Bár a szívbillentyű betegségek kevesebb embert érintenek, mint az olyan kardiológiai kórképek, mint például a magas vérnyomás vagy a szívkoszorúér-betegség, a várható élettartam növekedésének „köszönhetően” a szívbillentyű betegek száma is egyre növekszik. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa az e téren beazonosítható rizikófaktorokat vette száma.
Milyen bajt okozhat a szívbillentyű probléma?
A szívbillentyűk arra hivatottak, hogy megakadályozzák a vér visszaáramlását a szív kamráiból a pitvarok felé, és a nagyartériákból a kamrák felé. Végső soron egyfajta szelepként működnek, és a működési zavaraik is ebből a szelep funkcióból adódhatnak: vagy nem zárnak rendesen, ami miatt a vér visszaáramlik, vagy bizonyos okok miatt túl szűkek, így csak nehezen tud átpumpálódni rajtuk keresztül a vér. Mindkét eset azzal a következménnyel jár, hogy a szívre a normálisnál nagyobb munkateher hárul, ami idővel akár szívritmuszavarhoz, szívelégtelenséghez is vezethet. Vagyis mindenképpen komolyan kell venni a problémát, amelynek azonban sokáig semmiféle tünete nincs, előfordul, hogy csak egy más okból történő kardiológiai kivizsgálás során derül fény az állapotra. Éppen ezért bizonyos rizikófaktorok megléte esetén akár tünetmentesen is javasolt az időközönkénti kardiológiai ellenőrzés.
Ezek lehetnek a szívbillentyű problémák rizikófaktorai
Életkor
A szívbillentyű betegség gyakoribb az idősebb embereknél, aminek egyszerűen az az oka, hogy minél tovább él valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a billentyűk falán kalcium lerakódások alakuljanak ki, amelyek merevebbé és vastagabbá teszik azokat. Ezzel pedig romlik a munkájuk hatásfoka, ami betegségekhez vezethet.
Bizonyos betegségek, állapotok
Azoknak az embereknek, akiknél reumás láz vagy fertőző szívbelhártya-gyulladás fordult elő, nagyobb a kockázatuk a szívbillentyű problémák kialakulására. Ugyancsak rizikófaktornak számít a korábbi szívinfarktus, a szívelégtelenség, a szívritmuszavar és bizonyos veleszületett, szívet érintő állapotok. Ritkább eset, de a gyermekkori daganatos betegségek kezelésére alkalmazott mellkasi sugárterápia is növelheti a kockázatot a későbbi életkorban.
Sokáig nem okoz tünetet
"A szívbillentyű problémák azért veszélyesek, mert sokáig semmiféle tünetet nem okoznak, azonban kezeletlenül szívelégtelenség, stroke, szívinfarktus lehet a következményük" – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. Éppen ezért a magasabb rizikóval élőknek, elsősorban az idősebbeknek, évente, kétévente érdemes részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson, akinél pedig megszületik a szívbillentyű betegség diagnózisa, annak szükségesek a rendszeres kardiológiai kontrollok. Tehát az idősebb vagy valamilyen alapbetegséggel élő személyeknek nem szabad legyinti arra, ha szokatlanul fáradékonynak érzik magukat, ha a mellkasi fájdalom, légszomj, zavartság jelentkezik náluk, ezek ugyanis a tévhitekkel ellentétben nem az idősödés természetes velejárói.
Már akkor is érdemes részt venni egy kardiológiai vizsgálaton, ha valaki „csak” a szokásos aktivitását érzi nehezebbnek, legyen szó sportról vagy akár egy lépcsőzésről. A szívbillentyű probléma okozta első tünetek ugyanis jellemzően fizikai terhelés során jelentkeznek. Amennyiben az általános kardiológiai kivizsgálás – tehát a kikérdezés, a fizikai és sztetoszkópos vizsgálat – során, esetleg a már jelentkező tünetek alapján felmerül a szívbillentyű betegség gyanúja, mindenképpen szükség van EKG-ra, szívultrahangra és esetleg mellkasröntgenre - hangsúlyozta a kardiológus.
