Megtévesztő elnevezése ellenére a felfázást nem közvetlenül a hideg okozza. A hólyaghurutként is emlegetett probléma hátterében valójában a húgycsőbe és húgyhólyagba bejutó, majd ott elszaporodó kórokozók állnak. Az altestünk lehűlése „csupán” a szervezet védekezőképességének csökkenése révén járul hozzá a fertőzés kialakulásához.
A nők körében eleve jóval gyakrabban alakul ki a húgyúti fertőzés, amelynek egyszerű anatómiai okai vannak: már önmagában hajlamosító tényező a női húgycső rövidsége, valamint az, hogy a húgycsőnyílás igen közel helyezkedik el a hüvelybemenethez és a végbélnyíláshoz (ezáltal pedig könnyen átjutnak a baktériumok az egyik helyről a másikra). Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor még nagyobb valószínűséggel fordul elő a felfázás. A higiéniai hiányosságok mellett jellemző rizikófaktor például az aktív szexuális élet, a gyakori partnerváltás, az elégtelen mennyiségű folyadékfogyasztás, de a menopauza is – ez utóbbi alapvetően a hormonális változások miatt tesz célponttá minket.
Milyen kellemetlenségekkel járhat a menopauza?
A menopauzaként vagy klimaxként is gyakran emlegetett változókor a nő termékeny életszakaszának lezárulását jelenti. Az utolsó peteérést és havivérzést jellemzően 45 és 55 éves kor között éljük át, ha pedig a legutóbbi menstruáció óta legalább 12 hónap eltelt, akkor már túl is vagyunk a menopauzán.
Ez a folyamat, valamint az azzal járó hormonális változások minden nő életének természetes részét képezik, sokakat mégis meglepetésként érhetnek az ennek kapcsán jelentkező kellemetlen tünetek. Termékenységünk megszűnéséhez közeledve jelentősen megváltozik a petefészkek működése, a korábban szabályos ciklus pedig rendszertelen és a megszokottól eltérő – erősebb vagy gyengébb – vérzésbe csap át. Az érintettek 80 százalékánál azonban további panaszok is előfordulhatnak, például:
- hőhullámok,
- éjszakai izzadás,
- fáradékonyság,
- alvászavarok,
- hangulatváltozások,
- ingerlékenység,
- szorongás,
- depresszió
- a libidó drasztikus csökkenése,
- hüvelyszárazság.
A fentiek mellett gyakori az általános diszkomfortérzet is, amikor egyszerűen csak nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, ezt pedig tovább fokozhatja, ha a hormonváltozások miatt még hízunk is. Nem ritka továbbá a gyakori vizelési inger sem, ami azonban akár húgyúti fertőzésre is figyelmeztethet.
Közvetett módon pedig – ahogy már fentebb utaltunk rá – a gyakoribb felfázás is lehet a menopauza velejárója, amelyre szintén a hormonális egyensúly felborulása a magyarázat. A petefészkek működésének leállásával ugyanis drasztikusan leesik az ösztrogénszint, ez pedig a nyálkahártyák szárazságához, rugalmatlanságához és sérülékenységéhez vezet – nemcsak a hüvelyben, hanem a húgyutakban is. A meggyengült védőrétegű húgycsőben és húgyhólyagban könnyebben megtapadnak a kórokozók, ez az oka tehát annak, hogy változókorban fokozódik a húgyúti fertőzések kialakulásának kockázata is.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A menopauzával járó, fokozott fertőzésveszély csökkentésére, illetve az egyéb kellemetlenségek mérséklésére jó megoldást jelenthet a hormonterápia, amely leginkább az ösztrogén pótlását jelenti. A felfázás kivédését elősegítheti továbbá, ha ügyelünk a megfelelő higiéniára és a bőséges folyadékfogyasztásra.
Ha minden elővigyázatosság ellenére mégis kialakult nálunk a hólyaghurut – amelyet a gyakori és sürgető vizelési inger, valamint az akadozó, csípő, olykor fájdalmas vizelés egyértelműen jelezhet –, akkor érdemes segítségül hívni az olyan, vény nélkül kapható készítményeket, amelyek kifejezetten a húgyúti fertőzések időben történő, otthoni kezelésére, illetve a helyzet súlyosbodásának megelőzésére szolgálnak. Ha néhány napon belül nem érjük el a kívánt hatást, akkor mielőbb forduljunk orvoshoz, hogy megakadályozzuk a komolyabb szövődményeket.
Érdemes megjegyezni továbbá, hogy aki egyszer felfázott, az utána jóval fogékonyabb lesz a probléma újbóli kialakulására. A folyamatosan visszatérő fertőzés viszont már alaposabb kivizsgálást is indokolhat. A háttérben ugyanis akár valamilyen krónikus betegség – például cukorbetegség – vagy szervi baj – mint a húgyhólyagsérv – is húzódhat.
