Egyre több tudományos bizonyítékkal szolgálnak a területen zajló kutatások arról, hogy az alvászavarok különféle szív- és érrendszeri problémák melegágyai lehetnek. E körbe tartozik például a szívritmuszavarok egy formája, a pitvarfibrilláció, amire egy, az Amerikai Szív Társaság (AHA) folyóiratában a napokban megjelent tanulmány eredményei is felhívják a figyelmet – írja közleményében az orvosi szervezet. Pitvarfibrillációt jellemzően 60-es kor felett diagnosztizálnak az érintetteknél, lehetséges szövődményei között pedig a többi között a vérrögképződés, a stroke és a szívelégtelenség is szerepel. Korábbi kutatások a ritmuszavar kialakulásának fokozott kockázatát kapcsolatba hozták már az alvási apnoéval, az azonban eddig javarészt tisztázatlan maradt, hogy más alvászavarok is hordozhatnak-e magukban hasonló veszélyt.
Amerikai kutatók dr. Allison Gaffey, a Yale Egyetem klinikai szakpszichológusa vezetésével több mint egymillió katonai veterán egészségügyi adatait elemezték ki. A résztvevők átlagéletkora 28 év volt az adatfelvétel kezdetén, ami fontos újítás kutatási szempontból. „Sokat tudunk a pitvarfibrilláció rizikófaktorairól középkorú és idős felnőtteknél, lényegesen kevesebbet viszont a korábbi életszakaszokban jelentkező kockázati tényezőkről. Annak érdekében, hogy hatékonyabb erőfeszítéseket tehessünk a minél korábbi megelőzésért, fiatal felnőttekre fókuszáltunk” – árulta el Gaffey. A veteránok egészségügyi állapotát a kutatócsoport 2001 októbere és 2017 vége között, több mint 16 évig követte nyomon.
Nemcsak gyakoribb, de korábban is jelentkezik a ritmuszavar
Az így kapott adatokból kirajzolódott, hogy az inszomniával, avagy álmatlansággal diagnosztizált katonák körében 32 százalékkal nagyobb arányban alakult ki a vizsgálati időszak során pitvarfibrilláció, mint azoknál, akik nem küzdöttek elalvási nehézségekkel. Emellett az előbbi csoport korábban is jelentkezett a szívritmuszavar: átlagosan az érintettek nem egészen 43 éves korában, míg a többi betegnél később, csupán 45 éves kor felett.
Gaffey hangsúlyozza, hogy az eredményeket nem lehet a teljes népességre nézve érvényesnek tekinteni, hiszen a katonai veteránok mind fizikai, mind pszichológiai értelemben véve eltérő egészségügyi helyzetben vannak a civilekhez képest. Mindazonáltal a tanulmány rávilágít egy lehetséges kockázati tényezőre a pitvarfibrilláció kapcsán, amelyet fontos lenne a jövőben szélesebb körben is vizsgálni.
Az alváshiány komoly kockázatokat hordoz magában
Dr. Jose Joglar kardiológus, aki maga nem vett részt a kutatásban, az AHA kérdésére úgy kommentálta a felfedezést, hogy az már a jelenlegi ismereteink alapján is kijelenthető, hogy az elégtelen alvásmennyiség és -minőség egyértelműen káros a szív egészségére nézve. Éppen ezért mindenki arra biztat, aki tart álmatlansággal küzd, hogy bátran forduljon a panasszal szakemberhez.
A tavalyi évben az AHA is felvette a szív és az agy jó egészségéhez szükséges esszenciális kritériumok listájára az alvást, ajánlásként megfogalmazva, hogy felnőttek számára legalább hét-kilenc óra zavartalan pihenés szükséges éjszakánként. Gaffey azt javasolja, hogy amennyiben gondjaink akadnak az alvással, első lépésben igyekezzünk megoldást keresni arra, hogy csökkentsük a stresszt az életünkben. Ha pedig ez nem bizonyul elegendőnek, akkor keressünk fel szakembert, aki életmódbeli változtatásokra tett javaslatok mellett egyéb módszerekkel, például kognitív viselkedésterápiával, az alvási apnoé fennállásának kivizsgálásával, valamint gyógyszert felírva is segíthet megszüntetni a panaszokat.
