájárulhatnak.
Nem kellene szégyellni és tabuként kezelni
Az aranyérbetegség az érintettekben gyakran szégyenérzetet kelt, emiatt nehezebben veszik rá magukat a szakorvos felkeresésére. Pedig a probléma nem az igénytelenségnek vagy a higiénia hiányának a jele, hanem a fentebb taglalt testi, hormonális és életmódbeli változások érthető következménye. Egyes felmérések szerint a terhes nők körülbelül 30-40 százalékánál alakul ki aranyér, a szülés után a friss anyukák nagyjából 43 százaléka küzd vele. Nem vagy tehát egyedül, és nincs miért rejtegetned! Bátran kérj tanácsot orvosodtól, gyógyszerészedtől!
