A szexuális érintkezés útján terjedő humán papillomavírus (HPV) mintegy 13 típusa okozza a méhnyakrákok 99,7 százalékát. A vírus típusait daganatokozó képességük alapján három csoportba sorolják. A magas rizikójú csoportba a nagy valószínűséggel rákot okozó típusok kerültek. Ezenkívül vannak még közepes és alacsony rizikójú HPV-típusok.
A dél-koreai kutatók azt vizsgálták, hogy a HPV-fertőzötteknél milyen kockázata van a szívproblémák kialakulásának. A tanulmányhoz 163 250 koreai nő adatait elemezték, akik nem szenvedtek szív- és érrendszeri betegségben.
Gyakoribb a szívbetegség és a stroke
A résztvevők, akiknek átlagéletkora 40 év volt, évente vagy kétévente vettek részt a szűrővizsgálatokon, átlagosan nyolc és fél éven át. A kutatók eredményei szerint a magas rizikójú HPV-vel fertőzötteknél 3,91-szer nagyobb valószínűséggel fordult elő érelzáródás, és 3,74-szeres valószínűséggel hunytak el szívbetegség következtében, továbbá 5,68-szor nagyobb volt a kockázata, hogy halálukat stroke okozza. A kutatók szerint a szív- és érrendszeri megbetegedés előfordulása még nagyobb arányú volt a magas kockázatú HPV-vel fertőzött, elhízott nők esetében.
A szöuli Szonggjungvan Egyetem orvosi karának tudósai által végzett kutatást Szung Ho Rju, Ju Szu Csang és He Szuk Csong professzor vezette.
Tudjuk, hogy a gyulladás kulcsszerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában és progressziójában, és a vírusfertőzések a gyulladás potenciális kiváltói. Lehetséges, hogy a vírus gyulladást okoz az erekben, hozzájárulva az artériák elzáródásához és sérüléséhez, és növelve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát" – magyarázta Csong professzor.
Fontos a rendszeres vizsgálat
A tudósok eredményei arra is rámutatnak, milyen komoly jelentősége van a magas rizikójú HPV-vel fertőzött páciensek átfogó egészségügyi gondozásának. Csong professzor szerint az ebbe a csoportba tartozó pácienseket szív- és érrendszeri szempontból is rendszeresen szűrni kell – különösen akkor, ha elhízottak vagy más rizikófaktoraik is vannak.
A tanulmány szerzői szerint további kutatásokra van szükség a magas kockázatú HPV-fertőzések csökkentését célzó lehetséges vakcinázási stratégiák megtalálására, valamint a szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő HPV-fertőzések esetében a gyulladáscsökkentő gyógyszerek lehetséges alkalmazására. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célja egyébként az, hogy 2030-ra a 15 évesnél nem idősebb lányok 90 százaléka megkapja a HPV elleni védőoltást. Magyarországon a 2014/15-ös tanévtől a 7. osztályos lányok 80 százaléka kapta meg az ingyenes oltást évente, míg 2020-tól a fiúk 68 százaléka.
